Vasúttörténeti Park

Szombat délután a Vasúttörténei Parkban voltunk. Miki és Karesz most volt ott először, Matyi már rutinosan rohangált, tudta mire kíváncsi. Kis csalódás volt, hogy a kuriózum vagonokra nem lehetett felmászni. Helyette volt ezer dögnagy enyhén rozsdás mozdony. Viktor szerint szépen fejlődik az egész, de ő jobban tudja, hisz már többször járt itt Matyival. Nekem kicsit lepattantnak tűnt a hely. De a fiúk élvezték. A legkisebb látogató nem Karesz volt, mert jöttek Mariannék is. Úgyhogy Botond volt a legifjabb belépő. Srácok tök rendesen viselkedtek, csak Mikinek gyűlt meg a baja a jégkrémmel. Enyim srácok mindent ki akartak próbálni, amit csak lehetett. Kolos tényleg költségkímélő kiscsóka. Mindent messziről nézett, lehetőleg biztonságos távolságból. Majd Botond bepótolja pár év múlva a kisvasutat, a hajtányt és a többieket.
Mariannal próbálgattunk beszélgetni, de valahogy 5 kölyök között elég nehéz. Azért a lényeg ment. Megtárgyaltuk az RR kendőt is. Felteszem ebbe a bejegyzésbe a tervemet (keret nélkül), komoly fejtörést okozott, hogy hogy is kéne összeválogatni a kancsókat...

Ja, és Kolosnak igaza volt. Nem esett!!!! Épp csak pár csepp pöttyent a kocsinkra hazafelé menet, pedig úgy fújt a szél, hogy én már minden rosszra fel voltam készülve. Annyit érdemes tudni, hogy Kolos tuti meteorológus. Csak felnéz az égre és közli, hogy fog-e esni, vagy sem. Állítólag még nem tévedett!:)

A fiúk

A kukucskáló Selmeci fiúk

Karcsim (Mariannt nézi épp)

Matyival kettesben

Pannival is utaztunk

A hajtány, Matyi nagyon lelkes volt, Miki mérsékelten

A kisvonat, a két kék pólós az én kölyköm

Miki és a jégkrém

Tervezett RR kendőm