Kölcsön lónak se nézd a fogát!

Mikor megvettük az autót, akkor kaptunk kölcsönbe egy autósülést. Mondta a tulaj, hogy kicsit kopott, kicsit vacak, de majd foltozzam meg. Hát nem kicsit, hanem nagyon elhasználódott volt és őszintén szólva azon sem nagyon tudtam elmenni, hogy egy szem gyerek, hogy tud így tönkretenni valamit, ha nem ül minden nap a kocsiban... No mindegy. Jó ideig használtuk mi is így az ülést, aztán ma este nekigyűrkőztem, hogy varrógéppel kicsit megfoltozgassam.
Ilyen volt, majd három órás munka után...

ilyen lett.Iszonyú nehéz volt varrni, a bélését nem vitte a gép. Én sem találtam itthon túl jó anyagot hozzá, de valami strapabírót akartam, ami gyerekmintás is. Ezt találtam, a célnak megfelelt. Mondtam is Viktornak, hogy ennyi erővel akár vehettünk volna egy jót, mert úgyis szükség lesz rá, ezt meg úgyis vissza kell adnunk. Nem élveztem a kötelező feladatot, és még csak nem is vettem sajna ma sem tűt a kezembe. Viszont voltak vendégeink. Gizus barátném jött át a fiaival. Csak játszózni mentünk volna együtt, de itt maradtak ebédre és délutáni játékra is. Miután elmentek, kivittem a fiúkat a játszóra ismét. Kellett egy kis ingerszegény környezet. Naja, az ő fiai más hőfokon égnek, enyimek túl nyugisak hozzájuk. Karesz a végén már a kezemben is bőgött, annyira nehezen viselte a csatazajt. Fáradt vagyok én is, húzok csicsikálni!