Mosolygós Misi

Tegnap érkezett egy pár kép a húgomtól Misi babáról. Mosolygós képeket küldött nekem a húgom, itt is van a kedvencem közülük. Na jó, még a kekszes is nagyon tetszett:-DD

Misi, vagy ahogy a szülei mondják, Mihályka elmúlt 1 éves. Szép pofijú, nagy baba. A betegsége persze látszik rajta, de nagyon nyugis, ritkán síró kisfiú. Tesómék egész nap símogatják, szeretgetik, ha épp fenn van. Egyre több dolgot eszik, már elfogadja azokat a főzelékeket is, amiket a húgom csinál neki. Arról nem írok, hogy mit nem csinál, inkább azt fogalalnám össze, hogy mi minden az, amit tud Misi. Rengeteg plüsse és játéka van, amiket szívesen nézeget, és ha jó kedve van, akkor rikogat nekik, dumál hozzájuk. Van, hogy felfedez egy hangot magában, akkor egész nap azt próbálgatja. Nem szereti a környezetváltozást, de ha valaki jön hozzájuk, pláne, ha gyerek, attól egészen be tud ő is pörögni, nagyon figyel, még aludni sem hajlandó. Kezével tudja tologatni a kisvonatát a földön fekvés közben. Tesómék kaptak spec. babakocsit Misinek, olyat, ami tartja a fejét és a popsiját, hogy ne csússzon le benne. Jó nagy, nem is könnyű, de ezzel tudnak menni sétálni, mert a Peg Perego mózesét ripsz-ropsz kinőtt Mihályka. A napjaik elég egyformák, de ez egy egészséges gyerek esetében is elmondható. Misi még görcsöl (valszeg ez nem is fog elmúlni), de a szülei már az első pillanatokban tudják, hogy rövid görcs lesz-e vagy olyan, ami sokáig tart. Szerintem nagyon ügyesen csinálják és le a kalappal Tusi és Tamás előtt, hogy ilyen türelemmel és szeretettel és gondoskodással tudják körülvenni Misit. Idén ők nyaraltak Zalacsányban a szüleinkkel, szóval volt egy kis kikapcsolódásuk is. Szeptemberben meglesz végre talán a genetika eredménye, akkor lehet beszélni a hogyan továbbról, vagyis egy második gyerek bevállalásáról.

Sajnos csak nagyon ritkán tudunk menni és a szöveg, hogy "Sokat gondolunk rátok és imádkozunk értetek" elég kevés, de ez van. Amíg Ajkán voltunk egyszer átmentem Miklóskával Tusiékhoz. Jól éreztük magunkat, kaptunk sok szép ajándékot is, mert mostanában van mindenkinek nálunk valami ünnepe. Na jó, Mikinek nincs semmi, de ő meg keresztgyerek:-DD Otthon aztán pakoltam ki a dísztasakból, hogy ez itt Karcsi kifestője, ez itt Miki kifestője, ez itt apa itala a névnapjára, ez itt az én könyvem a szülinapomra. Még lapult a csomagban egy könyv Matykóm augusztusi szülinapjára, de olyan keskeny arccal nézett rám, hogy ő nem kapott semmit, hogyelárultam, hogy van itt benne egy szülinapi ajándék neki. Közölte, hogy ő nembírja kivárni az ünnepet, most szeretné megkapni. Hát, utólag bocsi Tusi, ha nem így képzelted. Matyi imádja a Frakkot, nagypapával és egyedül is elolvasta már!