2017-es tervek minden szinten

Végignézve 2016-on, azt hiszem elmondhatom, hogy nehéz, küzdelmes, de boldog év van mögöttem/mögöttünk. Szerintem családunk apraja-nagyja jól elfáradt és mind bizakodva vetettük magunkat a jövő évbe. Többünknek fog komoly változást hozni, ha minden jól alakul. Marika ősszel majd elkezdi az iskolát. Miki, ha sikerül neki, akkor ősztől szintén Pannonhalmán fog tanulni. Nekünk meg ha tényleg így alakul, akkor meg kell barátkoznunk a ténnyel, hogy a legsegítőkészebb gyerekünk fog elköltözni itthonról. Matyi is nagyon hiányzott, mikor elment, és Miki is nagyon fog. Jelenleg Karesz is azt tervezi, hogy Kupacra megy, így aztán tényleg lassanként elfogynak majd itthonról a fiúk.
Marikát meg szép apránként be kell vezetnem a háztartás rejtelmeibe, mert míg az oviban hihetelenül szorgalmas és segítőkész, itthon néha két szalmaszálat sem tesz keresztbe, néha még akkor sem, ha kérem. Igazán nem értem, hogy miért kell felcsattannom, esetenként lila fejjel üvöltenem, ha el akarom érni, hogy rend legyen a gyerekszobában. Karácsony előtt Matyi fiam örvendeztetett meg minket azzal a megjegyzéssel, mikor mondtam, hogy letakaríthatná az íróasztalát, hogy:
-Nincs hozzá kedvem és egyébként is fáradt vagyok.
Csak sasoltam. Annyit kérdeztem, hogy én is hivatkozhatok-e majd erre, ha megy vissza Pannonhalmára és nekem pakolnom kéne. Erre felment és megcsinálta az igazi pasis munkát. Mindent lepakolt az asztaláról aztán otthagyott a fenébe a földön. Az apját majd a guta megütötte. Frankó! Szóval a nevelés azt hiszem sosem ér véget:-D

Nade beszéljünk inkább a jövő évről. 2017. Nem megyek vissza dolgozni (bár feltételezem ezt senki sem gondolta, talán csak a főnököm reménykedett benne egy icipicit), szeretném kihasználni, hogy itthon lehetek. Eddig nagyon élvezem, tényleg jó, hogy nyugi van itthon, hogy telnek a napok és figyelgethetem Lacika növekedését. Élvezem a babázást nagyon. Remélem így is marad, mert legutóbb az 5 évnyi otthonlét kissé kiverte nálam a biztosítékot.
Szeretném a lakásunkat valahogy kicsit kevésbé zsúfolttá varázsolni, ami nem könnyű. Tényleg kéne egy nagy selejtezés, de én olyan nehezen dobok ki bármit, nameg egy csomó dologhoz fűződik valamilyen emlék, vagy érzés. Nahát karácsonyra megkaptam Marie Kondo könyvét a szüleimtől. Még csak kicsit olvastam bele, de azért rendesen kiverte nálam a biztosítékot, pedig sokan olvasták és sokaknak tetszett. Egyrészt én nem hiszem, hogy a könyveim képes lennék selejtezni. Én a könyvet értéknek tartom, talán egy pár, max. 20 db lenne, amit nem tartok túl sokra és mehetne könyvtárba, ha becsöngetnek, mert könyvet gyűjtenek. De ki akkor sem dobnám, inkább a könyvtáré legyen! A gyerekkönyvek is maradnak, mert újabb kisgyerek van. De azokat sem szívesen selejtezném ki, hiszen én is úgy örültem, mikor az első srácaim kicsik voltak és otthon Ajkán elővettük a régi könyveket. Zavart is, hogy a báytám lenyúlta néhány olyan könyvünket, amit pl. én kaptam. Na mindegy.
Ruhában biztos lehetne sokat selejtezni, azt mindenképp napirendi pontra veszem.
Nameg az a hülyeség, hogy "amire neked nincs szükséged, arra nincs szüksége a családodnak sem". Ez komoly?
Azért végigolvasom, mert kíváncsi vagyok, de csak hellyel-közzel lehet alkalmaznom a mi életünkre... A garázst viszont idén tuti rendbe rántjuk, mert ott a helyzet már tarthatatlan. Lassanként olyan mint egy mindent elnyelő fekete lyuk. Talán ha kifestenénk, akkor ki is takarítanánk. Csak pár polc kéne bele.
Aztán felmerült a kérdés, hogy talán ki kéne cseréltetni az ablakokat a kisszobában. Tegnap és ma reggel is vastagon jégvirágos volt mindkét ablakunk. Itt rossz a szigetelés, hiába a legkisebb szoba, egyben ez a leghidegebb is. Mi alszunk ott Lacival. Amíg csak mi voltunk ott, addig annyira nem izgatott minket a hideg, jól betakaróztunk, hiszen főképp csak aludni jártunk ide:-D De lényegében nyáron dögmeleg, mert alig lehet szellőztetni, télen meg tök hideg.

Hobbyban van persze ezer tervem. Horgolásban csak annyi, hogy befejezzem a megkezdett cuccokat. Van egy kék mőbius stóla megkezdve, talán ha 6 sort horgoltam le belőle. Van egy kész kislány sapim, amit még alá kéne bélelnem Marikának, most készül hozzá egy nyakmelegítő ugyanabból a fonalból, remélem elég lesz rá. Ha készen lesz, mindenképp mutatom. Most csak a sapiból egy részletet hoztam, mert nagyon-nagyon szerettem ezzel a fonallal dolgozni. Igazi ezer színű, élmény volt minden pálcát horgolni, mert közben mindig más és más szín következett. A fonalat Nina boltjában vettem.

Na akkor mutatom a félkész nyakmelegítőt. Annás könyvéből a szilvásgombóc kendőt készítem kislány méretben. Ezt is tervezem, hgy alábélelem majd blokkolás után.

Aztán van egy japán virágos megkezdett kendőm, jó lenne azt is készre horgolni. Nameg van egy csomó-csomó fonalam és sok-sok mintám, amiből egy-kettőt biztos el fogok majd kezdeni.

Olvasásból van bőven olyan könyv, amit szeretnék elolvasni, a lista irtó hosszú lenne, szóval felesleges a felsorolás.

Mivel kaptam egy varrógépet, szeretnék egy új módszerrel megismerkedni. Jó lenne egy kicsit a patchwork rejtelmeiben elmélyedni és pár kész darabot megvarrni. Nameg persze néhány Tilda cuccot is végigzörgetnék a géppel, van is belőle kiszabott, összevarrásra váró baba példány.

Hímzésből pedig listát csináltam. Ezt mutatom, mert kell valami emlékeztető magamnak, nameg a naptár, amibe belevéstem a jegyzetemet 2016-os, amit tuti ki fogok dobni hamarosan. Még gyerekágyasan készítettem el a listát, eddig tartottam a tervet, csak időben csúsztam el vele nagyon-nagyon. Ezt bizonyítja az is, hogy még mindig apukám karácsonyi ajándékát öltögetem... De most már nagyon közel vagyok a sikerhez.

Szóval ez lenne a tervem szépen sorban:
1. Apa karácsonyi ajándékát befejezni. Ha készen lesz ilyen lesz. Aida helyett 40ct-s vászonra hímeztem:

2. Bothy Threads: Musical Whispers befejezése (amit még 2016-ra ütemeztem):

Jelenleg itt tart:

3. Lanarte: Flower scarf befejezése:

Jelenleg itt tart:

Szerintem ennyivel bőven eltöltöm az évet, de persze bőszen továbbterveztem a listát, és ha már klaviatúrát ragadtam, akkor folytatom a sort.

4. 1-2 hónap hímzése a Lizzie Kate hónapos sorozatba (csak az első 3 hónap van készen):

5. Maria van Scharrenburg: Air babaköszöntő elkészítése Mikinek:

6. Vermeer képbe egy db A/4-es lap belehímzése:

Most így áll:

7. MillHill: Latte elkészítése:

8. Lanarte: Terrace in autumn bloom befejezése:

Jelenleg így áll:

9. Dimensions: Woodland Enchantress befejezése:

Jelenleg így áll:

10. csak hogy kerek szám legyen. Karesznek megcsinálni az ezer éve megvett pici babaköszöntőjét:-D

Na én jól szórakoztam, amíg ezeket a képeket összeválogattam ide. Azt hiszem 2020-ig bőven kitart majd az elkészítésük és vagy 60x felrúgom majd ezt a sorrendet. De akkor is szeretek tervezgetni és már látom a kész képeket keretezve a falamon:-DDD

Természetesen 2017-es terv az is, amit Viktorral minden évben megfogadunk. Aktívabban szeretnénk tartani a barátokkal és a rokonokkal a kapcsolatot. Most már kevesebbet betegek a gyerekek és megpróbálunk Lacival is rugalmasak lenni, mert nem jó, hogy sokat kotlunk otthon. Bár Pannonhalma elég rendesen megszabja majd minden második hétvégi menetrendünket...

Kívánok másoknak is sok jó elhatározást és kreatív tervet erre az évre! És persze sok erőt a tervek megvalósításához!!!

Mit találtam!

Csak hátha másnak is nagyon tetszik. Gondolom a tervezőt nem kell írnom, a kép magáért beszél. Már nem is tudom melyik blogon kalandoztam, mikor ebbe belefutottam. Jééé, én még ezt nem is láttam, de persze nagyon-nagyon tetszik. Hát nektek? Tegyük a soha el nem készülő, de bármikor nekilátnék lista végére. Vagy elejére...

Ha lenne még két kezem és temérdek időm...

Mit csinál az ember lánya, ha gyerekágyas és eleinte semmihez nincs ereje, csak fekszik és pihen és csodálja gyermekét? Fejben már karácsonyra készül, számot vet pár dologgal, többek között a hobbijával is. Írtam pár listát a felhalmozott dolgaimról, a megkezdett mintáimról, az olyan nem készlet szinten elfekvő dolgokról, amikhez mindent megvettem, anyagot, fonalat, gyöngyöt, csak neki kéne állnom. Aztán természetesen készült olyan tervem is, hogy milyen sorrendben kéne 2017. év végéig szépen hímezgetnem a dolgaim. Egyébként remek terv, ha tartanám, akkor asszem csak 3 megkezdett képem lenne (+ a Vermeer, de az nem számít) Mutassam?
Aztán jártam Mariann oldalán és ámultam és bámultam, hogy egyszerre vagy 5-6 HAED képe készül. Naná, hogy én is kikerestem a nekem leginkább tetszőt. Persze esélyem sincs ebben a rövid életben meghímeznem, de olyan jó álmodozni, nem? Aztán jött ehhez az álomképhez még pár, amit szintén nagyon szívesen elkészítenék, de engem valahogy frusztrál a dobozomban lévő töménytelen készlet, amit meg "kéne" előbb csinálni, addig nem kéne még újabbakat beszerezni. (Csak nagyon halkan és zárójelben jegyzem meg, hogy beszereztem az 5. MVS babaköszöntőt, amit itt mutattam) Egyébként fekvés közben elő-elővettem egy-egy készletemet, nézegettem hol kezdeném, milyen fonalak vannak hozzá. Egytől egyig mind tetszik a mai napig is, szóval remélem nem mondom azt, hogy kidobott pénz volt...

Naszóval 5 kép maradt fenn a listán, ami hatalmas és talán (biztos) sosem fog elkészülni, de nagyon nagy álmom. Ebből az Utolsó vacsora mintája meg is van, még Jucus szerezte be nekem anno.

1. Michael Powell: Venice Palazzo

2. Janlynn: Utolsó vacsora

3. Thea Gouverneur Cities sorozatból London és Párizs

 

4. Aimee Stewart: Little Dreamers (HAED)

Lanarte: Sweat dreams - Sanyinak

Asszem megtaláltam, ami illene a 4 elemes babaköszöntők mellé Sanyinak. Szerintem passzol, de örömmel veszek bármilyen más ötletet.

Még készen sincs de...

Tudom-tudom, még készen sincs a Babaköszöntőm és én már azt nézegetem, hogy mit is kezdjek utána. Már nem tudom melyik blogon láttam kész csupa gyöngy Mirabiliákat... Pénteken nem volt főnökünk és nagyban cincogtunk a csajokkal. Blogokat nézegettem. Sokat. Egyikről ugrottam a másikra. Egy külföldi blog volt ami annyira megtetszett, az tuti, de sajnos nem emlékszem már rá, hogy kié. Sokat és gyorsan hímzett egyszerre a csajszi, több Mirabiliája is fut egyszerre. Naná, hogy rögtön én is végignéztem a Mirabilia oldalát, hogy miket is tudnék most azonnal de iziben elkezdeni:-D A rend kedvéért össze is gyűjtöttem mind, ami MOST tetszik. Ide fel is teszem a képeket, már csak azért is, mert tuti, hogy nem Mirabilia lesz a következő áldozat, meg azért is felteszem, hogy ha 5 év múlva erre járok lássam, hogy mennyit változott az ízlésem.

Találkozás Edittel

Nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy sikerült összehoznom egy találkozót Edittel, blognevén Phannal. Régóta terveztük a találkozót, de nekem valahogy nagyon nehezen jött össze, hogy odaérjek Veszprémbe, pedig járok arra évente jópárszor.
Szóval végre összehoztuk a randinkat, még a vihar sem tartott vissza minket:-D Beültünk egy veszprémi kávézóba, beszélgettünk, kávézgattunk, nagyon gyorsan elszaladt az a másfél óra. Jó érzés, hogy most már egy arcot is tudok kötni Edit blogjához. Sokat gondolkodtam mielőtt találkoztunk, hogy mióta is nézem a blogját. Végül beugrott, hogy a 3 csaj a tengerparton képe óta (2009.). Mint kiderült tengerpart nincs is rajta, de a három hölgy kalapostul tényleg sétálgat.... :-DD Érdemes hozzá bármikor benézni, mert fontos, hogy ÉL a blogja, vagyis rendszeresen vezeti és mutat sok szép újat, ami kikerül a villámtűje alól, vagy újabb és újabb ékszereket. Nagyon szimpatikus, kedves embert ismertem meg Editben, örülök, hogy sikerült végre találkozni. Legközelebb viszem a sok-sok félkész munkám is a találkozónkra:-D
Kaptam sok-sok ruhát Marikának és a fiúknak. Nameg kaptam egy újságot, amit már vagy ezerszer átnyálaztam.

Ha nem lennék totálisan RR ellenes, akkor most tagokat toboroznék ehhez a mintához! Muffinok, szinesek, vidámak, nagyon tetszenek.

Szeretek tervezni

Igazából mondhatom azt is, hogy folyamatos tervezés és szervezés az életünk. De gondolom ezzel más is így van. Vannak olyan hónapok, hogy fullon tele van írva mindenféle megoldandó, leszervezendő feladattal, programmal a naptáram. Ez a február pont ilyen. Egymás után futtatom ki a feladatokat, amik épp határidősek. Pénteken postára dobtuk a felvételi jelentkezéssel kapcsolatos összes kitöltendő papírt. Hajlamos vagyok arra, hogy halogatom a feladatot, míg már szinte majdnem a körmömre ég a dolog. Közben folyamatosan frusztrált vagyok attól, hogy el kell intéznem, mégsem állok neki. Viktorral hosszú-hosszú listáink vannak arról, hogy miket is kell elintéznünk. Most végre a jelentkezési lapok kipipálva. Már csak a Piarista oldalra kell azt feltöltenem, hogy mit is várok el az iskolától. De beszereztem a bizonyítvány másolatokat, plébánosi ajánlást, hittantanári ajánlásokat, letötöttem, kitöltöttem, feltöltöttem száz féle adatlapot. Végül Viktort elküldtem a postára, előtte mindent beszkenneltettem vele, hogy legyen egy elektornikus példány itthon is, ha valami elkeveredne a postán!
Közben másik frankó ügyintézésem Karesz felvételije. Ugyanis a mai világban persze már van az általános suliba jelentkezéskor is megmérettetés. De hát ez már nem ujdonság. Pénteken elvittem a Don Boscoba Farsangi iskolanyitogató foglalkozásra. Hát a gyerek valami nagyon más várt, igen csalódottan jött haza. Volt színdarab állati jópofa jelmezekkel, néptánc (amibe nem kapcsolódott be), körjáték (amibe nem kapcsolódott be), uzsi (amiből nem akart enni, de miután megkóstolta a halkrémes kenyeret rájött, hogy finom). Én beszélgettem néhány szülővel, a leendő elsős tanító nénikkel. Hihetetlen, de most az egész gárdát ismerem, úgyhogy bármelyik osztályba kerül Karcsi, mindnél nyugodt szívvel fogom várni az első évet. Csak készüljenek ők is arra, hogy Karesz egész más, mint Matyi volt. Matyi régi osztályfőnöke, Enikő néni és Zsuzsa néni is kap egy-egy elsős osztályt valamint Simor Ági néni, aki nekem anno nagyon sokat segített, mikor az egyik kicsi másik pici verzióban otthon voltam. Ő volt a csúcs napközis tanító néni, aki mellett kicsit ellustulhattam... és el is lustultam... Szóval jó a gárda, mindenkivel csak jól járhat Kareszom.
Másik tennivalóm, amivel sokat kell zsonglőrlködnöm a Társasház. Február 25 adóbevallás. Sima kis nullást kell leadni, semmi komoly. Csak már nem lehet papíron, csak ügyfélkapun keresztül. Van ügyfélkapum persze már egy éve. Le is adhatom elektronikusan a cuccost, de ki kell tölteni egy olyan nyomtatványt, amin jelzem, hogy én vagyok az ügyintézője a társasháznak: 14T180 nyomtatvány. Amit meg papíron kell leadni, de nem mindenhol egyértelmű, így már telefonáltam, ügyfélszolgálatra mentem stb. Most már úgy tűnik minden szép kerek lesz, megvannak a kitöltendő rubrikák és ha valami mégsem stimmelne, az ügyintéző hölgy jótanácsa: Addig x-eljen, amíg kiírja, hogy minden oké! Próbálgatni kell!
Hát most hétvégén készre próbálgatom a nyomtatványt, jövő héten leadom, aktiválják egy nap alatt, ha beért a nyomtatvány a központba, aztán feltölthetem a nullás adóbevallást. Éljen!
Aztán le kéne könyvelnem még a november-decembert a társasháznál, elkészíteni a 2013. évi beszámolót, összehívni egy közgyűlést. Mindezt februárban. Ehhez már tényleg csak hab a tortán a 3 db szóbeli felvételi Matyival és Karcsival (bár Karcsit ismerkedő játékra viszem:-DDD ), 3 szülői értekezlet és egyéb nyalánkságok, mint fogszabályzás és fül-orr-gége kontroll Marikámmal. Néha csak úgy zsong a fejem. Mikor számonkér a főnököm, hogy otthon miért nem képzem magam, egyszer mertem azt mondani, hogy jöjjön el hozzánk, nézze végig egy délutánom, este fél kilenckor, miután a konyhát is elraktam nézzen rám, és szóljon, ha úgy látja, hogy még rámfér egy kis jogszabálytanulás;) Még 6 órás vagyok. Tudom, hogy eljön a perc, hogy 8 órás legyek, de félek tőle nagyon. Nem szeretném.
Szóval mikor így átcsapnak felettem a hullámok legjobb az élvezetek tervezése. Minthogy magától értetődően leadok úgy 6 kilót. Minden nap tornázom, elkeveredek valahogy jógára esetleg, hétfőnkénti kórházi gerinctornára szerzek beutalót (apropó, még mindig nem adtam le a foglalkozás egészségügyön a decemberi tüdőszűrőm eredményét, de ott kaphatok beutalót!), hetente kétszer eljutok úszni és máris érzem, ahogy a jó meleg bilibe ér a kezem. Azért a tornával megpróbálkozom és ha sikerül, akkor úszni is eljutok... És újraindítom a fogyit is, mert nem szeretem magam, de új ruhát venni sem időm, sem kedvem, és néha még pénz sincs rá igazán. A kazáncserénk is kulminálódik, most már ott tartunk, hogy a gáztűzhely is szabálytalanul lett bekötve, így kéne egy elektromos. Hurrá! Éljen! Utáltam a gáztűzhelyet, amit Mártától örököltem. Viszont ha már veszünk, akkor olyan legyen, ami beépíthető, hogy ha majd egyszer lecseréljük a konyhabútort (itt halk kacaj következik), akkor jó legyen abba is. Viszont a jelenlegi bútorba nem passzol. Sebaj, Zoli, kedvenc asztalos barátunk megoldja, csak döntsük el, hogy legyen.
Aztán Viktorral tervet kovácsoltunk a jövőbeli pénzügyi dolgainkra is. Rohadt sok hitelünk van és irtó lassan kopik. Gondolom más is találkozott már ezzel a problémával. És ahhoz képest, hogy mennyit keresünk együtt (na jó, én csak zsebpénzért dolgozom, hiszen egyszerű kis közalkalmazott vagyok, és más már mondta, hogy ennyi pénzért fel sem kelne) mégsem tudunk előtörleszteni. Folyton elmegy a spórolt pénzünk valami aktuális gondra (mnt pl. lépcsőcsere, kazáncsere stb.) Szóval felállítottunk egy pénzügyi tervet, próbáljuk magunkat tartani hozzá. Kemény lesz!
És ilyenkor érzem, hogy kellenek élvezetes tervek is. Mondjuk hímzős tervek. Már csak azért is, mert szinte semmit sem hímzek. Vagy ha mégis, akkor is alig látszik a haladás a képen. Szóval mivel ez viszont örömmel tölt el, így mutatom, hogy idén a sorozatok jegyében tervezek.

1. Maria van Scharrenburg 4 elem sorozata:

Ebből készen van a víz és most készítem a tűz elemet:

2. Nimue: A Fee au Rouge Gorge

A párja már elkészült

3. Mill Hill: Latte

Ilyen lett a Cappuccino

4. Lizzie Kate hónapos sorozat:

Az első három már készen van.

5. Csak a hecc kedvéért, mert szinte minden évben mutatom és mert minden beszerezve hozzá LHN Teás kávés sorozat

6. Pixiek:

Egyszer már elkészítettem a télit, csak elajándékoztam Szilárdék kislányának.

7. Tralala macik. Csak mert ezer éve szeretném megcsinálni őket:-D