Céges családi nap Nőtincsen

Szombaton Nőtincsen jártunk. Viktorom munkahelye, az EPAM szervezett egy családi hétvégét. Mindannyian mentünk, mert Miki már szerencsére nagyjából túl volt a hányás-fosós betegségen. Csak kicsit még diétáztattuk, így lemaradt az amúgy is bitang zsíros gulyáslevesről.

Nőtincsre enyhe kitérővel mentünk. Az M3-ról későn kanyarodtunk le. Moha bá nem volt túl egyértelmű, mert aszonta menjünk tovább, viszont a táblák szerint le kellett volna kanyarodni. Továbbmentünk, rossz ötlet volt. Egész Mogyoródig elkavartunk, utána sikerült végül visszaverekedni magunkat a jó irányba. Naná, hogy hazafele is tulfutottunk a lehajtón az autópályán. Szóval jót kocsikáztunk is:)

Nőtincsen van a Seholsziget Élménypark. Csodás, természetbarát környezet, minden olyan szépen és jól meg van ott tervezve. Rengeteget fényképeztem, de az igazán csak a személyes tapasztalat adja vissza a hely varázsát. De azért pár képet a bejegyzés végére teszek fel.
Elsősorban a srácoknak próbáltuk az "élményt" keresni. Tehát volt ugrálóvárazás, lovaglás, kisvonatozás, állatsimogatás, játszóterezés. Matyi találkozott egy osztálytársával (kicsi a világ), így általában vele lógott, nem is láttam túl sokat.

Sokat nem beszélgettem, valahogy nem is voltam túlzottan beszédes kedvemben. Már reggel úgy ébredtem, hogy valami nem stimmel. Estére elég ramatyul voltam, de hősiesen kitartottam lefekvésig. Jót aludtam, kellett is, mert hajnalban Matyi kezdte a fosást. Már hányt is egyszer. Úgyhogy a torokfájásomat megint sutba dobhatom és ápolnom kell egy beteget. Szerencsére ő nincs annyira ki mint a Miki. Csak el ne kiabáljam. Holnap reggel apa mehet dolgozni, mert minden gyerek itthon marad nekem.