.jpg)
+(Medium).JPG)
Naszóval reggel bitang nehezen indult itthon a nap. Mindenki későn kelt, úgyhogy nem volt gond, hogy a Váczi srácok valamikor 10 körül futottak be. A szüleiket hamar kidobtuk, mert a srácok nélküli idő hamar eltelik!!! Aztán jött a szinkronetetés. Előbb Botond, aztán Karcsi nyomta be a tízóraiját. Azért az ember csak a sajátját érti igazán. Botond szájzárát sikerrel feloldottam (sokat segített a használati útmutató, amit Mariann nekem papírra vetett a srácai szokásairól), de ez a kártyaleolvasós evési módszer nekem nehezen ment. Eleinte úgy éreztem, hogy több gyümi van az üvegben, mint mikor kibontottam, de Botond lassan és biztosan haladt a cél felé. Üveg elfogyott, vizet megitta, kicsit a nyakába is öntöttem, de nem szólt, hogy gáz lenne. Karesz már rutinosan ment, valamit a kezébe adtam, különben csápol ezerrel.
Kolos nem akart enni semmit, pedig állítólag nem evett reggelit otthon, így kis rágcsit kaptak, aztán Mikivel kettesben elvonultak a gyerekszobába Thomasozni. Néha-néha rájuk néztünk, de visítás csak akkor volt, ha Matyi is odament hozzájuk. Így aztán Matyi inkább a számítógépet választotta és a béke kedvéért hagytuk korlátlan ideig játszani.
A kicsik kaja után a szőnyegen nyomultak. Nagyon másak, Karesz enyhén agresszív volt, ami játékot Botondnak adtam, azért odakúszott és elvette. Kicsit megdurvázta Botondot, meg rá akart mászni, úgyhogy egy idő után Botondot inkább kézbe vettem és csücsült az ölemben tök nyugisan. Bár Mariann nem ülteti, de Péter aszonta, hogy bánhatunk vele úgy, mint a sajátunkkal, így Botond a kezemben csörgőzött. Szerintem ügyesebben csinálta így, mint fekve. Úgy az volt az érzésem, hogy hamarabb elvesztette a lelkesedését és egy idő után mindent csak pöckölget, végső soron meg hajszálakat vadászott a szőnyegről. Ebben Karesz is profi, csak ő bele is tömi a talált zsákmányt a szájába. Ha végképp eldurvult a két kicsi közt a helyzet, akkor Kareszt száműztűk a kanapéra. Akkor apa foglalkozott vele, Botondé volt az egész szőnyeg:)
Ebéd után lett húzósabb a helyzet. Asszem az 5 gyerek ötféleképp alszik. Karesz simán nyomja a maga 3 óráját, ha 12-fél1 körül lerakom. Megpróbáltam Botondot előbb a Karesszal altatni. Nem ment, felkiabálta Karcsit. Aztán próbálkoztam Botonddal az előszobában, mert a nagyok addig ettek a nagyszobában. Sikertelenül jártam, pedig láthatóan rém fáradt volt. Végül a nagyok befejezték a kajálást, Kolos és Miki elment aludni Matykó szobájába (semmit nem aludtak, de legalább nem voltak hangosak). Matyi megígérte, hogy csöndben lesz, úgyhogy ő maradt a nappaliban, én meg próbálkoztam tovább Botonddal. Végül a hátán fekve sikerült elaludnia, de aztán Matyi köhögött és minden munkám kárba veszett. Hasra raktam és úgy visszaaludt, de vagy 5 percenként meg-megriadt, hol egy hangosabb villamos, hol egy sziréna, hol egy köhögés miatt. Végül laza 50 percet nyomott alvás címszó alatt, miután ezt teljesítette, felpattant négykézlábra állt, tágra meredt szemmel nézett és minden altatási próbálkozásom visszautasította. Egyébként a csend kedvéért Matyi és Viktor a klotyón beszélgettek és mesét olvastak én meg a kiságy mellett őrizten Botond álmát. Azért ennyire nem vagyok odaadó, tehát olvastam, hogy nekem is jusson egy kis élvezet. Mikor Botond végképp felébredt, srácok kijöttek a fürdőből, Botond kapott csörgőket, amikkel elzörgött egy jó órát, Viktor aludt én meg Matyival hímeztem. Illetve ő hímzett én meg asszisztáltam.
Három körül bementem a középsőkhöz, hogy fel lehet kelni. Kicsit alkottak a konyhában, Kolos festett, Miki gyurmázott. Kolos baromi szépen fest, Miki mindent egy színnel mázol,de motívumonként. Kolos mindent más-más színnel színez. Nagyon ügyes. Aztán elkezdtek megint vonatozni, utána Miki szólt, hogy fáj a hasa és visszanéztük a túrógombócot, amit ebédre evett. Ezek után Viktor inkább lement a játszóra Botonddal, Kolossal és Matykóval. Mikit lefektettem, benyomtam neki a Bambit, itatgattam kortyonként. Néha jobban volt, néha megint hányingere volt, de nem lázasodott be. Közben Karcsi is felkelt, kapott kaját, hagyott kicsit netezni is...
Fiúk hazajöttek, reménykedtem, hogy Botond kicsit alszik kinn a friss levegőn... de nem... Gyorsan kajáltattam, aztán be is futottak a szülők. Nem voltak kisimultabbak, csak talán egy kicsit mosolygósabbak;) Még pár dolgot megbeszéltünk, nem árultuk el Kolos viselkedését, de Matyi azért csak beköpte. Hát igen, kicsit szeszélyes, kicsit nehéz felöltöztetni, ha valamit nem akar (pl. ebédelni, öltözni, továbbmenni), azt csak fenyegetéssel tudtuk nála megoldani. Viktornak okozott pár meglepetést kinn az utcán, mondta, hogy nagyon kell figyelni rá.Estére Viktorral elég hullák lettünk. Miki sajna tényleg kidőlt, remélem nem adtunk át jó kis vírusokat, mert akkor asszem Mariannak és Péternek fabatkát sem ért ez a szombat. Tízkor már ágyban voltunk, de azt még olvastam az nlc-n, hogy Botond nyolckor hulla fáradtan kidőlt.
Tanulságos nap volt. Konklúzió: 5 gyerek ebben a lakásban nem fér el;) Ikrek mellett meghalnék! Ha már tud beszélni a gyerek, akkor simán el lehet vállalni 5 gyereket is egy napra, több napra. Így nagyon kellett szervezni. Ja és hogy legyen slusszpoén: Tegnap még meg is jött a menzeszem:)
Mariann, Péter, ha szükség van ránk, akkor a fiúk bármikor jöhetnek. Ők is, mi is túléltük, remélem senki sem lett lelki sérült. Matyit kicsit lerendeztük tegnap párszor, így ma Viktor elvitte a Természettudományi Múzeumba kárpótlásként. Csak fáradt voltam estére, nem voltam úgy, hogy na ezt nem kellett volna. Komolyan. Szóval lehet folytatás, ha költöztök.
Hu, rémesen hangzott ez a nap :-DDDDDDD Nekem sem lesz 5 gyerekem ;) pedig csak olvastam :-D
VálaszTörlésEgyébként nem sok választásunk volt a napot illetően. Péternek sem volt már kedve nézelődni, úgy kellett lelket vernem belé, hogy legalább azt élvezzük, hogy gyerekek nélkül mászkálhatunk. De ha nem csináltuk volna, akkor mindezt csinálhattunk volna a héten a gyerekekkel együtt, és akkor minden napot tölthettünk volna egy ilyen programmal. Egyébként ebédeltük is együtt, kávéztunk is együtt, sőt itthon is voltunk .......... ;)
Botond mennyi idő alatt ette meg a kaját? Nem tudom neked mi a sok idő, nekem olyan 10-15 perc alatt eszi meg.
Kolosnál meg mit értessz az alatt, hogy nagyon kellett rá figyelnie Viktornak? Az, hogy elrohan előre? Ez az én hibám egyébként. Itt nálunk azért nem ugyanaz a forgalom, mint nálatok a Fehérvárin, itt (na bakker, Kolos azt mondja, hogy "szakadjak már le a gépről" - halál komoly ezt mondta az előbb), szóval itt nem jönnek autók a belső utcákban szinte soha, és sétálni sem sokan sétálnak rajta, max anyukák. De sosem rohan le úttestre igy sem, akkor sem ha nem szólok neki.
Az meg, hogy bántott-e egy felnőtt embert... hát ilyet még biztos nem csinált, legalábbis velem nem. Azt el tudom képzelni, hogy ha ő kitalálta, hogy itt vagy ott megy végig, akkor onnan nem tágit, és nem tér ki. Szóval hacsak a felnőtt nem tér ki, akkor lehet, hogy nekiütközött... De mondjuk még ilyet sem láttam tőle.
Na ezer dolgot akartam még írni, de mennem kell, kezdődik az esti rémület :S
De azt még irom mégegyszer, hogy köszönöm nektek!!!
Dóra, minden elismerésem nektek Viktorral. Nagyon jól viseltétek ezt a napot! :-)))
VálaszTörlésAzt hiszem, egy Kolos felügyelet én is szívesen elvállalnék, de nálunk ugye se vonat, se autók... valamivel azért biztosan elütnénk az időt. :)
Anita, vigyázz mert szavadon foglak!! ;) :)
VálaszTörlésOkés! :-))) Egyéként már régóta vágyom egy ilyen gyerekfelügyeletre. Andris kevésbé volt most lelkes, mikor előadtam neki ezt az ötletet, amúgy meg imádja a gyerekeket és nagyon jól elvan velük. :-) Majd megbeszéljük.
VálaszTörlésMariann! Szerintem azért nagy mázlink volt azzal, hogy pl. Botond tök símán elfogadott engem, mint kajáltatót, altatót. Nem bőgött folyton utánatok. Kolos is teljesen normális volt, pár visítást és elrohangálást leszámítva.
VálaszTörlésÉn Kareszt laza 5 perc alatt etetem meg, de amit szeret, azt 3 perc alatt belelapátolok:) Ehhez képest Botond tényleg lassú;)
Anita! Gyerekre vigyázni nem olyan vészes, ha a gyerek is együttműködik. Ha nem, akkor pokoli napra számíthatsz:) Szerencsére szerintem se Mariann, sem én nemnevelünk úgy, hogy nélkülünk a gyerek teljesen gáz legyen. Mondjuk értem ezalatt azt, hogy ül az ajtóban és két órán át visít, amíg vissza nem érkezünk...
Ja, én azt hittem, hogy a 10-15 percnél is tovább etetted :-D Nekünk ez a normális tempónk :-DDD
VálaszTörlésBotondot egyébként elég sokan etették már, gondolom ezért is relative mindegy neki, hogy ki eteti. Etette már Ági is, a főbérlő csajszi :-D, Péter is sokszor, anyukám, anyósom...
Kolos egyébként tényleg nagyjon jól megvan bárki mással. Sose hiányzotam neki, ha valakire hagytam. Anita, egyébként semmi akadálya, hogy egy láda vonatot és sint is vigyetek magatokkal, ha vigyáznátok rá :-DDDD
Botondnál meg még nem nagyon tudom, hogy hogy lesz. Egyenlőre nincs nagy baja nélkülem, de lehet, hogy csak azért, mert Kolos is mindig ott van, ha őt is elviszi valaki. De azért pl nem erősitem benne az elszakadás érzést - mármint, hogy jaj szegény szerencsétlennek érezze magát, szóval ha sír is, mert egyedül hagytam a szobában, akkor sem cipelem ki magammal wc-re, vagy tudomisén hova.
Hát igen, az nemvalami jó, ha a gyerek, akire vigyázol ül az ajtóban és sir a szülei után. Dávidra amikor vigyáztam szerencsére csak fél órát ült az ablakban :-DDDD de nem igazán tudtam kizökkenteni onnan semmivel, úgyhogy megvártam, mig maga meggondolta magát. Bár ő szerencsére nem sirt! csak közölte, hogy ő ott ül, míg anyukája vissza nem jön érte :-DDDD
Lányok, remélem, annak idején nekem is sikerül majd hasonlóképpen jól nevelni a gyerekeimet, biztosan lesz majd ezer kérdésem. :-)
VálaszTörlésDóri, a felvigyázást, majd megbeszéljük. :-) A hétvégén volt már egy felelőlet kijelentésem, nem ez volt az első, de szerintem egyiket sem fogom megbánni. A másik felajánlás Dorottyának szólt, hogy ha szeretné, befejezem a Popcorn RR kendőjét, egy másodpercet sem gondolkozott rajta, tegnap délután már a postládánkban volt mire hazaértünk. :-)