Küldök egy mosolyt

Nehéz hetünk van. Én még félig betegen kezdtem, lassan lábaltam ki ebből a vacak taknyolós témából. Karesz tegnap este lerobbant, hányt, lázas is volt. Ma már jobban, csak a délutáni alvás után ment fel megint a láza.
Marikát próbálom átszoktatni a mózesból a kiságyba. Eddig egész jól haladunk, remélem 5 hónapos korára végleg leszokunk a mózesezésről. Biztos hiányozni fog, de lassan már mozdulni sem tud benne.
Én meg lekriplisedtem. Mára már az egész lábfejem fáj, néhány ujjam olyan furcsa...Kattog minden izületem, párszor a jobb lábam nem is tart meg.

Szóval inkább jöjjön egy széles mosoly Marikától! (aki mellesleg most épp nehezményezi, hogy nem vele foglalkozom)