Családunk Esztergomban

Tartottunk egy kis őszi kiruccanást Esztergomba. 23-án délben indultunk, két éjszakát töltöttünk a Márta Panzióban. Viktor lefoglalta előre a szállást én meg próbáltam úgy gatyába rázni a lakást, hogy Júlia tudjon benne tenni-venni, amíg mi távol vagyunk.

Tehát elég későn indultunk csütörtökön, de a szállást csak kettőtől lehetett elfoglalni, nameg nem hajtott minket a tatár. Útközben megálltunk ebédelni. A gyerekek tűrhetően viselkedtek, de azért asszem elmondhatom, hogy belaktuk a vendéglőt is és szerencse, hogy nem voltak túl sokan és a személyzet is tolerált minket. Röpke másfél órás ebédünk alatt Matyi legalább háromszor volt pisilni, (mostanában ezzel boldogít minket) egyszer sétáltak a fiúk, Karcsit megetettem és mivel neki pont alvásideje volt, így felváltva ettünk Viktorral, ugyanis ha nem ráztuk a sejhaját, akkor bőgött a babakocsiban. Attól meg nekem jó étvágyam nem, max. fekélyem lesz;) Viszont a kaja csúcs volt. Mindössze erről írok hosszassan ígérem: Szóval a menü Viktornak és nekem vadragu leves volt buciban, sztrapacska és somlói. Asszem dagadtra ettem magam:)

Elég későn értünk Esztergomba. A szállásunk a város szélén volt a térkép szerint, mégis gyalog is laza 10 perc alatt beértünk a központba. Hát a panziótól nem voltunk hasra esve. Valahogy a négy ágyas apartman nekünk többet jelentett volna a négy ágyas tömegszállásnál. Mellékelem az éjszakai képet:Amolyan családépítő őszölés volt. Mi szülők is korán lefeküdtek, mert más egyebet nem tehettünk. Hihetetlen, hogy micsoda horkolást csapott a gyerekhad. Állati zajban kellett nekünk elaludnunk:-DDD A srácok élvezték a helyet, Karesz kúszott-mászott jobbra-balra, megtanulta felhúzni magát állásba. Utána már csak nekünk kellettek gyors reflexek, hogy a megfelelő időben elkapjuk.Esztergomból túl sokat nem láttunk. A bazilikához sétáltunk fel kétszer is. Hatalmas, nem győztük fotózni, de elég rosszak voltak a fényviszonok. A kilátás csodaszép volt, csak megőrültem attól, hogy a fiúk folyton fel akartak mászni a falakra. A másik parám meg az volt, hogy kicsúsznak a védőkorlát alatt a szakadékba. Szörnyű, de képtelen vagyok lazítani az olyan helyeken, ahol valami vesélyforrás leselkedik. Mivel dermesztő hideg volt, a srácok nem is nagyon akartak sétálni, nameg félóránként bejelentette valaki pisilésre, kakilásra, ivásra az igényét, így legtöbbet valami vendéglátó egységben töltöttünk. Voltunk pékségben, cukiban, vendéglőben. Nameg a szálláson, ha már végképp ropira fagytunk (nekem nem volt jó ötlet farmerszoknyában menni...)Karesz jól bírta a kiképzést, asszem megegyezhetünk abban, hogy legjobban az tetszett neki, mikor péntek délelőtt ugrálóvárazni mentünk a sportcsarnokba. Kissé borsos ára volt, de a srácok imádták. Volt 3D-s mozi is, az még nekem is csúcs volt. Kareszt kiraktam a placc közepére, mászott ezerrel, imádta.A limuzin láttán átgondoltuk a családtervezési programunkat. Van még itt hely:-DDD
Jó volt, hamar elmúlt. Szombaton délelőtt már itthon voltunk. Júliával félreértettük egymást, úgyhogy arra értünk haza, hogy a lakás felforgatva, mert ő még takarított. Gyorsan rövidre vágta a dolgot, mert mondtuk, hogy vendégeink jönnek. Laza 1 óra múlva érkeztek Mariannék. Letették a srácokat és mentek haza dobozból kipakolni. Júlia (házunkban laknak a kisfiúkkal, aki Matyival egyidős) elvitte Matykót hozzájuk, így mi csak 4 gyerekre vigyáztunk Viktorral. Botond sajnos tényleg romlott. Alvás témában egyet kell értenem Maiannal, hgy tragikus. Majd szétesik olyan fáradt, de nem alszik semmi pénzért. Végül Viktor kivitte sétálni és a babakocsi álomba ringatta. Kolos sem aludt,. egy idő után kijött a szobából, ahol pihengetnie kellett, hogy a Kisbusz felébredt. Beszélgettünk fél órát, hát haláli szövege van. Este befutottak újra Mariannék, kicsit dumáltunk, megvacsiztunk és sikeresen hazaértek. Botond nem aludt be az úton hazafelé, remélem otthon beájult az ágyába. Szerintem Kolos és Miki rendesen lefárasztották egymást. Miki este úgy aludt, mint a bunda.

Keresztfiunk, Botond: