Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2017. november 21., kedd

Rég írtam

Sok dologgal adós vagyok a blogomon is. Valahogy nagyon összesűrűsödtek a tennivalóim, nameg Lackó alvási szokása is eléggé megcsappantotta az időmet. Mostanában a fiatalúr hajnalok hajnalán kel. Legalábbis nekem a fél hat, hat, de még a fél hét is néha annak számít. De volt precedens háromnegyed ötös kelésre is, na akkor délután igazi zombi voltam. Szóval a Laci korán kel reggel és délután már csak egyet alszik. Ebben az alvásidőben próbálok tenni-venni, magamra is kis időt szakítani. Valahogy nem nagyon fér bele, hogy leüljek és írjak a blogra. Egyébként legapróbb gyermekem még azt sem szereti, ha akkor nézek meg valamit a neten, ha ő ébren van. Amint bekapcsolom a gépet, rögtön jön és a combomon rugózik, nemes egyszerűséggel megharap, hogy rá figyeljek, vagy bemászik a lábam között az asztal alá és a kábeleket akarja rágni. Hát ilyenkor tök mindegy milyen fontos, amit tenni szeretnék, fogom magam, gépet kikapcsolom és újabb órányi földönülvejátszás következik. Ez utóbbitól már teljesen kész vannak a térdeim. Mindig elfelejtem, hogy nemhuszonéves vagyok. Egy ideig Lackó úgy élt, hogy én törökülésben a földön, aztán ő meg az ölemben. Naná, hogy kicsinálta a térdem. Törökülést felcseréltem nyújtott ülésre. Ezt sem csípte túlzottan a térdem, de azért alakultam. Legtöbbet az segített, hogy a kanapé szélén ültem és csak néha-néha mentem le a földre Öcsi mellé. Aztán mikor már szépen alakult a gyógyulás, araszoltam egy röpke másfél órát a forgalomban a kemény kuplungos Fordunkkal. Na most megint szar a térdem, pedig 29-én indul a 66-os project Ágival. És én beneveztem, mert Viktor kapott egy kis prémiumot a túlóráiért. Ennyi pozitív hozadéka volt annak, hogy egy nagyon hajtós, túlórázós, idegkicsinálós projecten van. Nagyon lehúzza őt a munka, mi meg nagyon sokat vagyunk egyedül itthon négyesben. Bevallom, irtó jó volt, hogy most hétvégén itt voltak nálunk anyukámék és mi Viktorral kettesben mehettünk Pannonhalmára látogatni a nagyokat. Csak beszélgettünk és beszélgettünk. Hiányzik megint, hogy többet legyünk kettesben. Jók voltak a csütörtökjeink. Talán újra jöhetnének a kimenős csütörtökök. Lackót elválasztottam. Már alig volt tejem, este percekig kellett dolgoznia, hogy beinduljon a tej és már régóta nem is éreztem, hogy olyan igazán bizsergetne a tej beindulása. Úgyhogy ezért a kis mennyiségért már nem volt értelme szoptatni, így is 13 hónapig tartott, szóval fiatalurat elválasztottam. Egyébként zokszó nélkül vette tudomásul, szóval már neki is csak amolyan érzelmi töltődés volt a szopi. Persze volt bennem némi rezignáltság e témában, de nézem azt, hogy felszabadultam az esti műszak alól, ha netán valahova menni szeretnék:-D

Múlt hétvégén Viktorékat össznépileg berántották dolgozni szombat-vasárnap. Hát ez nagyon érzékenyen érintett mindenkit, most már a gyerekek is lázadtak. Karcsi sírt, hogy apát olyan keveset látják. Még szerencse, hogy reggelenként Viktorral mennek suliba, így legalább akkor volt egy kis idejük beszélgetni. De a gyerekeket kárpótlásul elvittük jobbra-balra. Karesz mint igazi férfi enni akart menni az apjával a KFC-be. Úgyhogy egy kedd este furulya után elmentek enni. Marika persze irigykedett, ezért be kellett neki ígérni egy gyrosozást. Érdekes módon ő velem akart menni, úgyhogy csütörtökön meg gyrosozni vettük az irányt. Előtte még beugrottunk a postára, hogy felszedjem a csomagot, amit Ninától rendeltem. Új projecthez anyagok. Megőrülök a macitól, amit csinálok, de szerencsére már a kontúrozásnál tartok. Következő áldozatom a két Mirabilia Nimfa lesz. Mutatom Mariann képét róluk, mert olyan csodásak:

Sajnos az anyag, amit kinéztem, és amire mindkettő ráfért volna már nem volt, csak véletlenül maradt fenn a webáruház oldalán. Így vettem 3 féle anyagot, de bizonytalan vagyok abban, hogy jól mutatna-e, ha az egyik ilyen, a másik olyan színű alapra készülne. És mostanában esténként olyan fáradt vagyok, hogy nem jutok el odáig, hogy kiteregessem az anyagokat a cérnákkal, gyöngyökkel a válogtáshoz, nézegetéshez. A neten azért kerestem példákat rá, nem sokat találtam, de ez a megoldás pl tetszik:

Innen van. Csodás Mirabiliákat hímez a hölgy, megérte benézni hozzá! Fel is vettem a bloglistámra, remélem nem bánja.

Naszóval a hosszú melós hétvégén a gyerekekkel elmentem sütizni, pedig elég vacakságos idő volt. De a Spiller cuki mindig olyan fini sütiket kínál (mondjuk ára is van, ahogy azt a képek mutatják, de tényleg cukrászati remekművek), hogy ezért gyalog képesek elindulni, pedig nem 2 perc oda az út. Karesz kitalálta, hogy viszünk fényképezőgépet és ő fotózni fog. Rengeteg kép készült, mutatom a legjobbakat. Irtó jó volt sötétben Budafok belvárosában mászkálni. Nagyon élvezték ők is. Persze vacsira már alig ettek valamit, de hát most ez nem számított. Sétáltunk, dumáltunk, futkároztak, felmásztak a piac előtti gyümikre, videót készítettek, ahogy sétálunk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2 megjegyzés:

  1. Nem lehet könnyű ennyi gyerkőccel összeegyeztetni a tennivalókat. Gondolom, valamelyest könnyebbséget jelent, hogy a nagyobbak hét közben nincsenek otthon (viszont annál jobban hiányozhatnak).
    Jó választás a két Mirabilia Nimfa, nagyon szépek. Kíváncsi vagyok az anyag választásodra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát néha tényleg kemény egy-egy nap, de legalább sosem unatkozom:-D
      Nekiláttam a Day Nymph-nek, eddig az első szín épp DMC, csak tána kezdem a csodás Valdani fonalakat. Viszont majd megüt a guta, hogy pont ott van egy kicsi anyaghiba, ahol a pofikája van. Tegnap este hímeztem, majd ma csekkolom nappali fénynél...

      Törlés