A hétvége vegyes volt. Nekem legjobb élmény a békéscsabai séta volt. Tényleg valami hasonló városban lenne jó lakni és itthagyni a fővárost. Széles vásárlóutca, növények, alacsony házak, sok-sok kirakat. Fagyiztunk, lődörögtünk, dumáltunk. Zsóka, Viktor nagynénje, annyira jó fej. Komolyan ő lenne az anyósok gyöngye, nagyon kedvelem. Néha úgy érzem, annyira szereti a fiainkat, mintha kicsit a saját unokái lennének.

Újkígyóson sokat sétáltunk, néztünk dvd filmeket is. Sikerült egy szorongós éjszakát eltöltenem a Legenda vagyok című film után. Mindig elhatározom, hogy hasonló kaliberű filmet csak és kizárólag nappal nézek, aztán időről-időre azért csak beszalad egy-egy esti tévénézés alkalmával.
Meglátogattuk dédikét is. Hosszú betegségből lábadozott, de ha nem mondja, akkor nem is vettem volna észre. Csak csodálkozott, hogy nem nyerte vissza hamar az egészségét, de hát már közelebb jár a 90-hez, mint a 80-hoz! Egyébként a statisztika miatt meg kell jegyeznem, hogy ugye neki van 8 fia. Született már 20 unokája és Karesz a 14. dédunokája. Karcsi után már született egy újabb baba, úgyhogy mára összesen 15 dédunokája is van! El akartam kérni Viktor apukájától az egyik családi fotót, hogy beszkenneljük, csak sajna elfelejtettem. Na majd legközelebb. Dédike, dédpapa ülnek, körülöttük meg a 8 nyakkendős, öltönyös fiú. Dédike meg is jegyezte, hogy beszálltam a fiús mamák sorába:) Csináltunk közös képet Karcsival és vele. Azt ide gyorsan fel is töltöm.

Pár kép, amik a hétvégén készültek a fiúkról. Mindegyik hozta a szokásos formáját. Matyi pózolt, Miki hisztizett, Karesz mindent a szájába tömött.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése