Meryl Streep csodás volt, imádtam. Ja, és a finálé, hát beszarás hogy riszált Mr. Darcy (őt meg ebből a szerepkörből nem tudom kiradírozni...)

Lánybúcsú. Nekem is volt. Nem volt amolyan ereszd el a hajam buli, mert hát Matyival azért már lazán a 4. hónapot tapostam. Ropiztunk, csipszeztünk, üccsit ittunk és röhögtünk mindenen Marával és Krisivel. A "barátok" papíron voltak jelen. Most itt csatolhatnám Kinga tetkóját, Virág Vera orrát, Kisvörös haját és a többieket, de ezek a találó rajzok a költözködések közepette már eltűntek. Voltak vetkőző fiúk is, kár hogy nem vettük fel Mosca és Vándor Zoli számát. "Csak " gatyáig vetkőztek, de ma is jókedvűen gondolok rá vissza. A saját lánybúcsúm óta senkién sem voltam, ahol jót ittam volna, rengeteget röhögtem volna és egy kicsit kiszakított volna a mindennapi közegemből. Úgy általában nem voltam lánybulin azóta. Néha felmerül bennem a kérdés, hogy egyáltalán tudnék-e még felszabadultan bulizni? Tudnék-e még táncolni és nem azt csekkolni, hogy a mostani divathoz képest biztos rém bénán mozgok. Bár ha korábban iszogattam, akkor sosem volt gondom a "mások mit gondolnak rólam" témával. Na igen. Régebben simán lecsúszott akár egy üveg bor is a torkomon anélkül, hogy filmszakadás lett volna. Pár korsó sört is le bírtam nyomni, ma meg egy pohár sör már a kanapéra küld...
Viktor szerint biztos nagyon rózsaszín volt a film, de engem nagyon meghatott, ahogy az anya öltöztette a lányát az esküvőre készülvén. Nem írom le, hogy milyen gondolataim lettek azzal kapcsolatban, hogy nincs lányom, mert már biztos unalmas. Egy viszont biztos, ahányszor csak a saját esküvőmre gondolok, mindig eszembe jut, hogy egyedül öltöztem a szüleim hálójában, mert senki sem ért rá segíteni. Az alsószoknyával még boldogultam, a ruhámba is belebújtam, de a hátán lévő ezer gombnál elakadtam. Végül a keresztanyám tévedt arra, mert kiabáltam, hogy valaki segítsen már. Nem tudom, hogy vajon én is ugyanilyen leszek, mint a mama, hogy a vendégekkel leszek majd teljesen elfoglalva... valószínűleg... Azért kicsit remélem, hogy a gyerekeim esküvőjén is fogok tudni majd lazítani. A fiúk majd felveszik magukra simán az öltönyüket (már ha egyáltalán a házasság, mint szertartás létezni fog akkor) én meg majd sírok a templomban:) A menyecske ruhámba a Tó vendéglő egyik pincérnője segített bele... No comment. Nem sok részletre emlékszem az esküvőnkből, de ezek élesen megmaradtak sajnos. Leginkább az rémlik, hogy szinte senkivel sem tudtam 2 percnél többet beszélni, mindenki azt kérdezte, hogy jól vagyok-e és egy csomó emberről azt sem tudtam kicsoda. (gondolom Viktor is így volt az én rokonaimmal) Nem tudom ki hogy van/volt a saját esküvőjével, de másét mindig jobban élveztem. Ennyire nem szeretek a központban lenni, Viktor meg asszem pláne nem. De szép emlék maradt, néha még az esküvős dvd-t is berakom, hogy kicsit belenézzek. Baromi jókat tudok még ma is azon röhögni, hogy Viktor egy csomószor a fényképeszős csajt figyeli a gépe miatt. Hátha még ma is emlékezik a márkára. (nem a csajt nézte, nagyon más korosztály volt) Nameg az sem volt semmi, hogy Frigyes atya a szertartáskönyvbe belerakott egy papírt, amire felírta a nevünket és a papír elég erőteljesen átlátszott:) Csodaszépen énekelt a bányász kórus, a Szeretethimnusz úgy érzem az én dalom (akkor énekelték először). A báytám vitte az uszályomat:) A gyűrűnket úgy passzíroztuk fel az ujjunkra, én spec. kidugott nyelvvel és 4 körömmel dolgoztam fel Viktor ujjára. Na nem emlékezem tovább!!! Ennyi elég volt.
De nagyon szeretnék úgy elmenni és mulatni egy esküvőre, hogy másnap aludhatok addig, amíg ki nem pihenem a fáradtságom, nem vagyok épp terhes és nincs velem gyerek.
Hát nem hangzott valami fenomenálisan az esküvői buli :-D Én az enyémmel kapcsolatban szerintem semmiféle negativumra nem emlékszem.
VálaszTörlésTalán csak arra, hogy az ex-pasim barátnője nagyon gázul viselkedett apukámmal, amit máig sem értek, mert nagyon birom a csajt!
Meg hogy otthon maradt a képeknek az aláirt borítója, és apukám még délután elkészíttette a képeket, és estére a vacsoránál már megvoltak, csak a borító nem, igy nem tudtuk a vendégeknek átadni. Apukám úgy berágott, hogy hazament, hogy neki elege van :-D A keringőt le is késte este ;), mert nem akart visszajönni sem. De aztán valamiért mégis meggondolta magát... és csak megjelent. De én erről csak utólag tudtam, Márton Laci úgyis videozott a keringőnél is ;)
A Mamma Mia nagyon jó volt, én ugyebár ezt kaptam Zsuzsitól születésnapomra :-D
Ja, az utolsó sorodra én is vágyom nagyon!!!
VálaszTörlésRemélem, hogy egyszer Zs-ék esküvőjére (ő az előbb emlitett ex-pasi) még eljutunk így :-D Terhes biztos nem leszek, gyerekeket meg tuti lepasszolom, ha végre rászánják magukat a dologra.
Ja, meg tavasszal végülis itt lesz sógornőm esküvője is ;)
Gyöngyvér barátném lánybúcsúján 19-en voltunk. Ebből három terhes asszony. Óriási buli volt, de a menyasszony, kit búcsúztattunk, valószínűleg nem fog nagyobb bulira emlékezni, mint te. Ugyanis az elején leitattuk, így csak a táncos-komikus része maradt ki neki. Vagyis az egész.
VálaszTörlésa tied legalább "spontán" volt. (ha már mr. Darcy..)
krisi
Szia Dóra! Bocs, de teljesen más témában kérdezhetek Tőled?:) Olvastam, hogy rendszeresen rendelsz az 1-2-3 Stitch-ről? Most szeretném kipróbálni, de picit félek tőle. A magyar posta nem nyúlja le? Mennyi idő alatt szoktad megkapni a csomagot? Előre is köszi a választ és bocs, hogy csak így bepofátlankodtam a blogod közepébe.Viki
VálaszTörlésMajd erről is írok egy bejegyzést... úgyis annyit ígértem már... mondjuk még azokat sem írtam meg... :-)
VálaszTörlésViki! Többen összefogva szoktunk rendelni, aránylag nagy tételben. A rendelést eddig sosem én bonyolítottam le, úgyhogy nem tudok segíteni. A jelenlegi csomagunkat valamikor augusztus közepén rendeltük és még nem érkezett meg.
VálaszTörlésKözben rájöttem, hogy itthon szoktunk bulizni a fiúkkal. Totál jól tudok énekelni és táncolni az Eperke zenéjére. Egy fakocka a mikrofon. Vagy ez nem számít felszabadult bulizásnak???
Dóra, szerintem ez nem a felszabadult bulizás kategória. ;)
VálaszTörlésViki, én szoktam rendelni az 123stitches dolgokat. Eddigi tapasztalat az volt, hogy elég gyorsan postára került, 1 hét mondjuk. De most, hogy sokat rendeltünk, most több mit egy hónap volt, mire postára adták. De rendes a csaj, mert mindig megírta, hgoy mi van, ha kérdezősködtem, és segített is, ha valami kellett. Pl hogy hol reklamáljak, ha nem volt benne a készletben bizonyos fonalköteg. A postázás meg 1,5-2,5 hét alatt történt meg. Eddig egyszer sem nyúlták le a csomagot, bár őszintén szólva eléggé izgultam. Most 12 napja van úton a csomag... Lassan várható szerintem. Jövő hét végére talán ideér.
Még csak most vettem egy nagy levegőt és olvastam el a bejegyzésedet. :-) Jó néhány emlék nekem is végigszáguldott az agyamon... Nekem szerencsére a ruhafelvétellel nem volt gondom, azt hiszem, az anyukám és az anyósom is ott volt segíteni. :-) Viszont a vendégek száma nálunk is több volt az elviselhetőnél és tényleg alig volt időm bárkivel két mondatnál többet váltani. Amit még nehezen viseltem, az a szöktetés volt a menyecsketánc után, nálam jobban csak Andris akadt ki, mert ő meg szeretett volna a szertartások után egy szürke kis egérré változni. Viszont a szertartások nagyon szépek voltak, és az tetszett az egészben a legjobban, hogy kisütött a nap mire köjöttünk az anyakönyvezetőtől, merthogy esőben mentünk be. Ja és nem sokkal a szertartások után lángra kapott a fátylam, ezt sosem fogom elfelejteni. Amit azóta is sajnálok, hogy kimaradt, az a közös fotó a szülőkkel és a közeli családtagokkal, de ahhoz túl szoros volt a menetrend. A lánybúcsú után meg azóta is csak epekedem, mert az nekem teljesen kimaradt, nem volt aki megrendezze.
VálaszTörlésA papról jutott még eszembe, hogy ettől már csak az volt a cikibb, amikor Anita barátnőm esküvőjén az atya egyfolytában Zoltánhoz akarta hozzáadni, miközben a férjét Zsoltnak hívják. A lényegnél azért váltott az öregúr. :-)))
Köszönöm a válaszokat!!!:)
VálaszTörlésDóri, látom, másra van szükséged. Legközelebb nem lányos anyák múltjáról és a lányuk esküvőjéről szóló filmet nézünk, hanem mindenféle kitérő nélkül elmegyünk egy kocsmába, megiszunk 5 felest (ennyitől még éppen bírok járni), leöblítjük pár sörrel és 11-kor már táncolunk a szintire. Utána hajnalban felitatjuk a piát egy gyrosszal, majd hazataxizunk.
VálaszTörlésMit szólsz a következő programajánlathoz? :)
VálaszTörlésAsszem az első felesnél berúgnék, szóval a hányunk amíg látunk téma jönne elő az ötödik körnél:)
VálaszTörlésDe jól jönne egy ilyen program is. Csak este nálad aludnék vagy Krisinél, ahol épp nincs hímnemű egyed. Ja, és Viktorral előre le kéne zsírozni a dolgot, hogy kimaradok éjszaka plussz még egy nap és csak utána jövök haza!