Gyerkőceim életkora

2009. április 14., kedd

Twilight 4.

Még nem is írtam, valahogy elfelejtettem. Talán két hete, de befejeztem Stephenie Meyer négy részből álló sorozatát. Tetszett, de most garantáltan nem olvasom újra. Majd ha kijönnek könyvben a rendes fordítások. Tényleg kár, hogy ennyire nem tudok angolul, hogy úgy vegyem kezembe a könyveket, mert a magyar fordítás néha-néha katasztrófa volt.
Nade a negyedik kötetről pár szót. Nekem őszintén szólva ez tetszett a legjobban. Ebben volt a legtöbb fantázia, a legtöbb esemény és talán ebben dominált legkevésbé a szerelmi szál. Szóval valahogy összességében azt éreztem, hogy emiatt az utolsó kötet miatt volt a három előző;) Végre volt valami olyan sztori, amiben színezni lehetett a jellemeket, különleges képességű vámpírokról esett szó, kellett egy kis háttértörténet a múltról (azt sajnálom hogy az igazi vérfarkasokat olyan kevéssé szőtte bele az író). Örültem, hogy voltak valahogy emberibb jellemek is (pl. Leah), kicsit már zavart, hogy mindenki vagy tök jó, vagy tök rossz, nem volt senki esendő, olyan igazán hétköznapi. A vámpírok közül érdekes, de nekem Jasper jön be leginkább, rá lennék a legkíváncsibb, ha bármi folytatás lenne:-DD

Egyébként sokat filóztam azon is, hogy az első kötet miért tetszett annyira, hiszen tényleg akárhogy nézem, végülis ha a vámpír-szereplőket leszámítjuk, akkor nem több egy sima Romanas történetnél. Most a vámpírok miatt tetszett, vagy azért, mert nagyon kellett a lelkemnek valami kis szerelmes, rózsaszín, kellemes érzést adó sztori? Meg is maradt bennem a kérdés, amit Mara feltett, hogy tényleg ennyire szeretet-éhségem van? Azt hiszem igen. Valahogy nagyon kéne valami olyan, ami csak kettőnkről szól, csak Viktorról és rólam. Mindent öt főre kell berendezni nap mint nap, jó volt azt olvasni, hogy valakik csak egymásért vannak, csak egymással foglalkoznak és annyira nem reális környezetben. Asszem, ha "két szimpla ember szimpla környezetben" sztorti lett volna a könyv témája, akkor letettem volna...

1 megjegyzés:

  1. olvasom a könyvet, tetszik, mindjárt végzek. Az első résszel.
    Van olyan sztori, ami szimpla emberekkel, szimpla környezetben játszódik, mégis gyönyörű a szerelem: a Madison megye hídjai. Asszem magyarul Szív hídjai címmel jelent meg. A filmnek (meryl Streep, Cilnt Eastwood szereplésével) is ez a címe. Mind az ötször, amikor láttam, sírtam rajta. Olvastad?

    VálaszTörlés