Gyerkőceim életkora

2008. szeptember 26., péntek

Mamma Mia!

Tegnap este elmentünk megnézni Marával és Krisivel (egyetemi barátnők) a Mamma Mia!-t. Már mindketten látták egyszer és mondták, hogy nekem sem szabad kihagynom. A film gyenge kezdés után lett egyre jobb. Tényleg onnan érdekes igazán, mikor a főhősnő visszaemlékezik a múltbéli szerelmeire. Milyen pofák voltak:) Colin Firth azért vitte a pálmát most is azzal az állat nyakörvvel:) HősBika:-DDD Élmény volt a film, bár azért örültem volna, ha néhányan nem fakadnak dalra. James Bond nekem fura volt mint éneklő hősszerelmes. Valahogy Pierce Brosnan-t nehezen tudom ebből a szerepkörből kiradírozni...
Meryl Streep csodás volt, imádtam. Ja, és a finálé, hát beszarás hogy riszált Mr. Darcy (őt meg ebből a szerepkörből nem tudom kiradírozni...)Fura, de hazafele mégis kicsit lehangolt voltam. Néha olyan furcsa, hogy visszaemlékszek dolgokra, amik már régebben történtek, pedig úgy érzem, hogy 31 évesen még sokkal több dolognak kéne előttem lennie, mint amire visszanézhetek. Szóval azon tűnődtem, hogy milyen is volt az én esküvőm, az én leánybúcsúm. Az apám hála az égnek fix:) (csak azért írom, mert a menyasszony épp az apját kereste a filmben) El nem cserélném senkire, mert nagyon szeretem és nagyon tisztelem és sokat-sokat gondolok rá.

Lánybúcsú. Nekem is volt. Nem volt amolyan ereszd el a hajam buli, mert hát Matyival azért már lazán a 4. hónapot tapostam. Ropiztunk, csipszeztünk, üccsit ittunk és röhögtünk mindenen Marával és Krisivel. A "barátok" papíron voltak jelen. Most itt csatolhatnám Kinga tetkóját, Virág Vera orrát, Kisvörös haját és a többieket, de ezek a találó rajzok a költözködések közepette már eltűntek. Voltak vetkőző fiúk is, kár hogy nem vettük fel Mosca és Vándor Zoli számát. "Csak " gatyáig vetkőztek, de ma is jókedvűen gondolok rá vissza. A saját lánybúcsúm óta senkién sem voltam, ahol jót ittam volna, rengeteget röhögtem volna és egy kicsit kiszakított volna a mindennapi közegemből. Úgy általában nem voltam lánybulin azóta. Néha felmerül bennem a kérdés, hogy egyáltalán tudnék-e még felszabadultan bulizni? Tudnék-e még táncolni és nem azt csekkolni, hogy a mostani divathoz képest biztos rém bénán mozgok. Bár ha korábban iszogattam, akkor sosem volt gondom a "mások mit gondolnak rólam" témával. Na igen. Régebben simán lecsúszott akár egy üveg bor is a torkomon anélkül, hogy filmszakadás lett volna. Pár korsó sört is le bírtam nyomni, ma meg egy pohár sör már a kanapéra küld...

Viktor szerint biztos nagyon rózsaszín volt a film, de engem nagyon meghatott, ahogy az anya öltöztette a lányát az esküvőre készülvén. Nem írom le, hogy milyen gondolataim lettek azzal kapcsolatban, hogy nincs lányom, mert már biztos unalmas. Egy viszont biztos, ahányszor csak a saját esküvőmre gondolok, mindig eszembe jut, hogy egyedül öltöztem a szüleim hálójában, mert senki sem ért rá segíteni. Az alsószoknyával még boldogultam, a ruhámba is belebújtam, de a hátán lévő ezer gombnál elakadtam. Végül a keresztanyám tévedt arra, mert kiabáltam, hogy valaki segítsen már. Nem tudom, hogy vajon én is ugyanilyen leszek, mint a mama, hogy a vendégekkel leszek majd teljesen elfoglalva... valószínűleg... Azért kicsit remélem, hogy a gyerekeim esküvőjén is fogok tudni majd lazítani. A fiúk majd felveszik magukra simán az öltönyüket (már ha egyáltalán a házasság, mint szertartás létezni fog akkor) én meg majd sírok a templomban:) A menyecske ruhámba a Tó vendéglő egyik pincérnője segített bele... No comment. Nem sok részletre emlékszem az esküvőnkből, de ezek élesen megmaradtak sajnos. Leginkább az rémlik, hogy szinte senkivel sem tudtam 2 percnél többet beszélni, mindenki azt kérdezte, hogy jól vagyok-e és egy csomó emberről azt sem tudtam kicsoda. (gondolom Viktor is így volt az én rokonaimmal) Nem tudom ki hogy van/volt a saját esküvőjével, de másét mindig jobban élveztem. Ennyire nem szeretek a központban lenni, Viktor meg asszem pláne nem. De szép emlék maradt, néha még az esküvős dvd-t is berakom, hogy kicsit belenézzek. Baromi jókat tudok még ma is azon röhögni, hogy Viktor egy csomószor a fényképeszős csajt figyeli a gépe miatt. Hátha még ma is emlékezik a márkára. (nem a csajt nézte, nagyon más korosztály volt) Nameg az sem volt semmi, hogy Frigyes atya a szertartáskönyvbe belerakott egy papírt, amire felírta a nevünket és a papír elég erőteljesen átlátszott:) Csodaszépen énekelt a bányász kórus, a Szeretethimnusz úgy érzem az én dalom (akkor énekelték először). A báytám vitte az uszályomat:) A gyűrűnket úgy passzíroztuk fel az ujjunkra, én spec. kidugott nyelvvel és 4 körömmel dolgoztam fel Viktor ujjára. Na nem emlékezem tovább!!! Ennyi elég volt.

De nagyon szeretnék úgy elmenni és mulatni egy esküvőre, hogy másnap aludhatok addig, amíg ki nem pihenem a fáradtságom, nem vagyok épp terhes és nincs velem gyerek.

12 megjegyzés:

  1. Hát nem hangzott valami fenomenálisan az esküvői buli :-D Én az enyémmel kapcsolatban szerintem semmiféle negativumra nem emlékszem.
    Talán csak arra, hogy az ex-pasim barátnője nagyon gázul viselkedett apukámmal, amit máig sem értek, mert nagyon birom a csajt!
    Meg hogy otthon maradt a képeknek az aláirt borítója, és apukám még délután elkészíttette a képeket, és estére a vacsoránál már megvoltak, csak a borító nem, igy nem tudtuk a vendégeknek átadni. Apukám úgy berágott, hogy hazament, hogy neki elege van :-D A keringőt le is késte este ;), mert nem akart visszajönni sem. De aztán valamiért mégis meggondolta magát... és csak megjelent. De én erről csak utólag tudtam, Márton Laci úgyis videozott a keringőnél is ;)

    A Mamma Mia nagyon jó volt, én ugyebár ezt kaptam Zsuzsitól születésnapomra :-D

    VálaszTörlés
  2. Ja, az utolsó sorodra én is vágyom nagyon!!!
    Remélem, hogy egyszer Zs-ék esküvőjére (ő az előbb emlitett ex-pasi) még eljutunk így :-D Terhes biztos nem leszek, gyerekeket meg tuti lepasszolom, ha végre rászánják magukat a dologra.
    Ja, meg tavasszal végülis itt lesz sógornőm esküvője is ;)

    VálaszTörlés
  3. Gyöngyvér barátném lánybúcsúján 19-en voltunk. Ebből három terhes asszony. Óriási buli volt, de a menyasszony, kit búcsúztattunk, valószínűleg nem fog nagyobb bulira emlékezni, mint te. Ugyanis az elején leitattuk, így csak a táncos-komikus része maradt ki neki. Vagyis az egész.
    a tied legalább "spontán" volt. (ha már mr. Darcy..)
    krisi

    VálaszTörlés
  4. Szia Dóra! Bocs, de teljesen más témában kérdezhetek Tőled?:) Olvastam, hogy rendszeresen rendelsz az 1-2-3 Stitch-ről? Most szeretném kipróbálni, de picit félek tőle. A magyar posta nem nyúlja le? Mennyi idő alatt szoktad megkapni a csomagot? Előre is köszi a választ és bocs, hogy csak így bepofátlankodtam a blogod közepébe.Viki

    VálaszTörlés
  5. Majd erről is írok egy bejegyzést... úgyis annyit ígértem már... mondjuk még azokat sem írtam meg... :-)

    VálaszTörlés
  6. Viki! Többen összefogva szoktunk rendelni, aránylag nagy tételben. A rendelést eddig sosem én bonyolítottam le, úgyhogy nem tudok segíteni. A jelenlegi csomagunkat valamikor augusztus közepén rendeltük és még nem érkezett meg.

    Közben rájöttem, hogy itthon szoktunk bulizni a fiúkkal. Totál jól tudok énekelni és táncolni az Eperke zenéjére. Egy fakocka a mikrofon. Vagy ez nem számít felszabadult bulizásnak???

    VálaszTörlés
  7. Dóra, szerintem ez nem a felszabadult bulizás kategória. ;)

    Viki, én szoktam rendelni az 123stitches dolgokat. Eddigi tapasztalat az volt, hogy elég gyorsan postára került, 1 hét mondjuk. De most, hogy sokat rendeltünk, most több mit egy hónap volt, mire postára adták. De rendes a csaj, mert mindig megírta, hgoy mi van, ha kérdezősködtem, és segített is, ha valami kellett. Pl hogy hol reklamáljak, ha nem volt benne a készletben bizonyos fonalköteg. A postázás meg 1,5-2,5 hét alatt történt meg. Eddig egyszer sem nyúlták le a csomagot, bár őszintén szólva eléggé izgultam. Most 12 napja van úton a csomag... Lassan várható szerintem. Jövő hét végére talán ideér.

    VálaszTörlés
  8. Még csak most vettem egy nagy levegőt és olvastam el a bejegyzésedet. :-) Jó néhány emlék nekem is végigszáguldott az agyamon... Nekem szerencsére a ruhafelvétellel nem volt gondom, azt hiszem, az anyukám és az anyósom is ott volt segíteni. :-) Viszont a vendégek száma nálunk is több volt az elviselhetőnél és tényleg alig volt időm bárkivel két mondatnál többet váltani. Amit még nehezen viseltem, az a szöktetés volt a menyecsketánc után, nálam jobban csak Andris akadt ki, mert ő meg szeretett volna a szertartások után egy szürke kis egérré változni. Viszont a szertartások nagyon szépek voltak, és az tetszett az egészben a legjobban, hogy kisütött a nap mire köjöttünk az anyakönyvezetőtől, merthogy esőben mentünk be. Ja és nem sokkal a szertartások után lángra kapott a fátylam, ezt sosem fogom elfelejteni. Amit azóta is sajnálok, hogy kimaradt, az a közös fotó a szülőkkel és a közeli családtagokkal, de ahhoz túl szoros volt a menetrend. A lánybúcsú után meg azóta is csak epekedem, mert az nekem teljesen kimaradt, nem volt aki megrendezze.
    A papról jutott még eszembe, hogy ettől már csak az volt a cikibb, amikor Anita barátnőm esküvőjén az atya egyfolytában Zoltánhoz akarta hozzáadni, miközben a férjét Zsoltnak hívják. A lényegnél azért váltott az öregúr. :-)))

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm a válaszokat!!!:)

    VálaszTörlés
  10. Dóri, látom, másra van szükséged. Legközelebb nem lányos anyák múltjáról és a lányuk esküvőjéről szóló filmet nézünk, hanem mindenféle kitérő nélkül elmegyünk egy kocsmába, megiszunk 5 felest (ennyitől még éppen bírok járni), leöblítjük pár sörrel és 11-kor már táncolunk a szintire. Utána hajnalban felitatjuk a piát egy gyrosszal, majd hazataxizunk.

    VálaszTörlés
  11. Mit szólsz a következő programajánlathoz? :)

    VálaszTörlés
  12. Asszem az első felesnél berúgnék, szóval a hányunk amíg látunk téma jönne elő az ötödik körnél:)

    De jól jönne egy ilyen program is. Csak este nálad aludnék vagy Krisinél, ahol épp nincs hímnemű egyed. Ja, és Viktorral előre le kéne zsírozni a dolgot, hogy kimaradok éjszaka plussz még egy nap és csak utána jövök haza!

    VálaszTörlés