Nyaraltunk (I. felvonás)

Idén úgy gondoltuk, hogy spórolás címszó alatt nem megyünk nyaralni amolyan befizetős házikósra, vagy egyéb hotelos megoldásra. Maradtunk itthon Budapesten és amerre tudtunk mentünk a gyerekekkel. Beüzemeltük az Opelünket hat főre. Szabálytalankodunk, de más megoldás nincs, ha találkozunk a rend őreivel, akkor a jóindulatukra vagyunk bízva. És hogy ezt gyorsan leteszteljük, egy szabálytalan bal kanyar után Viktort le is kapcsolta egy mérges rendőr néni. Nem büntettek meg minket a szabálytalankodásért a sok gyerek miatt. De annyit azért megkérdezett a rednőr, hogy:
-Fiatalember, hogy tud tiszta lelkiismerettel ilyen szabálytalanul közlekedni ennyi gyerekkel a háta mögött!
Azért kicsit elakadt bennem a levegő, mikor rákérdezett, hogy hány gyerek utazik ebben az autóban... De hagyott minket futni, igaz én totál leizzadtam:-DDD

Szóval elmentünk a Camponába,ahol megnéztük a Tropicáriumot. Karesz annyira de annyira élvezte. Őmost járt ott először, a nagyok már többször látták az egészet. Én Marikát tologattam, aki hőseiesen bámulta a plafonon a neonokat, csak a végén kéreckedett ki a kocsiból. Vittem fényképezőt is, ami az első kockánál közölte, hogy lemerült az akumulátor, cseréljem ki. Így Karesz tobzódása a cápás alagútban csak az emlékezetünkben marad meg;)

A fiúk strandoltak nem is egyszer, ilyenkor én otthon maradtam Marikával, ha sikerült, akkor aludtam egyet vele, ha nem, akkor megnéztünk egy újabb tv filmet. Ha jó passzban van a kiscsaj, akkor még arra is hajlandó, hogy ül a hordozóban, néz engem, ahogy hímezek, hálából annyi dalt éneklek neki, amennyit csak akar. Az egyik közös kedvencünk a "Mondjátok meg Máriának!".

A legnagyobb hőségben vágtunk neki Szentendrének. Beírtunk pár múzeumot és a skanzent, hogy ezeket nézzük meg. A skanzennel kezdtük és ezzel is fejeztük be. Szerintem árnyékban is vagy 35 fok volt, én három liter vizet ittam meg bő három óra alatt. Marika jól bírta a kiképzést a babakocsiban, a fiúk rohangáltak árnyékról árnyékra. A sok tájház közül az alföldieket néztük meg meg azt hiszem a kisalföldieket, aztán slussz. Rajtunk kívül még volt jó sok őrült a hőségben házikókat nézni:-DD Miki bírta a kiképzést legkevésbé. Ő az elején a fejébe vette, hogy kisvasúttal akarja végignézni a skanzent, úgyhogy folyton ezt mondta, nyögte, kérdezte:( A végén aztán csak vettünk jegyet a kisvasútra és még a haranglábat is megnézhettük, nameg azt is, ahogy az árvíz alámosta a sineket és a vasút egy része használhatatlan. Na itt fotóztunk is, úgyhogy jöhet pár kép: