Mama és az eladó praxis

Nálunk mindig történik valami. Értem ezalatt a Szalay családot. Ezt a mondatot Viktorom fogalmazta meg pár napja. Tényleg sokkal több sztori és érdekesség származik a mi oldalunkról, de lehet hogy ennek mindössze annyi az oka, hogy sokkal beszédesebbek is vagyunk, mint Viktor szűk családja. Az összes Selmecire nem lehet elmondani, hogy mind szűkszavú, vannak igen szószátyárok azon az oldalon is.

Lényeg a lényeg, múlt héten a mama nagyon maga alatt volt. Még most is rosszkedvű, próbálok neki segíteni ott, ahol tudok. Ma feladtam a hirdetéseit az orvosi oldalakon, a leglényegesebbeken. Itt is írom, hátha erre vetődik valaki, aki ebben utazik:

"Ajkán, 720 fős gyermekorvosi praxis jutányosan eladó nyugdíjba vonulás miatt."

Anyámat kb. 2 éve hitegette a vevője, egy arab orvos (régebbi kollégája még a Kórházból) Herendről. Többször tárgyaltak, volt szó pénzről is, kezet is ráztak rá, a mama megígérte, hogy nem ad fel hirdetést. Az átadás-átvétel határideje folyton tolódott a vevő miatt 2007. őszéről 2008. januárra, majd márciusra aztán 2008 nyarára. Most már május van és a mama munkahelyi pletykákból tudta meg, hogy az arab orvos másnál is érdeklődött és azzal konkrét árban meg is egyezett. Először csak kósza pletykának gondolta, hisz ő már hosszú ideje megállapodott a herendi gyerekorvossal. Aztán egyre több hír, egyre több finom utalás, de neki sem a kolléga (elvileg barát), aki alátett nem jelzett, sem a vevője nem csörgött, hogy elállna a megállapodástól. Végül a mama nem bírta tovább, fehívta az arabot, hogy ugyan mi folyik a háttérben, szeretné tudni, mennyit ér az adott szó. Nem írom le a vitát, ami a telefonban folyt. Mama szerencsére nem volt kivételesen "rendes". Lehordta a sárga földig a doktor urat, közölte, hogy nem tartja szavahihetőnek és mellesleg pofátlannak tartja amiatt, hogy miközben őt az lekáderezte, a mama feltétel nélkül bízott benne, hiszen kollégák voltak. A vita végére az arab orvos már elég rendesen törte a magyart és mosakodott, és jelezte, hogy a másik orvosnál sem kötelezte el magát végleg. Anyám közölte vele, hogy meghirdeti a praxist és megpróbálja eladni, aztán letette a kagylót. Utána sírt. Mondta, hogy naívnak és lúzernek érzi magát 60 éves fejjel. Borzasztóan sajnáltam.
Már nagyon nyugdíjba szeretne menni, egyrészt az egészsége miatt, másrészt a sorban potyogó unokák miatt. Én javasoltam, hogy vegyen be leszarom tablettát és ha nem tudja eladni, akkor is hagyjon ott mindent, mert ha tovább dolgozik, egyrészt nem fogja élvezni, mire meg vevőt talál és abbahagyja a munkát, addigra talán az egészsége totál tönkremegy és nem tudja majd a nyugdíjaséveit élvezni. Még hezitál, ami végülis érthető, hisz nem két forintról van szó...