Nyaralás Csödén

Megérkeztünk már két napja, csak egyszerűen nem volt sem időm, sem energiám megírni még ezt a bejegyzést. Most pótolom és remélem apránként arra is lesz időm, hogy visszaolvassam a blogokat is mindenütt.Itt a teraszon kajáltunk a legtöbbet

Mint lentebb írtam, Csödén voltunk nyaralni. Jó volt, tényleg! A linknél található képek a házról teljesen valósak, kicsit féltem, hogy mi lesz, ha az egész kamu és majd valami vacak kis házikót találunk, de nem így történt. A tulaj külföldön él, az anyukája adja ki a házat mondhatom elég potom pénzért. Lényegében az egész ház a miénk volt napi 15 ezer Forintért! Hatalmas volt, lenn óriási nappali, konyha, hálószoba, fürdőszoba, emeleten kisebb nappali, két háló, fürdő, erkély. Élveztük a teret, a gyerekek jöttek-mentek ki a házból, be a házba. Rengeteget sétáltunk a faluban, ami tényleg egy Isten háta mögötti kis falu, laza 30 fős őslakossággal. Nem tudom, hogy a hely szelleme, a nyugi, a ház méretei voltak a srácokra jó hatással, de komolyan pihentető volt az egész hét. Már pénteken megérkeztünk, kissé kalandos útvonalon, mert az árvíz miatt eltereltek minket Zalacsánynál. Így a tervezett este kilenc helyett úgy negyed tizenegy körül futottunk be a szállásra. Gyorsan leraktuk a fiúkat aztán mi is beájultunk és hosszú évek óta először, családilag aludtunk fél kilencig!!

A nyaralás alatt lényegében szinte semmit sem csináltam. Hímzést nem vittem a kezem miatt, könyvet vittem kettőt is, de egy sort sem olvastam. Beszélgettünk, ettünk, néztünk ki a fejünkből a fákra, a kis házakra, egyszerűen élveztük a nyugit, a csöndet. Néha főztünk, de szerencsére találtunk olyan helyet, ahol elvilseték, hogy a gyerekekkel fel-alá pásztázunk az asztalok között egész ebéd alatt.Tyúknézés Csödén

Amennyire gyerekekkel lehetett körbenéztünk az Őrségben. Pityerszert nem lehetett kihagyni. Gyermekkoromban rémesen untam. Most nagyon érdekelt volna, csak hát most meg már nekem volt gyerekem, és Karcsi rémesen unta. A nagyok példásan viselkedtek. Félig láttam, félig Karcsi után rohangásztam Viktorral felváltva. Ettünk szarvaspörköltet dödöllével, pacalt, langalót.A képek Pityerszeren készültek

Megnéztük Magyarszombatfát is, az őrségi fazekasok települését. Voltunk Tóth Ferenc fazekas mesternél, korongozott is egy kicsit nekünk. Elpanaszolta, hogy mesterségét sajnos aprópénzre kellett váltania, ha meg akar belőle élni, nameg frankón megoldotta az állam, hogy a saját földjéről a munkájához szükséges agyagot ne tudja kitermelni, így ő maga is veszi onnan, ahonnan mindenki.
Imádtam úgy általában ezeket a kis őrségi házakat. Tudom, tudom a muskátli sokat dob rajtuk, de annyira bájosak, olyan szépek. Biztos nem lehetett itt könnyű élni, de jó volt elképzelni.

Magyarszombatfai fazekas és a fazekasmúzeum

Sokat sétáltunk Csödén, megismerkedtünk a szomszéd nénikkel. Laza, jókedvű társaság lakik a kis faluban. Egész más életszemlélet van. Az egyik néni csak nevetett azon, hogy a róka egy hét alatt 4 tyúkját viszi el. Túl sok a vad, ki kéne lőni jó részét, mert tönkreteszik a termést, elviszik a háziállatokat stb. Túrázni nem sikerült, mert folyton esett, aztán kisütött a nap, mindig tiszta latyak volt minden. A gyerekek viszont élvezték, Karcsi szókincse gyarapodott a csigával, a lepkével. Őrülten figyelt minden állatot, de még mindig a madár a kedvenc. Hangosan üvölti, hogy: Gá-gá. Persze most már azért van háp-háp, kopp-kopp-kopp (harkály), hu-húúú (bagoly) és kár-kár is.Csödei látkép

Voltunk benn Zalaegerszegen is nem is egyszer. Én egyik nap beautóztam a nagyokkal, hogy megnézzük a Jégkorszak3-t. Sajnos Miki még nem érett meg a dolbyra:-DD Alig kezdődött el a mese, rögtön mondta, hogy:
-Anya, nem kellett volna nekünk idejönnünk!
Kijöttünk a film felénél, mert félt. Persze sokat rontott a dolgon, hogy az első bemutató a Harry Potter volt, ami rém félelemetesre sikerült. Én fogtam Miki szemét, ő fogta a fülét, Matyi a másik oldalamon szintén csukott szemmel üldögélt a bemutató alatt. No komment!Velünk nyaralt sógornőm, Klári is. Remélem egy kicsit neki is sikerült kikapcsolódnia. Jó volt, hogy velünk volt, sokat segített a srácok körül, igyekeztek is ellepni őt a fiúk rendesen. Mit csináltunk még? Grilleztünk a kertben, mentünk strandolni, láttuk az őrségi vásárt. Rossz időben meg benn játszottunk, vagy kiültünk a teraszra és zuhogó eső mellett ettünk, beszélgettünk.
Nekem mindössze egyetlen dolog nem tetszett a házban. Irgalmatlan nagy pókokkal volt tele a felső szint. Akkorákkal, hogy kirázott a hideg és nagy önuralomról tettem tanuságot, hogy nem sikoltoztam, hanem szóltam Viktornak, hogy jöjjön, mert férfimunka van;)