Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2010. május 23., vasárnap

Szüléstörténet 5. (Marika)

Azt hiszem ez lesz a legrövidebb történetem az öt közül:-D Hát igen, villámgyors volt, de minden szempontból ideális.


Annyit kértem Marikától, hogy ha lehet, akkor hétvégén induljon el, mert akkor a gyerekek felügyeletét lényegesen könnyebb lenne megszervezni. Marika rendes kiscsaj volt, hallgatott rám.

16-án délután (egy nap túlhordással) jelenésem volt a szülésznőmnél a kórházban ctg-n. Minden teljesen normális volt, semmi fájás, néhány keményedés látszott csak a görbéken. Nézett méhszájat is, külső 2 ujjnyira volt nyitva, a belső meg 1 ujjnyira, a nyakcsatorna pedig továbbra is szép hosszú volt. Kaptam tőle egy homeós bogyót, hogy vegyem be, a hatása négy órán belül jelentkezik, ha jelentkezik. Mondta, hogy ha a legkisebb fájást is érzem, azonnal jelentkezzem. Hazaértem a kórházból úgy négy körül, biztos voltam benne, hogy ebből ma nem lesz Marika. Aztán apránként kezdtem enyhe kis görcsöket érezni az alhasamban, de semmi olyat, ami fájt volna. Ha lefeküdtem elmúlt, ha álltam, vagy kihúzott derékkal ültem, akkor teljesen rendszertelenül, de jelen voltak. A szülésznőm Judit hétig dolgozott vasárnap, így aztán fél hétkor végül rácsörögtem, hogy van valami, de hát ez édeskevés egy szüléshez. Elzavart egy forró fürdőre, aztán mondta, hogy ha ezek az icipici fájások mégis maradnak, akkor vár benn a kórházban. Fürödtem, fájások maradtak, de még ritkábbak lettek, nem akartam bemenni a kórházba. Végül azzal győzött meg, hogy ő nem tudna nyugodt szívvel hazamenni, ha nem nézne rám még egyszer. Szóval felpakoltam a szülőszobás csomagom és buszra szálltam. A nagy csomagom otthon is hagytam, mondván, hogy úgyis hazaküldenek.


Miután beértem a Szent Imrébe, megvizsgált az előkészítőben, és láss csodát, a belső méhszáj már több mint 2 ujjnyira nyitva volt. A külső is tovább nyílt. Mondta nekem Judit, hogy nagyon félt, hogy én elbagatellizálom a jeleket és a végén még otthon szülök, mert hát negyedik gyereknél már minden nagyon gyorsan zajlik. És tényleg. Valamikor nyolc után értem be a kórházba, megvizsgált, csinált egy ctg-t, ami mutatta a fájásokat, amiket én alig éreztem, gyorsan előkészített, aztán kilenc körül befutott Viktor. Én akkor már a zuhany alatt álltam erősebb, de még mindig tűrhető fájásokkal. Aztán az ügyeletes orvos fél tízkor burkot repesztett, majd közölte, hogy ebből nemsokára baba lesz, de nem hiszi, hogy rá túl hamar szükség lenne. Judit mondta neki, hogy ne menjen azért messze. A doktornő nevetett, hogy nem hiszi, hogy tíz percen belül vissza kéne jönnie. Végülis igaza lett, 11 perc múlva szaladt érte Judit, 6 kemény fájás után már jöttek is a tolófájások. Marika gátvédelemmel született, mégis villámgyorsan, szóval 21:56 lett a hivatalos születési ideje. Azt hiszem elmondhatom, hogy ami az egészből úgy igazán fájt, az úgy szűk fél óra volt. A varrás sokkal jobban fájt, mert azért repedtem egy picit. A régi heges gátsebem nyílt szét és baromi nehezen lehetett összevarrni. Jó volt, hogy közben nézhettem Viktort, aki lelkesen babázott a lányával.


Marika 53 centivel és 3550 grammal született. Újabb szülés Czakker Judittal, aki a harmadik gyerkőcömet segítette világra, és újabb szülés ügyeletes orvossal, név szerint Dr. Kósa Mariannal. Sajnos a szülészem Fülöp doktor megint épp külföldön volt, így a harmadik lehetőség is elszaladt, hogy együtt szüljünk:-D Természetesen bejött hozzám és gratulált Marikához. Hozzá, és Judithoz is szeretnék eljutni az egész családdal mihamarabb köszönetet mondani.

2010. május 20., csütörtök

Itthon

Mindenkinek köszönjük a kedves gratulációkat!

Már újra itthon vagyok, tegnap villámgyorsan hazaengedtek minket a kórházból. Most itthon próbálunk beleszokni a mindennapokba. Nem mondom, hogy egyszerű. Fáradt vagyok, Marika két óránként szopizik, főképp éjszaka:-DD
Még minden nap változik a lányzó, eleinte nagyon Karcsira hasonlított, most már sokkal-sokkal Marikásabb. Én természetesen elfogult anyaként nagyon szépnek látom;) Boldog vagyok, hogy 4 ilyen csodás gyerekem lehet, és hát persze, hogy az egyik végre lány!

A szülésről majd később, most még csak próbálom magam utolérni:-DD

Pár képet azért hoztam:

2010. május 16., vasárnap



Ma este világra jött régóta és türelmetlenül várt kislányunk, Marika. Gyorsan és könnyen született meg. Születése után szépen megmosdatták, 53cm hosszúnak és 3550g tömegűnek mérték. Anyukával együtt jól vannak. Csatolok 2 képet, a többit majd Dóra elmeséli. Én a boldog apuka vagyok. :)

2010. május 14., péntek

MillHill Capuccino (3)






Na, gondoltam, ha már a Bluebell-lel ilyen szépen haladtam és kész a DMC része, valamit gyorsan befejezek. Íme, itt egy teljesen kész MillHill készlet vastagon megszórva gyönggyel. Már majdnem teljesen kész voltam vele, mikor beütött az RR dömping nálam, ezért félretettem. Ma éreztem először kedvet hozzá, hogy befejezzem. Gyorsan felvarrtam rá még úgy 100 db gyöngyöt és már mutathatom is. Kivételesen nem gyűrött, mert ugye kartonra hímeztem:-DD
Azokkal a nagyon pici barna gyöngyökkel rendesen megszenvedtem, mert azokat mindkét oldalról le kellett ölteni, hogy ne ferdén álljanak, hanem szépen sorban, katonásan.
Igyekeztem több képet is csinálni, hogy visszaadja a színeket és a gyöngyáradatot. Na most jöhetne a párja...

Egy nap híján 40.

Hát nem gondoltam volna, hogy az nlcafe májusi topicján lesz még olyan, hogy beírom, hogy Dóra és Marika 39+6. Aki rendszeres babás fórumozó, az tudja, hogy itt a szám a hetet és a napot jelenti a két név után. Holnap töltöm a 40. hetemet. Most már a suliban a portás bácsi, az oviban vadidegen óvónénik és anyukák is azt kérdezik, hogy mikor lesz ebből baba. Ha valaki meglát, már csak összecsapja a kezét, hogy: Te még egyben?!?!
Komolyan a 4 fal között kéne ülnöm, mint egy betegnek, hogy ezeket a kérdéseket elkerüljem. Minél többen kérdezik, annál jobban fáraszt a dolog. Reméltem, hogy egy negyedik gyereket nem "kell" végig kihordani, de úgy látszik valahogy tényleg úgy vagyok összerakva, hogy a srácaim baromi jól elvannak a pocakomban odabenn.

A héten már alig főztem. Bevallom, irtó nehezen férek oda a tűzhelyemhez, általában mire végigkevergetek egy kaját, majd leszakad a derekam. Hétvégén ha még egyben leszek (és már őszintén szólva el sem hinném, ha osztódnék!) sütök egy nagy csirkét, mert napok óta erre vágyok és azt még a fiúk is szeretik.Vasárnap kell mennem legközelebb be a kórházba Judithoz, a szülésznőmhöz. Majd eldug benn a szülészeten és csinál egy nst-t nekem, és megígérte, hogy megnézi hogy áll a méhszáj. Jövő hétre kér nekem egy uh beutalót is, hogy lássuk, mi a helyzet odabenn. Csak jelzem, hogy ha véletlenül neadjisten vizsgálat közben elfolyna a magzatvíz, ígérem, hogy nem haragudnék meg:-DDD Jövő héttől lesz megint Fülöp doktor is. Lehet, hogy rá vár Marika? Egy biztos, a csodaszép Ajka kristályokat megvetettem a szüleimmel. Ezeket kapják ajándékba idén tőlünk a szülésznő és a nőgyógyászom. Ha ügyeletes szülésszel szülök (mint mindig), akkor annak csak meleg kézfogás jár:-DD Mutatom is. A boros lesz Judité, a konyakos meg Fülöp doktoré.
Aztán ha már fotók, akkor megmutatom Marika lakosztályát. Anikó barátnőméktől kaptuk kölcsön ezt a mózeskosarat. Csináltatunk bele új szivacsot, mert a régi már nagyon lestrapált, ez lesz a köszönet a kosárért, amibenMarika 3-4 hónapot ki tud húzni. Utána menthetetlenül össze kell raknunk a kiságyat és be kell zsúfolnunk a gyerekszobába;)

2010. május 13., csütörtök

Nora Corbett: Bluebell (2)



Készen vagyok a DMC részével, gondoltam fotózom is. Na jó, még van rajta pár kontúr, amit szintén DMC-vel kell ráöltögetni, de azt majd később, most jöhet a Kreinik, nem kis mennyiség. Remélem Marika azt nem várja meg, hogy azzal is végezzek... A gyöngyözést meg ha lehet tényleg ne!!!
Még mindig nagyon szeretem hímezni, de lassabban haladok, mint szerettem volna, ugyanis a frontoknak köszönhetően délután gyakrabban választom az alvást a hímzés helyett. Így persze este pocsékul alszom, nade mindez részletkérdés:-DD

Ja, a változatosság kedvéért a képek persze megint elég bénák. Mentségemül szolgáljon, hogy épp ólómszürkére beborult az ég;)

2010. május 10., hétfő

Helyzetjelentés

Csak gyorsan írok pár sort.
Igen, még egészben.
Igen, már nyűgösen és fáradtan.
Igen, már nagyon várom a végét.
Igen, már minden összerakva, élére állítva várja Marikát.
Igen, mindenki azt kérdezi tőlem, hogy még mennyi van hátra, úgyhogy ez rémesen idegesít.
És nem, továbbra sem tartok a szüléstől, szerintem jó dolog.

Ma este újabb ctg a szülésznőmmel, Judittal. Gyűlölöm a frontokat, mert nehezen viselem őket, de Marikát egyáltalán nem hatja meg.
Szeretném, ha a 17-ei sulis szülőin már nem vennék részt.
Haladok a Bluebell-el, talán holnap fotózom is. Nameg a mózest és az ajándék kristályokat, csak valahogy nehezen veszem rá magam.
Ja, és "úrinő" lettem, mert múlt héten jött hozzám egy nagyon kedves takarító néni és mindent fullra kitakarított. Ragyogott a lakás. Élveztem! De nagyon tartottam tőle, hogy milyen lesz az egész..., idegességemben begyúrtam egy hatalmas adag túrós pogit. Isteni lett, ha szabad ilyet mondanom!