Gyerkőceim életkora

2017. május 18., csütörtök

Miki ministráns avatása

Néha hónapokig a blog felé sem nézek, máskor meg totál szájmenésem van. Na, tegnap átküldte Előd anyukája a képeket, így mutatom is. Az elsőáldozás napján az esti misén avattak fel 5 ministránst, köztük az én egyik fiamat, Miklóst. Miki olyan cukin és lelkiismeretesen készült a vizsgára. Karesz kérdezte ki, mert voltak dolgok pl. fogalmak, ünnepek stb. amit meg kellett tanulniuk. Aztán persze volt egy kis vizsga is egyik nap és aki megfelelt, azt felavatták. Idén 5 fiút avattak fel. Mindegyik kapott egy keresztet a nyakába, valamint egy saját skapulárét (remélem jól jegyeztem meg), amelyeket Henrik atya megáldott.
Csak én voltam ott, de olyan büszke voltam Mikire. Mellettem ültek Margit néniék, akik egyik karácsonykor a "Szállást keres a Szent család" programban voltak nálunk. Annyira aranyos volt a néni, hogy kérdezte, hogy akkor melyik a mi fiunk, melyiket figyeljék a férjével. Akárhányszor találkozunk, újra és újra meggratulálják Lacika születését meg a tényt, hogy 5 gyerekünk van.
 
 
 
A bal szélen áll Ádám, aki a ministránsok vezetője. Még mindig nem tudom, hogy magázódunk, vagy tegeződünk. Én a férfiakkal inkább magázódom, de őt eleinte srácnak néztem, úgyhogy tegeztem. Utána kiderült, hogy tanít a suliban, így magáztam. De most már valahogy dűlőre kéne jutnunk. A legegyszerűbb, ha rákérdeznék...:-D

Remélem Miklós Pannonhalmán is beáll majd a ministráns csapatba, de hát lényegében erre tett fogadalmat, hogy az oltár körüli szolgálatot látja el a továbbiakban. Hátha egyszer Matyi is kedvet kap, bár ha eddig nem tudtam rávenni... Viszont Matyival kapcsolatban meg azt kell elmondanom, hogy fiú létére hangosan és szépen énekel a templomban. Nem egyszer fordult már elő, hogy valaki megfordult, hogy megnézze, hogy milyen fiú énekel ilyen hangosan:-D Általában az a bevett szokás, hogy a tinik csak kummognak, inkább csak a szájuk mozog, vagy irtó halkan énekelnek. Úgy birom, hogy Matyi meg tök lelkesen. Marikára is átragasztja az éneklést! Idén már beállt a pannonhalmi énekkarba is, mert nagyjából kialakult a hangja. Inkább a basszusba állt, de igazából baritonja van. Csak mondta, hogy annak nagyon nehéz a szólamja és nincs túl sok ideje gyakorolni a darabokat.

Na futok tovább, mindjárt jön Erzsi néni és pakolunk, rakodunk, takarítunk ketten. Aztán ha Lacika felébredt, akkor elmegyek a Camponába és megnézem a kiállítást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése