Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2010. április 21., szerda

Telnek a napok

Szépen lassan telnek a napok. Amelyiktől többet várok, az természetesen szabályosan elhúz felettünk, amitől csak azt várom, hogy végre a végére érjünk, az meg percről-percre vánszorog. Ma megint lóg az eső lába. Úgy látom, hogy a hangulatingadozásaimat nagymértékben befolyásolja az időjárás és az, hogy lesz-e valami nemszeretem dolog a napomban.
Ma fülészetre megyek Mikivel. Bár hétvégén kifakadt a füle és azóta nem fáj neki, valamint a hányás is elmaradt és totál láztalan a gyerek, azért mégiscsak jobb, ha fülesemre ránéz a doktornéni. Úgyhogy egy rém lehetetlen időpontban, délután negyed négykor van jelenésem Mikivel a Lurdy házban. Tettem egy kósza próbálkozást Júliánál, hátha Kareszre tudna vigyázni, de sajna nem. Így vihetem a kicsit is, vagyis jó másfél órával korábban kell keltenem, hogy időben odaérjünk. Ja és Matyiért is sokkal később fogunk befutni a suliba, de neki már nem is szóltam. Olyan édes volt tegnap Matykó. Odakuporodott az ölembe és adott egy puszit és mondta, hogy ne legyek már ilyen szomorú, mert rossz látni. Mondtam neki, hogy majd elmúlik, csak nagyon fáradt vagyok és ha bevághatnék egy nagy tábla csokit vagy apránként felfalhatnék egy nagy doboz bonbont rögtön mosolygósabb lennék. De különben sem szomorú vagyok, csak lehangolt és kicsit egykedvű és már nagyon várom a végét a babavárásnak.

A hétfői napunkat fedje homály. Rohadtul elcseszett nap volt. A lényeg, hogy Fülöp dr megvizsgált és totál zárt méhszáj, megtartott méhnyak a besorolásom. Ő így fogalmazott: Dórikám itt minden a legnagyobb rendben van!
Szülésről egy rohadt szót nem beszéltünk, ő nyűgös volt és tekerni akarta a betegeket. Szóval ha jön, akkor jön a szülésre, ha nem, akkor nem. Végülis eddig kettőből kétszer nem ért oda, úgyhogy nekem ez már totálisan édesmindegy.
Viktornak megvettem a zsilipruhát a kórházba. Reménykedem, hátha összejön, hogy ő is ott tudjon lenni. Igazából annyira bizonytalan minden, hogy nem is szeretek ezen gondolkodni. Végülis mentem én már taxival egyedül és busszal is szülni, úgyhogy majd ez is megoldódik. Csak ne agyaljak rajta, mert elkap a pánik. Na azért a legrosszabb verziót leírom: délután van, Karcsi alszik, Viktor dolgozik, Miki oviban, Matyi suliban, nekem meg elfolyik a magzatvizem... Júlia dolgozik, Anikónak menni kell a saját gyerkőcéért az oviba. Szóval mindig csak azzal bíztatom magam, hogy leglassabban is, de egy óra alatt Viktor itthon is van és max. egyedül bemegyek a kórházba aztán ha tud, akkor utánam jön. Amíg benn leszek a Szent Imrében, az már sima ügy. Sőt kicsit várom is, hogy az ágyamban pihengessek, aludhassak és csak egy gyerekkel kelljen foglalkoznom. Aztán hogy mi lesz ha hazaértünk? Na ezen megint nem jó filózni. Majd lesz valahogy, hiszen mindig volt valahogy.
Közben update-telek, mert beugrott, hogy még Mariann is ígérte, hogy szükség esetén hívhatom. Ígérte, hogy most tuti fel is veszi a telefont:-DD Csak valahogy nekik is annyi betegség miegymás összejött mostanság, hogy biztos már csak mi hiányoznánk az életük bonyolításához.

Fogadóórán sok újat nem mondtak Matykóról. Javult a helyzet érezhetően, de még dolgozni kell rajta. Sok a hiányos házi, már be sem írják a füzetbe. Én meg azt hittem, hogy minden oké, mert az üzenője tök jól néz ki mostanság. Szóval megint ellenőriznem kell Matyit, de majd csak egyszer ennek is vége lesz.

Az előbb megittam egy pohár karamellát. Zacskósat, amolyan igazi régit, amit anno a napköziben kaptunk. Irtó finom volt. Ma megint lelkiismeretfurdalásom lesz, hogy mennyi lesz így a cukrom...

Hétvégén Viktor elviszi a fiúkat Szolnokra. Én maradok. Kicsit szeretnék egyedül lenni, tenni-venni a lakásban, nameg apósommal mostanság nincs is kedvem találkozni. Néha asszem jobb nem tudni, hogy kinek mi a véleménye rólam. De legalább nem kell úgy tennem, mintha... csak sajnálom a dolgot és bánt, mert szerintem igazságtalan volt.

6 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy ilyen lehangolt vagy! Én is nagyon parázok a szülése dologtól is, hiszen a múltkori is villámgyors volt. Egyre többször jut eszembe az egyik legnagyobb félelmem, hogy nem jutok be a kórházba és az út szélén fogok szülni...
    Hogy utána mi lesz? Ezen meg már parázni sem merek hangosan, mert valahogy mindig azt érzem másoktól, hogy mit nyafogok, mi akartuk, csináljuk ahogy tudjuk. Ők bizony megmondták, hogy "ebbe a világba, három gyereket...!"

    VálaszTörlés
  2. Uhh, a legrosszabb verziot gyorsan torold is ki a fejedbol, nem hangzott vmi kecsegtetoen..A fuleszthez drukkolok, bar teny, hogy en is eldobnam az agyam az idopont lehetetlensege miatt:S A karamellt most azt hiszem be tudnam vagni en is:) bar ismerve a problemaidat nem buzditalak ilyenekre. Csak nem megy fel a cukrod..bizzunk benne!

    VálaszTörlés
  3. A szüléssel kapcsolatban nekem is voltak ilyen paráim, de mindkét csaj megérezhette ezt. ;) A Fannival befektetett a dokim, mikor már papíron lejár az idő, de nekem is még totál zárt volt a méhszájam...így 10 napos túlhordás után úgy kellett megindítani a szülést. ;)
    A Flóra pedig szintén kitartott a végsőkig ;)...sőt az utolsó héten még fejjel lefelé fordult (ezen még a dokim is csodálkozott :))) ) és még a köldökzsínórt is a nyakára tekerte 2x is. :D Így vele meg ezért kellett befeküdnöm, mert ugye így egyenes út vezetett a műtőbe a császárhoz. :DDD

    A sulira kíváncsi leszek én is a Fannival. Szeptemberben kezdi...és hát ő is néha olyan szétszórt és ha valami nem érdekli, azt hamar megunja.

    VálaszTörlés
  4. Ági! Az ember legalább a blogján had nyavajogjon, nem? Élőben úgyis ritkán szoktam, max. amolyan félig vicces formában. Telefonon meg mindenkinek azt mondom, hogy minden oké, szipi-szuper. Egyébként tényleg, csak ez a nyamvadt fáradtság ne lenne...

    Adri! A karamell komolyan dobott egy nagyot a hangulatomon. Érzem én, hogy a boldogságérzetet adó cukor és csoki hiányzik!:-DD

    Viki! Ez a rossz,lhogy túlhordás esetén nem lennék kisegítve semmivel, ha befektetnének, mert akkor marad otthon három, akiket valakinek rendeznie kell. Szóval legyen egy tök ideális verzió. Szombat reggel elkezdődnek a fájások szépen, lassan, de felismerhetően. Valakit kerítünk bébicsősznek és Viktorral kettesben beautózunk a kórházba. Ez lenne a tökkkkéletes!!!

    VálaszTörlés
  5. Dóra, most csak gyorsan írom, de erre kiveszek egy nap szabit, ha szólsz! Itt vagyok a Kálvin téren, nem vagyok olyan messze :) Szóval indulok Viktorral egy időben, ha kell :) Ha valami gebasz van nálunk, akkor meg majd akkor megoldjuk valahogy :)

    VálaszTörlés
  6. Na igen, nálatok ez most nem jönne jól...de én akkoriban kimondottan örültem, hogy úgy alakult, ahogy alakult. :) Bár nem egészen, mert amikor a Fannival voltam bennt, halálra untam magam, míg arra vártam, hogy végre rájöjjön a dokim is, hogy nincs értelme tovább várni, ez a gyerek nem akar kijönni magától. :D

    Akkor majd drukkolok, hogy a tökéletes verzió jöjjön be. ;)

    VálaszTörlés