Első

A héten több dolog történt először az életünkben. Lássuk csak, hogy is volt szépen sorjában.

1. Szeptember elsején Matyikám első alkalommal ment iskolába. A nap összegzése: Sokkal jobb volt, mint amire számítottam. Természetesen ezt közölte a tanár nénikkel, Enikő és Zsuzsa nénivel is, így most találgathanak, hogy vajon mivel etettem otthon a srácom:) Matyi rögtön szert tett egy új barátra. Pont neki való, ugyanolyan röhencs, idióta és figyelmetlen, mint az én fiam. Miután egy teljes napot együtt ültek a padban és játszottak a szünetekben, az esti szülőin a kisrác anyukája megkérdezte, hogy bocsi, de hogy hívják a fiamat, mert bár 1 napra rúg már a nagy barátság, a fia nem tudta megjegyezni Matyim nevét. Komolyan, mintha Matyiról beszélt volna, ő is teljesen ilyeneket szokott alkotni. Már rengeteget égtem emiatt, hogy a játszón nem tudja, melyik az a srác, akivel együtt focizik. Sajna előbb kérdez, pedig kizárásos alapon is juthatna azért helyes eredményre 8-9 gyerek esetén;) Kedden már kicsit komolyabb volt a nap. Kicsit számoltak, kicsit "olvastak" és ének óra is volt. Most még a teremig lehet őket kísérni, de két hét múlva már csak a suli kapujáig jöhetnek a szülők.
Ja, az órát megkapta, nagy büszkén hordja, mondta is Matyi, hogy tök jó, hogy van, mert a suliban nincs semmi óra kinn a falon!

2. Karesz túl van első komolyabb fogzási mizériáján. Miután végigcsináltam vele másfél nap őrületet (éjszakát is beleértve), ismét megszilárdult az érzés, hogy még csak fel sem merül bennem a négy gyerek lehetősége;) Iszonyat napunk és éjszakánk volt. Karesz csak a kezemben volt el valahogy, folyton felébredt, rém fáradt volt, csak visított, semmit nem akart enni, nyomta el a szájától a poharat. Éjszaka viszont rajtam csüngött volna, pontosabban a cicin. De abban már csak 1 adag tej van, úgyhogy csak gyakorlatozott és dühös lett, mikor már nem jött semmi. Na ja, az egész napos éehzést ne éjszaka akarja belőlem kipótolni!!! Magas láza is volt öcsinek, kedd reggelre végre alábbhagyott, ma meg már kutya baja sincs.

3. Nekem hétfőn volt életem első szülőije. Összegzés: Kérem, hogy a családból az értelmesebb felnőtt egyed menjen az ilyen alkalmakra. Két és fél órán át ragoztuk a ragozhatatlant. Komolyan mondom, hogy rohadt türelmes lettem az évek során, de ez iszonyat volt. Miért kell tudnunk az első nap, hogy hány macinyomda ér egy matricát, hány kis matrica után jön a nagy matrica. A gyerek egy hét után totál képben lesz, majd mindent elmond. Az első nap végén mutatta a nyomdás macit, amit azért kapott, mert jól viselkedett. Másnap néhányan kaptak fekete pontot, mert a szülőin az okos szülőjük a névtáblájukra jegyzetelt és magával vitte haza. Szóval igazából apuka kapott rossz pontot. Szülői óta nagyon rossz maminak érzem magam. Karcsi őrült fogzása miatt iszony fáradt vagyok, kéne a szombati festésre és bútorelszállításra pakolnom és a suliba az ezer cuccot összeállítanom. Nagyjából egy heti házim van, hogy erre ezt, arra azt szerezzük be, tegyük ilyen dobozba, kössük olyan papírba. Imádom, de most semidőm, sem kapacitásom nncs erre. De nincs kibúvó, meg kell csinálnom. Így aztán fáradtság ide vagy oda, este 11-ig szórakozunk Viktorral valamivel. Éjszaka Karesz randalírozik, másnap én meg kókadt vagyok...
Egyébként a suli nevelési elveivel elégedett vagyok. Tetszik, hogy tényleg komoylan veszik a vallásos nevelést, ha már egyszer katolikus iskola. Szerdán reggelenként közös templomi imával indít az egész suli, úgyhogy aznap már fél nyolcra be kell érnünk. Heti három tesijük van, novembertől az egyik korizás lesz kinn a jégpályán. Órarendbe épített hittan és néptánc van. Sok-sok nagyon jó dolgot hallottam és rengeteg nagycsaládos volt az osztályban. Úgy a gyerekek kétharmada három- vagy több gyerekes családból került ki. Tanárnénik szimpatikusak, remélem minden jól fog alakulni.

4. Ma megvolt Miki első ovis napja. Kissé visszafogottan viselkedett Margit néni szerint, pedig a csoportot ismeri, hiszen innen búcsúzott tavaly a Matyi. Reggel olyan ideges volt, hogy még a tejét sem bírta meginni, a kiflinek is csak a csücskét harapta le és csak modnta, hogy menjünk és induljunk és keltsük fel a Karcsit. Vittük a bringát is az oviba. Ma még nem aludt ott, holnap már azzal is próbálkozni fogunk. Keveset beszélt, de mikor kiértünk az ajtón megeredt a nyelve. Közölte:
- Én ide többet nem akarok jönni. Inkább otthon maradnék:)
Egyébként tök fura, de rögtön le kellett lépnem, nncs beszoktatás, hanem bedobjuk a srácokat a mélyvízbe. Erre pl. egyáltalán nem emlékeztem. Na mindegy. Délelőtt bevásároltam (főzni Karcsi nyűglődése miatt nem tudtam, így ma csak porleves lett a menü), kicsit rendet raktam, aztán sétáltam Karcsival egy nagyot.