Gyerkőceim életkora

2009. április 15., szerda

Lélekemelő vásárlás

Biztos mindenkinek van valami kis bűne. Az enyém nem olyan nagy, de kicsit költséges. Eleinte azt hittem, hogy szimplán csak gyűjtögetek, de apránként rá kellett jönnöm, hogy ha lemerülnek az elemeim, akkor vásárolok. (Itt most egy piruló szmájli) Asszem elég jól berendezkedtem a mókuskerekembe, képes vagyok tűrni hosszú időn keresztül a monotonitást. Aztán jön néhány gödröcske, egy-egy hullámvölgy és ha túl hosszan vagyok elégedetlen, akkor a pénztárcám látja kárát. Hogy miket vásárolok? Hát elsősorban a hobbimnak hódolok leginkább akkor is, de kifosztok könyvesboltokat is. Természetesen a józan ész határai között, nem szórom a pénzt, csak megveszek ilyenkor olyan dolgot, amire nagyon vágyok, de nincs igazán szükségem rá. Hogy valami kézzel fogható magyarázat legyen, erre írom példaképp, hogy ezer éve szemezgetek a Fuchsia in Watercolour Lanarte készlettel, ami az Éva kézimunkában 11695 Ft. Ezt eddig mindig nagyon drágának találtam:-DD Nade mivel már annyi de annyi keresztszemes készletem van, hogy azzal Dunát lehetne rekeszteni, nameg úgy nagyjából egész mamika koromig el vagyok látni hímeznivalóval, így gondoltam most illene más boltot meglátogatni. Otthon előre bejelentettem Viktornak, hogy elmegyek délelőtt a Meseboltba vásárolgatni;) Karesszel bevillamosoztunk a Kálvin térre, felfedeztük a Mesebolt minden zegét és zugát és sok hasznos holmival tértünk haza. Nemtúl mutatós a töltőanyag és a kétoldalán vasalható közbélés, úgyhogy fotót nem dobok. Viszont őrülten elégedett vagyok a szerzeményeimmel. Mivel úgyis szépen kikészülnek a tavaszi Karcsicipeléstől a játszón a kezeim, így jövő héten a varrógépem fogom zümmögtetni! Éljen! Éljen!

Kicsit más téma. Hétvégén esküvőre megyünk. Előszedem a tavaszi ruháinkat, hogy legyen miből válogatni. Szerettem volna venni magamnak valami csinosat, valami újat, de asszem nagyon nem lesz rá alkalmam. Igazából eléggé utálok belenézni a szekrényembe. Amióta gyerekeim vannak csak szükségszerűen vásárolok ruhát,vagyis ha szétszakad rajtam egy nadrág, akkor veszek újat, ha már nagyon régóta (legalább 5 éve) hordok egy szoknyát, akkor veszek egy másikat (de természetesen a régit is hordom tovább). Mindezt általában legalább két-három gyerek közreműködésével történik, tehát nagyon sikeres darabokat választok úgy röpke 5 perc alatt. Ha nem nézek ki krumpliszsákként és a célnak megfelel, akkor jöhet. Néha komolyan úgy érzem, hogy (ha nem lenne költséges hobbim) a három gyerek a legtökéletesebb ok a spórolásra. Sem időm, sem kedvem nincs venni semmit. A srácoknak is a sarki pavilonban vásárolok épp aktuálisan menő pólót, és nadrágot (a fél ovi és suli ugyanazt hordja, tehát más anyukák is ezt csinálják). Jut eszembe, a Thomasos pólókat lassan le kéne cserélnem Matyinál, mert kezd gáz lenni:-DD
Tehát hétvégén elmegyünk az esküvőre, Viktor felveszi a vőlegény öltönyét (amit 8 év alatt még nem hízott ki), én meg valami tavaszi ruhát (mivel én kihíztam az egyetlen hordható kosztümöm, amit még egyetem végén kaptam), amit már ezerszer felvettem akár játszótérre is. Tuti nagyon alkalmi leszek. A gyerekek felvesznek majd valami jó kis vászongatyát valami inggel, igyekszem csilli-villire kitisztítani a cipőjüket, hogy mutassanak is valahogy. Szóval előre látom, hogy kissé megint taráta társaság leszünk. Mint mindig... Néha nagyon zavar ez...

11 megjegyzés:

  1. Dóra, ez a ruhavásárlás nálam is így zajlik!!! De tényleg, szóról szóra! :DDDDD
    Csak nálam még plusszba bejön az is, hogy nem vagyok egy "kis darab" (sok-sok x-es), és ezért aztán duplán nehéz magamra valót találnom. :(

    VálaszTörlés
  2. Eleinte tagadtam, de mára már elfogadtam, hogy bizony nekem is jólesik meglepni magam valamivel, ha nagyon magam alatt vagyok. Akár egy motring fonallal akár egy dz-ka gyönggyel vagy valami aprósággal:o) Mer mi megérdemeljük!:o)
    A ruha vásárlással én is így vagyok, csak nekem már néha azért nincs is kedvem bemenni a boltba, mert ilyenkor mindig szembesülök a plusz kilóimmal(szégyenlős smiley)- csatlakozom az előttem szólóhoz:o)

    VálaszTörlés
  3. :-) Én már ott tartok, hogy saját magamnak is bevallottam, hogy könyv vásárlás mániám van! :-)Kb. úgy mint egy anonim alkoholista a problémáit! ;-) Szörnyen sok pénz el tudok a könyvekre költeni, arról nem is beszélve, hogy lassan már nem férünk tőlük! :-)

    VálaszTörlés
  4. Szerintem mi férfiak (és fiúk) nagyon "eszköz centrikusak" vagyunk. Mindenféle tevékenységhez, legyen az vezetés, sportolás, programozás, zenehallgatás vagy zenélés, kell nekünk a legjobb legújabb csoda-eszköz vagy csoda-gép. Azt hiszem már csak pár hétig bírok várni az új gitár megvásárlásával...

    VálaszTörlés
  5. Az Öcsém pont most vett egy gitárt magának!:o)

    VálaszTörlés
  6. Én is dettó így vagyok vele. Ha rossz kedvem van, akkor a legjobb gyógyír rá a vásárlás, de akkor meg lelkifurdim lesz, hogy feleslegesen költöm a pénzt. :D

    VálaszTörlés
  7. Én is imádok vásárolni, szerintem a legtöbben így vagyunk ezzel. Mondanom sem kell, hogy én is vettem a gyűjteményembe még 2 Maia készletet,nem bírtam ki, de mikor fogom kihímezni???

    Kiváncsian várom, hogy mit fogsz varrni a jövő héten!!

    VálaszTörlés
  8. Én is imádok vásárolni, szerintem a legtöbben így vagyunk ezzel. Mondanom sem kell, hogy én is vettem a gyűjteményembe még 2 Maia készletet,nem bírtam ki, de mikor fogom kihímezni???

    Kiváncsian várom, hogy mit fogsz varrni a jövő héten!!

    VálaszTörlés
  9. Örömmel olvasom, hogy másnak is gyógyír a vásárlás:)

    Viktor! Gitár? Hmmm... Bár tény és való, hogy egy ideje mondogatod...

    Jucus: Én a "Törődj magaddal" szlogent szoktam használni, ha vásárolni megyek:-DDD

    VálaszTörlés
  10. Zsuzsi! Azt a két csodás gésát szerezted be??? Áááá!!!

    VálaszTörlés