Kaptam egy felkérést Melustól, hogy írjak pár sort a kedvenc filmemről. Meglepett a kérés, hiszen Melussal nem ismerjük egymást (vagy tévedek?). Mindig meglep, ha valaki olvassa a blogom, de egyben jó érzéssel is tölt el, hogy nem csak én vagyok másnál "zugolvasó" üzemmódban.
Szóval a kedvenc filmem... Sokat gondolkodtam, konkrétan 1 teljes napot. Azt hiszem a kedvenc film kategória nálam az a film, amit mindenképp meg akarok mutatni apukámnak és ami valamit elindít bennem.
Életemben három komoly meghatározó film volt.
1. Zongoralecke
2. Farinelli a kasztrált
3. Az élet nélkülem
Az első film a középiskolás éveim végén volt hatalmas élmény, a második az egyetemi évek alatt, a harmadik pedig az utóbbi években.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
A Broschi testvérek, Carlo és Riccardo, Bari környékén élnek. Riccardo, a középszerű zeneszerző elhatározza, hogy testvéréből híres operaénekest farag. A cél érdekében Carlot kasztrálják. A fiúnak nem marad más hátra, mint elmélyedni az éneklés világában. Ebben tanára, a nápolyi Nicola Porpora, segíti őt. Évekkel később Carlo, immár híres énekesként - Farinelli művésznéven - elhagyja Olaszországot, és Londonba költözik. Sikert sikerre halmoz, a közönség szívét meghódítja, hallgatói pedig gyakran extázisba esnek varázslatos hangjától. Következő állomása Spanyolország, ahol huszonkét évig V. Fülöp udvari énekeseként dolgozik.
A 23 éves Ann életében nincs semmi rendkívüli. Az anyja házának kertjében, egy lakókocsiban él két kislányával és férjével, aki leginkább munkanélküli - és aki egyébként az egyetlen férfi, akit valaha is ismert. Hogy eltartsa a családot, éjszakánként takarítani jár. Egy napon rosszul lesz. A kórházban az orvos közli vele, hogy halálos beteg. A fiatal nő úgy dönt, hogy nem mond el semmit a családjának, és elkészít egy listát az utolsó tíz dologról, amelyet még meg kell tennie, mielőtt meghal: gyakrabban mondani a lányoknak, hogy mennyire szereti őket - naponta többször is; kazettákon rögzíteni a szülinapi üzeneteket nekik 18 éves korukig; meglátogatni az apját a börtönben; megismerni egy másik férfi ölelését.
Szeretném megismerni Valikaa kedvenc filmjét, illetve filmjeit. Kíváncsi lennék, hogy a mai igazán fiatalokat mi mozgatja meg film terén.
Gyerkőceim életkora
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az utóbbit sokszor láttam én is, nagyon megrázó volt. Tetszett. Az első kettőt is láttam, de egyik sem lett a kedvenc filmem.
VálaszTörlés