Gyerkőceim életkora

2009. november 29., vasárnap

A hétvége

Remek hétvégém volt.
Az úgy kezdődött, hogy őszi szünetre hazavittem a fiúkat Ajkára. Viktor így pár napot egyedül tölthetett itthon, volt közte pár olyan is, amikor nem dolgozott, mert épp szabin volt, vagy beleesett egy hétvége. Azt mondta nagyon élvezte, és mindez olyan jó volt, hogy ha alkalom adódik rá, akkor nekem is csinál egy ilyen szabad hétvégét. Most jött el a megfelelő idő erre a mama-kényeztető szombat-vasárnapra. Szombat délelőtt a fiúkat összepakoltam és nyomás Szolnokra a Selmeci nagypapához.
Én meg moziba mentem, amiről az előző bejegyzésemben írtam is. Előtte még egyet ebédeltünk Mariannal és Anitával a Szaharában. Csak kicsit beszélgettünk, mert eléggé ki volt számolva az időnk a mozi előtt, utána meg persze én futottam, hogy időben odaérjek a következő randimra Anikóval. Mariann odaadta a félig elveszett, de szerencsésen előkerült kannás RR következő darabját. Végre egy jó pont a Magyar Postának, mert előkerült egy elveszett ajánlott levél és Iszit kendője nem lett az enyészeté:-DD Azért nagyon izgultam miatta...
A lányoknak hozott a Mikulás tartalmas olvasnivalót is:-DD Két Tiffany landolt a táskájukban. Kora reggel a bolt előtt árulta egy néni őket olcsó pénzért. Viktor megsajnálta, vett tőle egy köteggel. Gondoltam a Tiffany adta érzéki élményt meg kell osztanom másokkal is;) A lényeget természetesen már mindegyikből elolvastam, már csak a keretsztori hiányzik:-DDD

Anikóval fél négykor találkoztam a Deák téren. Szépen, lassan, komótosan végignéztük a karácsonyi vásárt. Irgalmatlan drága volt minden, csak pár sátor volt olyan, ahol szívesen hagytam volna sok-sok pénzt, de sikerült megállnom. Inkább vettünk hatalmas kürtős kalácsot. Én felfüggesztettem a diétámat pár percre, mert mindketten faltuk a kalácsot, szal hamar elfogyott. Közben azért járt a szemem a kirakodóvásáron és kicsit a tömegen is, nehogy szembejöjjön velem a nőgyógyászom és lekapjon mind a 20 körmömről, hogy mit falok itt nagy vidáman. Anikóval tök sokat dumáltunk. Asszem az elmúlt 3 évben ez volt az első közös programunk, ahol gyerek nem volt velünk. Az ő férje nem tűrte olyan jól a dolgot, pedig a három gyerkőcből csak egyre kellett vigyáznia:-DD Anikó a többi srácot leadta anyukájának. Dani mégis fél ötkor már telefonált, hogy ugya hazaérünk ötre!!! Na én fél hétre értem haza. A vásárban még nagyon elszánt voltam, hogy ha hazaértem akkor takarítok és pakolok, de mire hazaértem ez az elhatározás semmivé foszlott. Fogtam a lacikonyhában vett töltöttkáposztámat, amit a pcaklakó mindenképp meg akart kóstolni, aztán kipakoltam a gyógynövényes RR kendőm legfrissem darabját és meghímeztem a Bergamott növénykét Klaudiának a vetetlen ágy és a kupi közepén. Már csak kontúroznom kell. Közben eszegettem, tv-t néztem, számítógépeztem, bele-beleolvastam pár könyvbe és élveztem a semmittevést.

Baromi rosszul aludtam. Viktor nélkül nem megy. Nameg a paráim. Pl. háttal az ajtónak nem lehet aludni, mert ugye onnan jön a baltás gyilkos. Némiképp nehezítette az elalvást az előszobában égő villany is, de sötétben ugye nem látom meg a rossz dolgot, ami rámtör az ajtó felöl. Hajnalban azért lekapcsoltam a villanyt, mert akkor már mégiscsak ciki és befordultam a fal felé, hiszen ilyenkor már a rossz emberek is hazamennek fáradtan aludni, nem az én ijesztgetésemmel akarják tölteni az időt.
Hétkor kivetett az ágy, gyorsan összekaptam magam és elmentem a fél kilences misére. Aztán haza és nekiláttam végre takarítani, a kicsik szobáját fixundfertig kiretkeltem. 10-kor felhívtam Krisit, remélve, hogy nem ébresztem fel. Nem nyertem. Azért megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt ebédelni, találkoztunk fél egykor a Batthyány téren. Ebédeltünk egy finomat, dumáltunk sokat. Szerintem szájmenésem volt, de szerencsére Krisit nem zavarta, kissé félkómás volt az előző napi szülinapi buli miatt. Megnéztem az új autóját, sőt, ki is próbálhattam, sőt meg is tankolhattam. Életem első tankolása volt, szerintem jól vettem az akadályt;) Krisi hazáig szállított, illetve inkább én szállíttattam magam hazáig. Az éttermet elraktároztam a memóriámban. Nem túl drága és jól főznek szerintem.
Délután újult erővel takarítottam, Matyi szobája is készen lett, aztán egyre inkább keményedett a hasam, úgyhogy leültem tv-zni egy kicsit. Végignézhettem egy egész filmet, mert a fiúk csak hat után futottak be. Ők is jól érezték magukat Szolnokon a nagypapánál. De azt hiszem az én tuti hétvégémet nem tudták überelni!

1 megjegyzés: