Gyerkőceim életkora

2009. július 25., szombat

Ajkán vagyunk

Hirtelen ötlettől vezérelve kedden eljöttünk Ajkára. Én jöttem csak kocsival és a két kicsivel. Matyi még táborban volt akkor, apának meg dolgoznia kellett. Tegnap végre kibővültünk 5 tagúra, vagyis megérkezett kis családom hiányzó két férfitagja, de rövid az öröm, mert ma este már megy is vissza Viktor Budapestre. Persze én mondtam neki, hogy maradjon és blicceljen el pár napot a melóból, de valamiért hajthatatlan:-D Pláne, hogy pont mostanában kezdték csúnyán ellenőrizni a ledolgozott munkaóráik számát a melóhelyén...

Matyi sok-sok élménnyel telve ért hozzánk. Élvezte, hogy nagyfiúsan a szülők nélkül nyaralt. Persze azért a Selmeci nagypapa és Erzsike vigyázott rá, de akkor is nélkülünk volt, ami újdonság volt számára. A táborban talált barátokat, nem is egyet, mindenkivel jól kijött és állítólag rengeteget evett. Szombaton vitte el tőlünk a nagypapa és bevallom elég lassan kezdett el hiányozni a fiatalúr. Könnyebb volt ezerszer a két kicsivel, nem beszélt folyton valaki, nem kérdezett tőlünk teljesen oda nem illő dolgokat. Aztán egyszercsak elkezdett hiányozni a nyüzsgése, a beszéde, az ezer kérdés. Miki persze nagyon élvezte, hogy most ő a nagy. Tegnap látványosan meg is csoffadt Öcsinek a jókedve azzal, hogy Matykó hazaért. Most megint középső, megint irányítja és rendezi valaki.

Csináltam jó sok képet Benedekről, amikor egy teljes napot vigyáztunk rá anyuval. Most ő is nyaral a szüleivel és a kistesójával. Mikivel nagyon jól kijöttek, úgy játszottak, hogy az csak na. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy Matyi mindig összeugrasztotta őket, most viszont teljes volt az összhang és a jókedv!

Na most csak ennyi, majd jelentkezem még, ha megjön az ihlet. (mostanában kissé elkóborolt tőlem)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése