MillHill Capuccino (2)

Igaz, hogy alig pár napja tettem fel erről a munkámról fotót, de nem bírtam ki, mutatnom kell, hogy milyen szép lett, miután az összes DMC-t belehímeztem. Most aztán jöhetnek a gyöngyök! Direkt egy olyan fotót készítettem, amin látszik, hogy szép mennyiségű gyöngyöt mellékeltek a készlethez. Remélem bőven túlméretezték, mert nekem ez így elég nagy kihívás lesz. Igaz, most nem láthatatlan cérnával fogok gyöngyözni, hanem a készlet által előírt cérnákkal. Kíváncsi leszek a különbségre.
Természetesen megint elkapott a türelmetlenség, ami minden aktuális hímzéskor megkörnyékez, ha már közeledek a végkifejlethez. Na ilyenkor kell kitartónak lennem, különben valami mást veszek a kezembe, ahelyett, hogy a már majdnem készet befejezném. Így aztán, miközben szorgalmasan böködöm ezt a Capuccinot, közben azon filózom, hogy a kötelező három RR-em mennyi időt fog felemészteni és hogy vajon utána gyorsan elkészítsem a Lattet, vagy inkább egy régóta félkész munkámat böködjem? Végülis ezek tényleg édes gondok, ahogy ezt egyszer valaki egy kommentben írta. És sokkal jobb ezeken gondolkodni, mint a lakásvásárláson izgulni, nameg a jövőn, meg azon, hogy most épp Miki beteg. Elmondhatom, hogy a kedves kis vírusunk az összes gyereket ledöntötte a lábáról, kit így, kit úgy, eddig Miki verziója tűnik a leglájtosabbnak. Mondjuk annak nagyon örlök, hogy nem egyszerre dőlt ki mind, hanem mindig volt egy beteg között egy-két nap szusszanásnyi időm.