Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2017. március 17., péntek

Viktor 40 éves lett

Szép kerek szám. Félig megünnepeltük egyik hétvégén, amikor itthon volt Matyi is. Kapott tőlem apa egy könyvet, Marika rajzolt, és azt terveztük, hogy elmegyünk ebédelni egy kis csárdába. Már le is volt foglalva az asztal, csak Marika lebetegedett. Pénteken usziból hazajövet hányt egy nagyot, aztán elég cefetkésen volt szombaton, kissé vacakul vasárnap. Hétfőn már tudott menni oviba, akkor meg Karcsi mondta, hogy hányingere van és fáj a hasa. Ő is két napot kapott regenerálódásra, jobban is lett. Szóval a nagy szombati ünnepi ebéd elmaradt, inkább vasárnapra rendeltünk itthonra a Trófeából fini-fini ételeket. Ez lett az ünnepi ebéd. Nade torta nélkül nem ünnep a szülinap, úgyhogy terveztem egy könnyű, nem sok cukrot tartalmazó tortát az igazi napra, amikor ténylegesen töltötte apa a negyvenet. Eredetileg joghurtosat szerettem volna csinálni, de nem volt túl sok időm a kivitelezésre. Végül túrórudi tortát készítettünk Marikával. Itt most Marikán van a hangsúly, ugyanis a kisasszony egyre féltékenyebben szemlélte, hogy Karesszel annyit sütögetünk. Nehezményezte azt is, hogy a csütörtöki fánkozós napunk totál elmaradt már idén és ráadásul csajnapot sem tartottunk hosszú-hosszú ideje. Hát igen, a gyerekeknek nem áll meg az élet attól, hogy született egy kistesójuk.
Miután végighallgattam kislányom siránkozását az elhanyagoltságáról a tegnapi napot igyekeztem arra felhasználni, hogy ő is végre elégedett legyen. Délutáni fánkozás után együtt sütöttük meg a tortát, senki más nem nyúlhatott hozzá. Ő választotta rá a marcipánt és természetesen pózolt is a kész torta felett. Íme a végeredmény:

Apának már ezer éve megrendeltem a Táblácskáját. Még valamikor a hőskorban láttam Mariannéknál egy táblácskát. Akkor és ott megjegyeztem, hogy nekem ez nagyon tetszik. Már csak az alkalmat vártam, hogy az ötletet saját családon belül végre elsüthessem. Hát ilyen lett Viktorom 40. születésnapi Táblácskája. Sajnos nem lett tökéletes, vissza is fogom küldeni korrigálásra, mert Laci neve nemes egyszerűséggel lemaradt róla. Mutattam még az ünnep előtt a gyerekeknek is, nagyon tetszett mindnek, jó volt látni, ahogy egyszercsak ráébredtek, hogy a kép minket ábrázol, illetve őket a hobbijaikkal, jellemzőikkel együtt. De előbb-utóbb mind megkérdezte, hogy Lacinál miért nincs ott a neve. Szóval ezt pótlom.
Pár ünnepi kép apáról, akit mostanában megint nagyon leszív a meló, látszik is rajta. Néha úgy sajnálom, hogy ennyire nem értek az ő munkájához, sosem tudok érdemben hozzászólni a gondjaihoz. Mindössze annyit tehetek, hogy meghallgatom... és pont.
 

Tizetötödikén voltunk Szolnokon apósoméknál. Eredetileg jó nagy csapatot akartak összehozni annak örömére, hogy megyünk. Kicsit meg is ijedtem, mert Lacikát még túl sok helyre nem nagyon vittük, aztán egy másfél szobás panelben 15 ember, köztük egy 5 hónapos csecsemő szerintem nem túl jó buli. Végül úgy hozta a sors, hogy csak mi mentünk, Laci kicsit nyűgös volt, sokat volt kézben, hát igen, még egy kiságy sincs, ahova letehetnénk és abban a szobában, ahol nyugi van, még egy heverő sincs, hogy ott altassuk. Úgyhogy jó nagyot sétáltam vele, hogy aludjon délután is egy cseppet. Viktor csinált sok-sok képet apósomékról és a gyerekekről, a legjobbakat mutatom is.
 

Na és még mi volt mostanság? A gyerekek rákattantak az 5 perces bögrés sütire. Most már úgy megy a dolog, hogy Miki hazajön a suliból és összedob magának egyet, aztán aki épp otthon van, az kaphat belőle. Karcsi is szereti csinálni, neki egy ici-picit még segíteni kell, mert nem tudja teljesen homogénre elkeverni a tojással a száraz hozzávalókat. Nade kérem ilyen szépen mutat, ha elkészül 3 perc alatt a mikróban a sütike. Vajon féljek attól, hogy mindegyik srácom meghízik?

Voltunk első alkalommal a pszichológusnál. Egy aranyos fiatal pszichológust sikerült Évi barátnőm segítségével keríteni. Most csak velünk beszélgetett szülökkel, jövő héten viszem hozzá először Kareszt. A panaszok alapján mondta, hogy ő szerinte csak abban fog tudni segíteni, hogy hogyan kezelje Karcsi a gondot, elmulasztani nem fogja tudni. Rögtön javasolta a kifaggatásunk (beszélgetésünk) után, hogy párhuzamosan haladjon egy neurológiai kivizsgálás. Én úgy döntöttem, hogy a fül-orr-gégészeti vonalat kihagyjuk. Egyébként mondta, hogy nagyon nyugisaknak tűnünk, főleg én. Hát igen, mint mindent, kicsit ezt a gondot is kezdjük megszokni, mint ahogy Karcsi is. Minden nap megbeszéljük, hogy milyen éjszakája volt, de egyre ritkábban igényli, hogy mellettem aludjon, vagy hogy legyek ott, mikor elalszik. Pénteken, amikor meg az úszás teljesen kiveszi minden erejét, akkor csak beesik az ágyba és már alszik is. Mindenesetre jó lesz, hogy valakivel beszélget, akik nem mi vagyunk. Miközben faggatott minket a Kata a gyerekünkről, fura érzés volt több kérdést végiggondolni. Amit mi mindig tudtunk, hogy Karcsi nehéz eset, hogy vele a legnehezebb zöld ágra vergődni, hogy hozzá a legnehezebb megtalálni a kulcsot, azon ő csodálkozott, hogy mi ezt olyan természetesnek vesszük. Viktor még meg is jegyezte, hogy borítékolva volt, hogy ennyi gyerek között lesz nehéz eset, ez így normális. Nem tudom, hogy engem milyennek gondolt a találkozás előtt, de meglepte, hogy nem vagyok kialvatlan, szétesett és leharcolt. Hála és köszönet érte Erzsi néninek. Komolyan mondom, hogy ha ő nem lenne, akkor szerintem pont olyan lennék, amit Kata gondolhatott rólam.

Most pl. csütörtökön Erzsi néni vigyázott Lacikára, amíg elmentem az ortopédiára. Elegem lett a jobb lábamból. Január óta lényegében felváltva fáj valamelyik része. Hol a csípőm, hol a térdem, hol a talpam. A múltkor a csípőm úgy fájt, hogy alig tudtam tőle aludni. Aztán a talpam olyan fura lett, néha az volt az érzésem, ha felvettem a bakancsom, hogy rosszul vettem fel. Olyankor le kellett vennem a cipőt, átmasszíroztam a lábam tövét az ujjaimnál, aztán már stimmelt a dolog. Egyik nap a gyerekek bringával mentek be a suliba, oviba. Reggel már fájt a talpam, gondoltam majd elmúlik, mivel jó meleg volt, átvettem a félcipőm és begyalogoltam Marikáért Albertfalvára. Útközben olyan érzésem volt, hogy egy kis kavics van pont a fájós résznél a talpamban. Ez a kavics akkor, mikor másfél órát játszóztunk és épp hazafele gyalogoltam (a szerencsések bringán ültek) már úgy gyötört, hogy alig tudtam menni. Hazaérve már csak arra vágytam, hogy leülhessek és ne kelljen többet aznap felállnom. Hihetetlenül fájt a középső ujjam töve és a mellette lévő kettő is egy kicsit. Na akkor döntöttem úgy, hogy eljött a perc, megnézetem egy szakemberrel. Tegnap megállapította az orvos, hogy brutális harántsüllyedésem van, lényegében az ujjaim már kissé felfelé állnak, járás közben kapaszkodnak és mivel a súlyom főképp a láb első részén lévő teljesen ellapult párnácskákon van, begyulladt a talpam izomzata. Frankó! Mondta, hogy akutan lehet rá szedni fájdalomcsillapítót (szoptatás mellett ez nem javasolt), tehetek rá Flector tapaszt (lehet szopi mellett is) ami rövid távon megszünteti a panaszokat. Múlt hét óta egyébként sokat javult, de nem is sétáltam annyit, a kis kavics inkább borsó most már, nincs olyan éles fájdalom. Csak még mindig a bakancsom hordom. Hosszútávú megoldásnak a harántemelő talpbetétet javasolta és a gyógytornász által megtanított tornát. A legjobban az fájt az egészben, hogy azt mondta, hogy ez maradandó károsodás, nem lesz jobb, nem fog elmúlni a süllyedés, csak művileg korrigálható a talpbetét által. A térdemnél meg azt mondta, hogy ki kéne lazítani az izmokat, irtó kötött az egész. Javasolta, hogy minden nap bringázzak (szobabiciklit mondott, csak átfordítottam a magam nyelvére).
Na áttrappoltam a Lábcentrumba, vagy mibe, ahol a nyomástérkép alapján elég elkeserítő volt az eredmény a talpszerkezetemről. A bal lábamat alig 39%-ban terhelem, a jobbot meg 61%-ban. Hogy miért? Passzolom. Látszott, hogy baromira nagy teher van a fájós részen, szóval nem gatyáztam tovább, beruháztam egy harántemelő talpbetétbe, ami hihetetlenül brutálisan néz ki, de az én talpamra készült. Tegnap hordtam egy órát, ma kettőt kell majd, holnap már hármat és így tovább. Mutatok rla egy képet a netről, hogy milyen. Én az enyémre vettem egy bőr tokot, hogy jobb legyen. Eldöntöttem, hogy itthon nem fogok papucsozni, inkább veszek valami kényelemes házicipőt. Csak már megint a pénzt kell költeni és a tegnapi kis nüanszom az ortopédián sem volt olcsó mulatság talpbetéttel körítve.

Miről nem írtam még? Ja, a szomszéd. Hoztam pár fotót a kilátásunkról. Már nincs meg a diófa.
 
Két nappal azután, hogy megkértem, hogy ne vágják ki a diófát, látom, hogy láncot tesznek a fára. Kivágtam az erkélyajtót és kérdeztem, hogy ez meg mi? Mondta nekem a fazon, hogy ki kell vágni a diófát, mert ha vágják sorban a fenyőket, akkor útban van. Tény és való, hogy nem volt épp baráti a társalgás, én nehezményeztem, hogy ígér valamit, aztán nem tartja be, és kérdeztem, hogy ő mennyire lenne boldog, ha a kilátása helyett egy háztetőt kéne majd néznie, nem beszélve arról, hogy mennyit zuhan a lakása értéke. Végül mondtam, hogy majd persze bemutatkozunk, meg beszélünk normálisan is, csak most túl zaklatott vagyok, nekem nem könnyű a helyzet. Megnyugtatott, hogy csodaszép rendezett kert lesz. De én már csak azt láttam, hogy most kivágja a fát, aztán fél év múlva jönnek építkezni, mi meg addig dögöljünk meg a melegtől. Fával együtt is a nyári kánikulában 32 fok volt a nappalinkban. Légkondit nem akarok, így akkor most vehetünk redőnyöket 4 ablakra. Biztos ez is olcsó mulatság lesz. Már dühöngeni is fáradt vagyok. Végül Viktorral eldöntöttük, hogy elköltözünk, nem bővítünk, nem alakítunk, hanem mihamarabb költözünk, ha lesz egy kis pénzmagunk. (erre eltapsolok egy csomó pénzt a lábam miatt...) Egyébként a hátsó szomszédasszonnyal (nekik is gallyra vágják a lakásukat a szomszédék, sőt ők még rosszabbul járnak, mert a teraszukról is az új kilátást fogja élvezni mindenki) bementünk az önkomrányzathoz, ahol megkaptuk a felvilágosítást, hogy csak a jogszabályban előírt kötelezőket kell betartani, szomszédnak beleszólása semmibe sincs, fát kivágni csak akkor nem lehet, ha védett. Most annyit sikerült elérni, hogy mivel nálunk nincs meg a telekhatártól a 3 méter, nekik a mi homlokzatunktól kell betartani a 6 métert. Így már nem fér ki a 8 méter széles építendő ház a telkükön. A férjeket átküldtük a házból, hogy beszéljenek a taggal. Elmagyarázták neki, hogy a békesség kedvéért jobb lenne, ha inkább a telek utcafrontján építkezne. Ő meg elmondta, hogy az intimitás miatt és a fény miatt akar hátul építkezni. Ekkor bedobták neki a fiúk a 6 métert, amin láthatóan elgondolkodott. Szépen virágnyelven azt is elmondták, hogy 2 jogász van a házunkban, ha szabálytalanul építkezik, akkor nem fogjuk elnézni. A hátsó szomszéd akkor is perelni szeretne az értékcsökkenés miatt, ha hátul, de szabályosan építkezik. Mi nem fogunk. Inkább költözünk és benyeljük a kb. 5 millás veszteséget. Azért igyekszem minden nap egy fohászt mondani azért, hogy a fazon meggondolja magát és inkább előre építkezzen. 

Végezetül pár szót az 5 hónapos kisfickónkról. Nagyon vidám,kiegyensúlyozott kisfiú Lacika továbbra is. Nő, mint a gomba, egyre nehezebb. Vettünk neki egy csatos kengurut, amibe gondoltuk, hogy gyorsan bele lehet tenni és sokat lát belőle minden irányba. Hát alig lehet a kis sejhaját belegyömöszölni, olyan kis husis őkelme. Nem tudom hány kiló, majd csak 6 hónaposan megyünk újra mázsálásra, de aki látja, az általában mind azt mondja, hogy hű de nagy. Hát igen, nagyon szeret szopizni. Eddig kétszer próbálkoztunk almával, nem volt sikere. Várni kell még egy picit a hozzátáplálással. Pár naponként próbálkozom. Szerencsére van tejem, ha meg kevés, akkor gyakrabban rakom mellre. Szépen forog már a hasáról a hátára, már lehúzza a zoknijait és bőszen rágcsálja, egyszer a hátáról is átfordult már a hasára. Szeret csörgőzni és most már, ha unatkozik, akkor szédibabázik. Továbbra is délelőtt alszik nagyot, délután csak egy kicsit mutatóba. Kapott egy sportkocsit, abban jobban szeret sétálni is, mert mindent lát. Lassan a 68-as ruhák is passzentosak rá.
 

10 megjegyzés:

  1. Mennyi mindenről írtál!
    Először szeretném megköszönni az őszinte véleményed a munkámról. Ezt nagyon szeretem, mert így tudok én is szépet alkotni.Ami vacak, arról szólni kell.
    Visszafelé haladok: Lacika nagy babának is született. A lányom 4600grammal, de attól még totál normálisra beállt 1 éves kora körül. Nem fog ilyen őrült tempóban nőni állandóan.
    Az elhízástól a gyerekeidnek nem kell tartani szerintem, mert Aput örökölték. Szenzációs a torta amit készítettél, a kép a családról meg nagyon jó ötlet!Hol készítenek ilyet? Nálam válaszolj kérlek!
    Karesz. Igen, jól mondta a doktornő, ezt megtanítja kezelni, mert nem múlik. De a lányomnál évek óta tünetmentes. Ha erről valamilyen benyomást szeretnél megy az AXN-en az Észlelés című sorozat. Illetve Az egy csodálatos elme című film is remekül mutatja be. Ott egy nagyon elkésett kezelés van. Minél korábban állítanak szembe a problémával annál inkább nincs hosszú bevésődés a szokásoknál az agyban és mostantól játékosan mutatnak be neki egy új világot. Igen, ez genetikai eredetű és ezért kell vizsgálni az egész családot. Sajnos ehhez kicsit értek.....Veled ellentétben én első jelre felvettem a telefont és szakember segítségét kértem, nagyon megijedtem. Szerintem sem jó jel ha ilyen nyugodt vagy. Valamit nem értesz. De majd megérted! Lassan.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a hosszú választ!
      Beáta! Ne haragudj, ha nem elsősorban a legrosszabbra gondolok. Amennyiben tényleg skizofréniát fognak diagnosztizálni Karcsinál, meg foglak követni, de szinte úgy írod, mint aki látta, hallotta a gyerek tüneteit, ott volt vele. Nem tudom, hogy a te lányod miken ment keresztül, miket produkált, mert ha ennyi alapján, amit Karesz is "csinál" lett skizo, akkor értem a reakciód. Ha viszont nála ennél többről, vagy másról volt szó, akkor arra kérlek, hogy ne riogass.
      Alapban nyugodt természetű vagyok. És nem szeretem, ha a környezetem látja, ha ideges és feszült vagyok, vagy ha valami bánt. 5 gyerek között az ember megtanul viselkedni és uralkodni magán és az érzésein. Ha én síkideg lennék, biztos Karcsira is hatással lenne. Érzékeny kisfiú, nagyon jók a radarjai.

      Törlés
    2. Kedves Beáta! Ön miből vonta le a következtetést, hogy genetikai eredetű a probléma? Megvizsgálta Kareszt?

      Törlés
  2. Nagyon jó lett a táblácska! Miért nem mondtad, hogy Lacika neve azért nincs ott, mert nem tud még olvasni ;) Na jó, azért küldd vissza, hogy ráírják!

    A torta is eszméletlen lett, marha ügyesek vagytok!

    Szerintem tök felesleges Dórát riogatni. A pszichológus is azt mondta, hogy lehet hogy csak abban tud segíteni hogy hogy álljon hozzá Karesz. De mégis mit várna az ember egy alkalom után. Szerintem ettől többet nem kellett, hülyeség lett volna azt állítani, és kontárságra vallott volna a pszichológustól ha azt mondja, mindent meg tud oldani. De ez nem azt jelenti, hogy Karesz skizo, és erre gondolt a pszichológus is. Ezt senki sehol nem állította. Akinek meg van skizo gyereke, annak pláne tudnia kéne, hogy ezt nagyon nehéz megállapítani, kb az utolsó utáni eshetőség.

    A másik meg szerintem Dóra tökéletes anya! Már csak azért is, mert pont ez kell a gyerekeknek hogy egy nyugodt biztonságot adó anya legyen! Most minek hisztériázna ezen? Attól elmúlik a gond? Nem. Akkor meg? Abból is pontosan látszik, hogy Karesz is kezd kicsit megnyugodni. Ezt is aki egy kicsit is ért a pszichológiához pontosan tudnia kell, hogy a legjobb amit csinálsz, hogy nyugodt vagy, és azt sugárzod a gyerek felé is, hogy majd együtt kitaláljátok. Nem pedig a pánik, ami átragad a gyerekre, aztán ő is szorongani fog, meg mindenféle egyéb gondja lesz. Én nem bírom az olyan szülőket akik elsőre rohannak az orvoshoz, ha valamit látnak a gyereken. (Az egyik ismerős egyik éjszaka mentőt hívott a gyerekhez, aki kiderült csak rosszat álmodott. Tök gáz!) Tök nyilvánvaló, hogy előbb a az ember a saját eszével gondolkozik, és amikor a maga ötletei nem segítenek, vagy nem oldódik meg a dolog, akkor kér valahonnan segítséget. Szerintem Dóra pontosan a kellő időben tette ezt, sem túl korán, sem túl későn.

    Dóra pontosan érti a dolgot. Hogy felelős 5 gyerekért, a férjéért, a házasságáért. Szerintem Beáta te nem érted itt egyáltalán a dolgokat, egyáltalán nem érted amik ezen a blogon leírodnak, sem most, sem korábban. Ezen kívül semmi tapintat vagy empátia nincs benned, és számomra elképesztő, hogy ilyen kommenteket hagysz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Mariann, amit írtál! Irtó sokat agyalok a családomon, a gyerekeimen, hiszen főképp ez teszi ki életem minden napját. És sokat aggodalmaskodom és izgulok azon, ha valamit rosszul csinálok, vagy félek, hogy talán rosszul csinálom.
      Remélem hétvégén össze tudjuk hozni a találkozót családjainkkal és kivesézzük a mindennapok gondjait és örömeit!

      Törlés
    2. Naná, hogy összehozzuk :) Be van írva a naptárba :) Csak senki ne legyen beteg addigra :)

      Törlés
  3. Isten éltesse Apát! Ilyen tortát nekem is kell csinálni, nagyon jól nézett ki! :-)
    Lacika mosolygós arcocskája megszépítette a napom! Csodaszép kisfiú!

    VálaszTörlés
  4. Nem ennyi alapján, sokkal, de sokkal kevesebb tünetből és nem jó ha homokba dugod a fejed!!!!

    VálaszTörlés
  5. Hja! Pszichológiából szigorlatoztam kitünőre!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az hogy valaki levizsgázik valamiből ötösre, még nem jelenti azt hogy a gyakorlatban is tudja alkalmazni, és valóban érti amit ott tanult. Én is mindig ötös voltam fizikából még sincs semmi érzékem hozzá.

      Dóra nem dugja a homokba a fejét, hiszen orvosokkal konzultált, és pszichológushoz viszi Kareszt, sőt kiírta a blogjára tanácsért. Azért mert egyből nem egy dologra irányítja a figyelmét, és biztos akar lenni abban, hogy az vagy nem az, az nem homokba dugás. Majd a szakértő megmondja hogy mi van Karesszal.

      Egy-két jelből nem lehet pontos diagnózist felállítani, az én egyik fiam is nehezebb eset, mégsem skizo.

      Viszont te meg semmilyen konkrétumot nem mondasz a ti esetetekből, ami tényleg hasznos lehetne Dórának, csak jelekről beszélsz, meg hogy homokba dugja a fejét, meg hogy baj van vele, mert nem idegeskedik, meg hasonlók, és Hollywoodi filmeket javasolsz tanácsként. Gondolom az autista gyanús szülők gyerekeinek az Esőembert írod elő köztelező filmként.

      Törlés