Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2017. június 24., szombat

Bothy Threads: Musical Whispers (5)

Visszakerestem, hogy április végén mutattam készen az összes x-szel. A napokban készültem el a kontúrozással, ami szerintem ezen kép esetén elég sok volt. Persze látványos is a változás, tényleg olyan mint egy MP kép, a kontúr keltette életre. A pasztel színek a kontúrozás után ragyognak szinte, addig olyan kis halványnak éreztem az egészet.

Még pár napot váratott magára a három szalagocska felvarrása, mert azt csak keményítés után akartam felöltögetni a hímzésre. Tegnapelőtt az is elkészült végre, most már összetekerve várja a keretezést a képecske, ami nem is lett annyira kicsi. Szerettem csinálni, de már nagyon vártam, hogy készen legyen. Végülis Lacus még pociban volt, mikor újra elővettem, aztán sokáig nem folytattam megint, de most tavasszal belehúztam és készre varrtam.


A tündérek és a nyuszika szépen sorban:
 
 
Itt vannak a csillagok és a pár gyöngy közelről:

Meglehetősen kevés időm van, amióta itthon vagyok az 5 gyerekkel. Még olyan nap is volt, hogy arra sem volt időm, hogy leüljek a gép elé megnézni, hogy van-e levelem, vagy bármi fontos, ami a postaládámba érkezett. Szóval akinek levéllel tartozom, kis türelmet még kérek, mert próbálunk belerázódni a nyári üzemmódba és mit ne mondjak, néha embert próbáló. Főképp Marika és Karcsi az, aki folyamatos igényekkel áll elő, ha fél percre leülök, nekik máris van ötletük, hogy anya a kedvükért mivel foglalkozhatna. Lacika meg növeszti a fogait. A jobb felső metsző végre kibújt, de iszonyúan sokat kínlódott vele, a kibújás előtti napon masszívan be is lázasodott éjjel, így a hőn várt Szentségimádásról is lemaradtam, mert a nyavajgós, enyhén hőemelkedéses gyereket nem akartam Matyira itthon hagyni. Még akkor sem, ha épp alvásideje van. Sebaj, jövő héten pénteken már tuti én leszek őrségben a templomban egy órát. És lemondtam egy mozizást is, amit szintén pótolni fogunk jövő héten, mert a Galaxis őrzőinek a második részére nagyon kíváncsi vagyok. Ha megint eltűnök, akkor meg az Outlander újabb része szippantott be. Tegnap elő mertem venni és nekiláttam (10 oldalt sem olvastam belőle, de olyan jó volt). Épp a redőnyösök voltak nálunk, már van szép alu redőnyünk, motoros. Gyerekek nagyon élvezik. Én is persze, mert a lakás már nagyon meleg. Fenn az emeleten már 28 fok van esténként. Lacikát bodyban és hálózsákban altatom, mert az ablak éjszaka is végig nyitva van, jár a levegő, és akkor meg elég hüsi van. De ma éjjel is 4x keltett engem, szerintem egyrészt szomjas volt, másrészt a foga is kínozza. Na lényeg, hogy várom a jobb napokat, egyszer csak belerázódunk abba, hogy itthon vagyunk mind. Bár ma épp Miki ment el osztálytáborba, jövő hét közepén Karcsi is elindul. Vasárnap már ismét teljes létszámmal futunk. Addig talán egy picit én is szusszanok.

Már nekiláttam az új hímzésnek persze. Kicsi és rajta van a listámon, amit terveztem magamnak. Igaz, hogy most a kendős hölgy következne a sorrend szerint, de hatalmas kép és nagy az anyag, nekem meg olyan kevés szabadidőm van. Igazából mostanában érzem azt, hogy -5 a szabadidőm. Nem is az, hogy nincs. Esténként ülök, ha lejöttem a gyerekektől és próbálom magam nekidurálni a hasizom gyakorlatoknak, ha már egyszer elmentem a Loveyourbelly tanfolyamra és kifizettem a díjat is. Néha megy, néha haldoklom:-D Na nem panaszkodom, inkább mutatom a képet kontúr nélkül, hogy legyen összehasonlítási alap a kész képhez.

Figyelem! Még egymillió évvel ezelőtt ezt a képet Veke Áginak ígértem. Mármint, hogy továbbküldöm a készlet maradványait. Viszont az élet elsodort minket egymás mellől, foglamam sincs róla, hogy egyáltalán olvassa-e még a blogom. Így a készletet annak küldöm tovább, aki szeretné meghímezni és hagy itt egy kommentet e-mail címmel. Fonal bőven maradt egy teljes újrahímzésre, gyöngy is, a csillagokból 1-gyel van csak kevesebb. Szalagból nem tudok küldeni, csak mutatóba egy picit, mert arra szükség volt.

2017. június 15., csütörtök

Elfogytak az ovisaim

Marika holnap megy utoljára oviba. Lezárult egy korszak, mely 12 évig tartott, de persze 3 év múlva jön az utánpótlás Lacika személyében.
Margit nénitől ma végleg elbúcsúztunk, aki kicsit el is pityeredett. Mondta, hogy olyan nehéz, hogy mindig elmennek a gyerekek, akik a szívükhöz nőnek az évek alatt. Marikát holnap délben elhozom, akkor elbúcsúzunk Kati nénitől, a dadus néninktől és Vera nénitől, a másik óvónénitől.
Múlt héten volt az ovis évzáró. Komoly 4 képet készítettem, mert Matyi elvitte a jó gépet Pannonhalmára, a régivel meg csak bénákat tudtam lőni:-D Bár azt hozzá kell tennem, hogy a műsor felét a folyosón töltöttem, mivel Lacika nem bírta a kiképzést odabenn a nagyteremben. A másik felét Viktor töltötte kinn a folyosón. Azért a lényeget láttam:-D
Olyan nagylány lett Marika és nekem nagyon tetszik ezeken a képeken, főleg azért, mert végre ruhában volt. Nem kis vitánk volt előző este amiatt, hogy a régi ünneplő ruhája nem volt már jó rá, ezt pedig nem akarta felvenni. Magyaráztam neki, hogy legalább erre az ünnepségre ne suttyó nadrágban menjen, legyen végre csinos és a haját is kössük össze. Hosszas rábeszélésem eredménye lett a következő összeállítás.


Szerencsére időben odaértünk az ünnepség előtt apával, így még elcsíptem Marikát, aki zöld zokniban pompázott, mondván, hogy a fehéret nem tudja egyedül felvenni, mert kicsit kicsi. Apával felvették.
Összesen 7 kisgyerek ballagott el a csoportból. Jó kis társaság volt, több telefonszámot elkértem a nyárra, hogy legyen kit áthívni játszani shopkins-eset, pónisat és hasonlókat, amikben én ultra béna vagyok. Ez van, autózáson szocializálódtam, a szerepjátékok baromira nem mennek.

Holnap délutántól hivatalosan is kitört nálunk az itthon lévőknek a nyári szünet. Szombaton Viktor hazaköltözteti a legnagyobbat is, onnantól teljes létszámmal működünk. Igyekeztünk több programot leszervezni a nyárra. Táborokat, családi nyaralást, nagyszülőzést. Egyszerre várom is a nyarat, meg nem is, mert könnyebb is lesz, meg nehezebb is. Ha minden igaz, annyira sokat nem leszek itthon az összes gyerekkel, de nagyjából az esélytelenek nyugalmával indulok, hogy olyan programot találjak ki, amit az összes gyerek élvez és részt akar venni rajta. Na majd beszámolok arról is, hogy hogyan telnek a napjaink.

Itt van még 2 fotó Laciról. Ma voltunk védőnőnél. 7480 gramm és 71 cm. Féloldalasan kúszik, ezért kértem időpontot Dévényes tornászhoz. Aztán egyre ügyesebben kutyázik, már tolja fel magát ülésbe is. Fél percig nincs nyugiban, folyton valamiért küzd, kepeszt. Igénybeveszi az ember teljes figyelmét, örökmozgó, nagyon vidám kisfiú.
 

2017. június 6., kedd

Normális dolog?

A mai délutánomat azzal csesztem el, hogy a netet bújtam, hogy ki csinálja az esővíz elvezetési rendszer kiépítést. Nem jutottam semmire. Gondoltam én, hogy biztos a bádogos csinálja. De nálunk nem kicserélni kéne a meglévőt, hanem kialakítani egy új rendszert, ami a kifolyóktól indulna a ház tövében.
Van ugye a klassz új telekszomszédunk, aki kivágott minden fát és építkezik mellettünk 4,5 méterre ősztől. Írt nekünk társasházi szinten egy frappánsan anyázó levelet, amire lakonikusan tömör választ adtam, mint közös képviselő. A levelében az anyázó és nagyon szatírikus megnyilatkozások közepette megadott egy határidőt is, hogy addigra írásban nyújtsuk be neki, hogy hogyan tervezzük az esővizünk szabályos elvezetésének megoldását, mert jelenleg az ő telkére folyatjuk át, ami birtokháborítás. Érdekes, de társasházi szinten ez a kutyát nem érdekli, illetve mindenki azt mondja, hogy jól van az úgy. Namármost csak én vagyok beszari, hogy idegesít a dolog? Mert szerintem nincs jól. Igaz, a falszomszéd most tett egy lefolyódarabot a kifolyónk (1 db a 6 közül) végére, aminek köszönhetően tényleg nem a szomszéd telke felé folyik a víz, hanem a mi falunk felé (konkrétan a mi lakásunk fala felé), de én ezt nem tartom túl jó megoldásnak. Mivel az uramnak tényleg semmire nincs ideje, így hiába beszélgetünk házi kivitelezésről szikkasztó ásásról meg egyebekről, én ide szakembert hívnék, aki csinálna egy egységes és szabályos rendszert. De ugye ezt meg kellene tervezni és utána kivitelezni, hiszen 300nm-nyi tetőfelületről folyik a víz. Milyen szakit hívjon ide az ember? Bádogost? Kertépítőt? Netán vízvezetékszerelőt? Építészt? Csak hab a tortán, hogy emelkedőn van a társasház, merőlegesen az útra, két lakásonként szinteltolással. Van, aki lebetonozta a lakása mögötti részt, ahol a kifolyó van, van aki nem. Viszont a ház első oldalán fullon minden le van betonozva és ott teljesen szabálytalan a megoldásunk. Ez van, ezt örököltük az építőktől, akik 30 valahány éve ezt megcsinálták. Elég sok anomália van ezzel a házzal kapcsolatban...

Ötlet?