Éljen! Éljen! Ma befejeztük Matyival a napocskát. Kivételesen végig én kontúroztam, hogy még ma mindenképp kész is legyen. Ha a fiúk lefeküdtek, akkor gyorsan keményítem és vasalom mindhárom ajándékot és holnap keretbe is rakom őket. Pénteken meg vihetjük be az oviba, remélem tetszeni fog az óvónéniknek és persze a dadus néninek.
Matyi már tervezgeti, hogy valami mást fog csinálni legközelebb. Kissé egyszerűbbet, ahol nagyobb blokkokat varrhat egy színnel. Na ja, asszem a határidő az ő lelkesedését is megcsappantotta. Pedig még valamikor februárban nekiláttunk a kis készleteknek. Na mindegy, egy biztos, gyerekkel többet nem határidőzöm, mert főként nekem kell megcsinálnom, nameg nem elhanyagolandó, hogy legalább ő élvezze, amit csinál. Nem erőltettem én a dolgot, csak minden nap rákérdeztem, hogy van-e kedve hozzá. Ha igen, akkor elvarrtunk pár szálat, ha nem, akkor mehetett mást játszani. A kannát azért nagyrészt ő készítette, de ebbe a napocskába, inkább én öltögettem...
Gyerkőceim életkora
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Képtelen voltam sajna elforgatni a képet:(
VálaszTörlés