Lépcső V-VI. felvonás (asztalosmunkák)

Ha a IV. felvonás az volt, hogy elkészültek a lépcsőfokok, akkor az V-VI. most szóljon arról, hogy elkészült a korlát és a spájzszekrény. Igaz, közben volt egy kis kitérő a burkolóval, aki feltörte a régi követ a wc bejárata előtt és tett le újat a helyére, ami színben nem passzol, viszont elegendő mennyiségű. Volt itthon ilyen kő, hát ezt kértük. A nappali burkolását a konyhafelújítással egyszer majd úgyis szétveretjük (10 éves tervben benne van), mert egyrészt ronda, másrészt olyan sérülékeny a padló, hogy amint leejt valamit az ember, azonnal nyomot hagy a hajópadlón sajnos:( A konyha köve meg nem strapabíró, úgyhogy laza 6 év használat után tök kopott, több helyen össze is tört. Úgyhogy jöhetett a színben eltérő kő, lényeg az, hogy legyen. Nem fotózom. Utólag sajnos azt kell mondjam, hogy ami a mi laikus szemünknek teljesen szép és megfelelő volt, az trehány munkát takar. Zoli, az asztalos mondta, hogy elkéri a burkoló számát és elmegy megkeresni, mert "beszéde" van vele. Nem tudom, hogy az egyenetlen kövezés mennyit nehezített a munkáján, de szerintem a burkoló csuklott, de nagyon. Hát igen. Ilyen az, amikor ajánlanak egy tuti burkolót, aki végül az utolsó pillanatban mást küld maga helyett. Mi meg haladni akartunk, hát elfogadtuk a helyzetet. A wc előtti kövezésnél viszont már csinált pár olyan dolgot is a srác, ami az én szememet is nagyon bántja... Szóval ha a lakást kövezzük, tuti, hogy ő nem kell!

Naszóval időközben jártak nálunk anyukámék is. Belesóhajtottam a telefonba, hogy nem haladunk semmivel, a 3 hete megvett bútorok még összerakatlanok, a gyerekszoba szekrényének a bútoránál még csak fel sem merült, hogy majd összerakjuk egyszer. Az IKEA-ból még mindig nem tudtuk elhozni a könyvespolcot, meg úgy általában a 4 gyerek és a családi programok teljesen a lakás rovására mennek. Ami persze nem baj, mert első a gyereksereg, de azért néha el bírtam volna viselni a haladás érzését. Így aztán jöttek apukámék. Mama főzött, egy hegynyi vasalnivalót gatyába rázott. Én itt-ott segítettem, sokat beszéltem:-D Pakoltam, rakodtam, de a látványos haladást apukám csinálta. Itt is köszi a szüleimnek! Irtó jó volt, hogy eljöttetek és hagytátok rábeszélni magatokat még egy éjszakára nálunk. A szüleim 3!!! éjszakát aludtak nálunk mindketten. Nem is tudom mikor volt erre utoljára példa! Még a bátyám is beugrott pár percre, mert épp Budapesten volt továbbképzése.
Íme Timúr és csapata:

És íme a spájzszekrény, amit Zoli készített nekem. Belülről nem mutatom, mert semmi extra. Egy csomó polc van benne. Viszont maga a bútor remekül passzol a nappali szekrénysorához. Majd kap még egy olyan díszes lécet felülre, hogy tényleg tökkkéletes legyen az összhang.

Múlt héten pedig elkészült a lépcső korlátja. Már lakkozva is van (ahogy a lépcsőfokok is). Sokat dolgoztak vele a srácok, rengeteget fúrtak. Ha csak kimondom Zoli nevét, Marika már fogja is a fülét, hogy a Zoli majd hangos lesz:-D

Nagyon tetszik a végeredmény. Szerintem igazán szép munkát végeztek a fiúk. Csak két fotót készítettem, többet majd akkor, ha elment a festő, nameg ha végre elrakhatjuk a nappali közepéről a tálaló szekrényt. Ja, a festés ma indul, úgyhogy áprilisban lezárulhat a lépcső project!!! Már csak egy nagy tavaszi takarítás kell a sor végén:-D

Lépcső, IV. felvonás 1-2 nap

Annak, aki még nem unja a lépcsőnk készülését, mutatom a következő fotókat. Két napot töltött nálunk Zoli és Adorján. Ma estére az összes lépcsőfok a helyére került, holnap és holnapután következik a lakkozás, az utolsó réteg lakkot meg majd hétfőn keni fel Zoli a lépcsőre. A szne kicsit mélyebb lesz, de nem túl sötét. Utána pedig jöhet majd a korlát, mert az, amit most a képeken lehet látni, azt Viktor ideiglenesen tette fel, hogy a gyerekeknek nagyobb biztonságérzete legyen lépcsőzés közben.

És hogy milyen a lépcső? Szerintem csúcs, nekem nagyon tetszik és eddig kényelmesnek is érzem, bár nem sokat rohangáltam még rajta!
Időközben Marika sajnos belázasodott, de szerencsére nem túl vészes. A mai fúrás-faragást kénytelenek voltunk itthon tölteni, tegnap viszont egész délelőtt játszóztunk, sétáltunk. Remélem ma éjjel már kicsi jobban lesz, esély van rá, mert nagyon eleven volt nap közben, az utolsó fotón már látszik, hogy egyedül merészkedett az új lépcsőre. A fiúknak is nagyon tetszik, apa is elégedett:-D

Lépcső, III. felvonás, 2. nap

A képeket elnézve nincs olyan nagy különbség, mert nem látszik jól. De bizony ott a fuga már, így ha jól értettem, akkor a csempések el is mentek tőlünk. Most akkor újabb munkások jönnek, még nem is tudom, hogy konkrétan kik, mert több olyan kisebb meló is felmerült, amivel ugye időközben nem számoltunk.
1. Ismét el kell hívni a kőműveseket szépséghibákat javítani.
2. Kell egy villanyszerelő.
3. Azt a részt, ahol a nappali hajópadlója és a régi spájz köve találkozik ki kell javítani. Ott lett lebontva a fal, így van egy 6 centis rész, ami igazi vájat. A tegnapi képeknél látszik is belőle egy darab. Gondoltuk, hogy az előző lakó maradék lapjaiban lesz ebből is, de sajnos nem. Kb. 1 nm az egész terület, úgyhogy érdemes felbontani a régi csempét és újra rakni olyannal, mint a lépcsőt, mert abból most bőven van. Közben persze beugrott, hogy nem lehetne, inkább oda is hajópadló? Na majd megkérdem az uram. Ja, és most azért nem csinálták meg a csempések, mert egy régóta halogatott meló most aktuálissá vált, ezért a mieinknek is menni kellett...
4. Festés, mert ez most már olyan mérteket ölt, amit házilag Viktor érthető módon nem vállal be.
Kíváncsi vagyok, hogy az egész meddig fog majd elhúzódni. Remélem a húsvéti ünnepeket már normális körülmények között töltjük mesteremberek nélkül.
Őszintén reméltem, hogy a lépcsőre szánt pénzből marad egy kicsi, hogy vehessünk egy könyvespolcot. Hát a pénz gyors ütemben fogy és még mindig sok kiadás áll előttünk:(

Lépcső, III. felvonás, 1. nap

Szépen halad a lépcső. Már a hidegburkolók vették át a terepet. Elvileg "Burkoló" Danit vártuk, de végül két olyan munkás érkezett (apa és fia), akik a cégnél dolgoznak. Remélem az ő munkájukkal is olyan elégedettek leszünk, mint amennyire Danit magasztalták nekünk:-D
Burkolós bácsi mondta, hogy nem a legjobb ötlet, hogy használni szeretnénk a lépcsőt anélkül, hogy fa lenne a tetején. Hát őszintén szólva nincs túl sok ötletünk ennek elkerülésére. Majd óvatosak leszünk, végülis csak pár napról lenne szó. A lap Zalakerámia. Szép bézs színe van, a fotókon annyira nem jön le. Holnap délelőtt fugáznak, aztán jöhet Zoli a faborítással.

Én a két kicsivel csütörtökön indulok haza. Már egyre jobban vágyom vissza, hiányzik az uram, meg sok más dolog is. Régen voltam ennyit otthon egyhuzamban a szüleimnél. Ma voltam húgomnál Veszprémben is. Misi szépen kikerekedett az utóbbi időben.
Ha minden igaz, holnap Marikát megfodrászoltatjuk. Azt a kis lebbenő vacak haját szerintem nem is vinné az otthoni gép. Majd a Rita rendbehozza azt a diszkrét szénaboglyát, ami Mariska fejét díszíti. Újabb szót tud a csaj, ennyi férfi között ez alapszó: kiki = puki.

Lépcső, II. felvonás, 3. nap

Na ezzel a bejegyzéssel jócskán késtem, de mivel itthon vagyok a szüleimnél, nem mindig tudok a gép elé ülni hosszasabban. Pótlom a hiányt, íme szépen simítva a lépcsőnk. Szombat óta már lehet rajta rohangálni. Tegnap, vagyis szombaton jött is családunk barátja, Zoli méretet venni a faanyaghoz. Ő is félti a térdét, csóválta is a fejét, mikor a régi lépcsőt látta. Azt mondta, hogy csúcs az új lépcső, százszor jobb, mint a régi. Ma Viktor a burkolót fogadja. Ma megbeszélik, hogy mennyi követ vegyünk, aztán jön ide Ajkára, felveszi a két nagyot, akik végre gyógyultnak nyilváníttattak és megy is vissza velük azonnal Budapestre. Holnap újra suli a nagyoknak. Én a két kicsivel még maradok, egészen addig, míg a burkoló is elmegy. Ma kiderül, hogy ez még hány napot jelent.

Lépcső, II. felvonás, 2. nap

Kész van a lépcső kiöntése. Az utolsó napon a lépcsőfokok simítása lesz a program. Viktor már futott is egy kört a lépcsőn, szerinte kényelmes. Függetlenül attól, hogy nagyon vékonynak tűnik az egész szerkezet, masszívnak érezte:-D Minden lépcsőfok a falba van erősítve egyik oldalon, a másikon meg a lépcsősök által felhúzott betonfalon is támaszkodik, valamint minden lépcső egymáson is. Az oldalon lévő négyzet alakú betonfalat levágják 22 centi magasnak. Viktor azt mondta, hogy ezt rugdosónak hívják a szakik:-D
A harmadik képen a forduló sarkánál látszik, hogy milyen vastag is egy-egy fok. Nem egy ormótlan betonmonstrum szerencsére. Bevallom, én azért vastagabbnak gondoltam a dolgot.

Lépcső, II. felvonás, 1. nap

Ajkán vagyok a 4 gyerekkel. Viktor őrzi otthon a lakást, amíg a lépcsősök dolgoznak. Mint azt a bejegyzés címe is mutatja, már a második fázisba léptünk. A mai napon elbontották a régi lépcsőt, felrajzolták a falra a készítendő lépcsőfokok helyét, a legalsó kettőt és a pihenőt már ki is öntötték gipszbetonból. Már rutinosan pakoltunk össze az újabb felfordulásra, de mivel esély sem volt arra, hogy Marikával otthon bekkeljük ki a nappalokat (na meg hely sem volt hatunknak az alsó szinten), így eredeti tervek szerint a két kicsivel Ajkára jöttünk volna. A terv maradt, csak 4 gyerekkel érkeztem, mivel a srácok mind össznépi dögrováson vannak. Ma Miki be is fizetett Sumamedre olyan cefetül van. Nap közben is lázas, alig eszik, levert, elfekszik, sokat alszik. Matyi is lázaskodott két napott, ő van a legjobban. Karcsi estére lesz masszívan lázas, remélem megússza antibiotikum nélkül, mert ő nemrég kapott. Mi ez a folytonos betegeskedés? Ja, és apa hívott, hogy ő sem érzi jól magát. Ennyit a múlt hétvégi játszóházról. Most már tényleg tartom magam ahhoz, hogy a játszóházból mindig hazahozunk valami szar nyavaját. Többet télen nem megyünk, akárhogy könyörögnek!
Már egyik sem megy a héten suliba. Miki jövő héten is marad még egy keveset itthon. Rákérdeztem tanító nénire, hogy ugye még nem kell évet ismételni, de tényleg rengeteget volt beteg Mikci:(
A lépcső viszont jól halad, ha minden jól alakul, akkor csütörtök délben végeznek a lépcsősök, utána jöhet a hidegburkoló, aztán az asztalos.

Lépcső, I. felvonás. 3. nap (I. felvonás vége)

Tegnap kettő körül elmentek a kőművesek. Immáron készen van a wc új bejárata. Mutatom milyen szép az új ajtó, ami még pácolásra vár. Majd valamikor az is sorra kerül.
Na meg egy bónusz kép arról, hogy milyen vastag por fedett mindent. Tegnap délután gőzerővel nekiláttunk takarítani. Nagyjából már minden elfogadható. Ma meg rendbe kell vágni az alsó kupiszobát, mert keddtől ott fog csövezni apa a két naggyal. Én a kicsikkel Ajkára menekülök, mert még a nappali szintjére sem lehet majd menni. A nagyok a suliból nem hiányozhatnak. Miki amúgy is annyit beteg, hogy szerintem a tavalyi évet is bepótolja, egyébként most is épp beteg, talán szerdán már megy suliba. A három lázmentes napot kivárjuk.
Na majd kérem Viktort, hogy fotózza a napi helyzetet, én is kíváncsi vagyok, hogy készül a gipszbeton lépcső:-D

Lépcső, I. felvonás. 2. nap

Kitartunk! Köszi mindenkinek a bíztatást! Hamarosan vége, Laci bácsi szombat délutánt jelölte meg:-D
2. nap! Mindent vastag réteg por borít. Az a fajta, amitől ragadsz és folyton kezet kell mosnod.
Vajon milyen lehet egy kőműves tüdeje?!?!

Lépcső, I. felvonás. 1. nap

Egy nap után ilyen a lakás. Most a kőművesek vannak itt. Laci bácsi és fia. Nagyon jó szakik szerintem, bárkinek tudom ajánlani.
Feladatuk, hogy kivegyék a wc ajtaját, helyét befalazzák, kamrát elbontsák, a kamra régi oldalából nyílik a wc új ajtaja. Félkészen állunk.
Minden porban úszik. Karcsi csak ennyit kérdezett, mikor csütörtökön hazaérve az oviból ez a látvány fogadta:
-Miért csináltátok már megint ezt a lakásunkkal, anya?
Ja, van segítségem is. De a tegnapi nap Anikó barátnőmnél húztuk meg magunkat, ma meg plázázni megyünk.