Mindenféle csak úgy...

Ma elég rosszul indult a nap. Karcsi szépen belerondított a reggelünkbe. Az úgy volt, hogy Matyi kakaót kért reggelire. Mondtam, hogy amíg felöltözik, addig kirakom az asztalra. Nagy bögre kakaót kiraktam, Matyi felöltözött, csak közben Karcsira nem figyeltem. Az egész bögrényi kakaót lerántotta az asztalról, ugyanis bele akart inni. Mindenbe beleiszik válogatás nélkül. A kávét pl. imádja, de szereti a colát, kóstolt már sört, baileyst, bacardit. Szóval most épp Matyi kakaója volt soron (immáron ezredszerre), ami sajnos a padlón kötött ki. Nekem jó szokásomhoz híven szépen elszállt az agyam, gyorsan elpateroltam onnan Kareszt, közben ráhúztam a popsijára és valamit kiabáltam is, úgyhogy végül a szőnyegről nézte, ahogy hálóingben ronggyal és szivaccsal törlöm a kakaót mindenhonnan. Ugyanis amerre szem ellátott, kakaópöttyök voltak. A földön, az asztal lábain, a székeken, a falon, a gyúródeszkán, még apa nadrágjának a legalján is (de ez utóbbi alig volt látható), nameg természetesen Kareszon, akinek még a pelusába is jutott egy kisebb adag. Na ezek után összeraktuk a csipet-csapatot és elindultunk a suliba meg az oviba. Közben Matyival tisztáztuk, hogy ha épp dühöngök jobban kell figyelni arra, amit mondok, ugyanis én nem azt mondtam neki, hogy soha többet nem kap kakaót, hanem azt, hogy csak akkor kapja meg a kakaót, ha ott áll már mellettem. Mert persze ő megint azt hitte, hogy őt akarom megbüntetni, pedig a Karcsi volt a hibás. Na mindegy, félreértést tisztáztuk, vígan haladtunk a suli felé. Miután Mikit is letettem az oviban, elmentük játszóra Karcsival.
Király kora reggel játszózni. Senki sincs a környéken, a két játszó egyedül csak és kizárólag a miénk volt. Ilyenkor Karcsinak éneklek, hülyéskedünk, kergetem, ökörködünk. Más anyukák előtt ezt sosem csinálom, a magánszámaim csak a fiúknak tartogatom. Rendkívül jól tudok már táncolni pl. a Dóra a felfedező mese végén is. Általában minden mesezene szövegét átköltöm és Matyi lelkesen megtanulja az összeset. Úgyhogy ő is tudja pl., hogy a Ben10 mese szövegében az a rész is szerepel:
"Különleges, eleven és mégsem idegen, Ben ten" - rontom, bontom, a cipőm kibontom.
Karcsival a játszón az is jó, hogy az összes repülőt és helikoptert és gágát megnézzük. Mostanában a gágát már többesszámban is használja: "Gágász", ez jellenti konkrétan azt, hogy legalább két madarat lát egyszerre. De ugyanígy érvényes a "gogosz"-ra is, vagyis két golyónál többet lát. De az "sz" hang egyszerre birtokos jelző is, vagyis az "atasz" azt jelenti, hogy apáé, a "babasz", hogy a babáé. Na ez volt egy gyors kitekintés a baba nyelvtanba, ami lassan angol nyelvtan felé hajlik.

Tegnap este úszni voltam szülői értekezlet után. A szülői hála az égnek hamar lement. Mindig aggódom, hogy felesleges szócsépléssel megy el a drága időm:-DD Szóval bepattantam az usziba, hogy leússzak pár hosszot. Én igazán nem értem, hogy miért nem lehet a MEGTELT táblát kitenni. A 8 sávból négyben edzés vagy oktatás folyt. A maradék 4 sávon osztozott a plebsz, köztük én is. A 7-8. sávban lebegnek az öregek, vagy az úszás címszó alatt valamit művelők, de én ilyen lassan úszó embereket ritkán láttam még életemben. Az 5-6 pálya a gyorsabb úszóké. Na itt úszik boldog-boldogtalan, aki már gyorsabban úszik, mint lebegő társai az előbb említett két pályán. Hát gyorsan számoltam, a gyorsúszó pályákon az egyikben 6, a másikban 8 ember úszott. Dóra beugrott a 6 fő mellé hetediknek, mondván: A hetedik, te magad légy! Mellettünk bérelt pályán ifjú titánok úsztak vagy tizen. Persze mindg gyorsban, vagy pillangóban szelte a vizet. Így én a kicsi és béna sokszor levegő helyett inkább csak vizet nyeltem. Hamar elfáradtam, a sávban erősebb ütemet diktáltak a gyorsúszók, mint az nekem kényelmes lett volna. Párszor persze rám is úsztak, nyeltem nagy löketeket a friss klóros vízből. Szóval kimásztam egy tucat hossz után és amíg zuhanyoztam kiszámoltam, hogy 100 Forintomba került minden 50 méter megtétele az usziban. Olyan bosszantó! Legalább 12 sáv kellett volna a hobbi-úszóknak tegnap este!!!

Aztán ami még zavar, hogy alig haladok azzal a nyomorult RR kendővel. Pedig minden nap hímezem, de nem érzem, hogy haladnék igazán. Közben nézegetem Vikó kendőjét és készítem magam arra, hogy ha lenyomtam ezt a kendőt, akkor jön egy másik kötelező RR, konkrétan a fagyis kancsó Vikó kendőjére három szállal. Ez utóbbi tény már előre elborzaszt, mert ilyet még sosem csináltam, hogy három szállal hímezzek. Közben meg ezerrel kacsingatnék az M betű, nameg az ezer éve betárazott Mira Sal következő nénije felé. Vajon mikor fogom először belebökni a tűmet? És persze fel kéne hajtani Viktorom nadrágjait, meg az enyémeket is, ha ugyan egyáltalán még beleférek... Na nem panaszkodom, inkább megiszom a kávémat és ihletet gyűjtök Juliához!