Miki - logopédus utolsó felvonás

Azt hiszem megvolt a végső felvonás Miki fül-orr-gégés, logopédiai diagnosztizálásában.
Múlt héten szerdán voltunk Dr. Patakinál a korábbi hallásvizsgálat eredményével. Mikivel kettesben mentünk. Szerencsére Júlia tudott vigyázni Karcsira és Matyira, aki már csak egy reggeli hányást dobott aznap... Miki imád velem kettesben menni, mert akkor mindig csurran-cseppen neki valami kis apróság. Ha jó késői időpontot kapunk a doktor bácsinál, akkor egy Happy Meal Menüt könyörög ki a mekiben, ha korábban megyünk, akkor beülünk a sarki sütizőbe. Ő eszik egy mignont én iszom egy kávét és dumálunk.

Gyors kitérő, de ezt el kell mesélnem. Anyukám jött pénteken, hogy egy kicsit ápoljon engem, Viktor meg mehessen dolgozni a határidős munkája miatt. Mondtam délután Mamának, hogy ha megy a Mikiért, akkor üljenek be a sarki cukiba ketten, olyankor olyan jókat lehet dumálni Miklóskával. Előre elmondtam, hogy a mignon a Miki kedvenc sütije, nameg hogy a magas székekre ne üljenek. Bementek a cukiba. Mama állt a pult előtt, hogy milyen sütit mondtam. A csaj segített: Mindig mignont vesznek, rózsaszínűt. Aztán megkérdezte anyukámat, hogy ugye ő az anyai nagymama, mert nagyon hasonlítunk egymásra:)
Hát igen. A cukis csaj már a kocsiból dudál, a kisboltban az eladók már tegeződnek velem és tudják a gyerekek nevét is szinte. A patikus csaj is köszön az utcán...

Nade visszatérve Mikire. Sosem gondoltam volna, hogy a legjobb szakemberhez keveredünk ilyen totál véletlenül. Minket a logopédus néni küldött Pataki dr-hoz az oviból. Mint kiderült, konkrétan Dr. Patai László főorvoshoz, Magyarország pár éve még létező egyetlen foniátriai osztályának a főorvosához járunk. Szóval ő az országos szaktekintély, sok-sok dologban úttörő, többek között abban a "betegségben" is, amivel Miklóskát diagnosztizálta. S mivel kedvenc kormányunk élén a volt kedvenc egészségügyi miniszterrel, Hordágy Ágnessel sikeresen szétverte ezt az egyetlen osztályt, így Miki kezelése ma már nem ingyenes, hanem kemény összeget kell letennünk az asztalra. Nade ezen nem spórolunk, már megbeszéltük Viktorral.

Miklóska hallása nem vészes. Mivel az utolsó hallásvizsgálat is enyhe taknyolás mellett történt és a 20-as vonal alá nem került, így az orrmandula marad. Viszont bizonyos frekvenciákon Miki hallása túl érzékeny. Ezeket a hangokat túl hamar hallja és sokáig csengenek a fülében, így az utána következőket nem tudja megkülönböztetni, vagy egyáltalán nem is hallja. S mivel ezek a hangos, hosszan tartó hangok neki zavaróak, egyszerűen nem figyel rájuk, az agyával kizárja őket. Ezért nem beszél tisztán bizonyos hangoknál, mert nem úgy hallja őket, ahogy más normális ember. A dolog kezelhető, 70 %-ban teljes javulást hoz. Csak remélem, hogy nem mi leszünk a 30 %.
Logopédus természetesen marad, mert a hangok formálásában sem nagy spíler Öcsi, de a lényeg most az inputon van, nem az outputon.