Ezen a libán ügyködtem napok óta. Most lett kész, gyorsan le is fotóztam, mert holnap reggel garantáltan elmarja az új tulaj, Miklóska. Érezhetően jobban ment a figura összeállítása mint a macskánál. Szóval tényleg elmondható, hogy gyakorlat teszi a mestert.
Nem volt kedvem montázst csinálni, így jöjjenek csak simán egymás után a képek:
Gyerkőceim életkora
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon helyes! Mivel pirosítod az arcát?
VálaszTörlésTuti tetszeni fog a kis tulajdonosnak! :-)
VálaszTörlésA pirosításra én is kíváncsi vagyok.
Köszi lányok! MÁr oviban van a liba, remélem bírni fogja a kiképzést:)
VálaszTörlésHát én úgy festem az arcot, mint a magamét. Szemceruzával a szemet és rúzzsal pirosítom a pofit. Előtte kipróbálom egy darabka anyagon, hogy kenődik-e, egyiknél sem volt ilyen gond. A rúzst felkentem az ujjamra és azzal igyekeztem eloszlatni szép egyenletesen, vagy egyenetlenül:) Majd kiderül mennyire tartós ez a megoldás...
Mestermunka!!! ;)
VálaszTörlésNagyon tetszik!!!!! Gyönyörűen megvarrtad, csak ámulok-bámulok! :-)
VálaszTörlésHát ez tényleg mestermunka! Én csak csodálni tudom, hogy milyen jók lettek a cakkos lábai is, meg az a vékony lábszár:-D
VálaszTörlésSzenzációsan jó lett ez a Tilda figura is! :) Karesznak mit varrsz? :)
VálaszTörlésDe ügyes vagy! Nekem már túl nagyok a lányaim, nekik már nem érdemes csinálni. Vagy ki tudja?
VálaszTörlésJaj de csinos ez a pöttyös ruhás liba!!:) nagyon tetszik! ( az egyik legjobb tildás figura szerintem)
VálaszTörlésEz igen!!! :)
VálaszTörlésKöszi lányok! Nagoyn belelendültem, így már ki is szabtam a következő áldozathoz az anyagokat.
VálaszTörlésKarcsinak mit varrok? Passz. Ő Nennén kívül mással nem foglalkozik. Nenne a puhája, amit ujjszopás közben szorongat:)