Marikáról pár gondolat

Na sikerült ehhez a bejegyzéshez is egy kis időt lopnom. Már nagyon időszerű volt, hiszen régen írtam bármit a kiscsajunkról. Marikám múlt héten volt 4 hónapos. 61 centinek és 5880 grammnak mérte a tanácsadáson a védőnő. Már 68-as ruhácskákat hord, az utolsó 62-eket már épp csak rá tudom húzni. Viszont az oviban jelezte Abigél anyukája, hogy van egy zsáknyi kislány ruhájuk, amit odaadnának nekünk, ha nem gáz, hogy használt. Hát én örültem, mint majom a farkának, márcsak össze kéne hozni a találkozót, hogy átvegyük a zsákot:-DD Majd valami jó kis ajándékot ezért kéne cserébe adni, hogy egy ilyen komoly gondot levettek a vállunkról.

Marikáról még olyan sokat nem tudok mesélni, hiszen a lényeg még mindig annyi, hogy "van" nekünk és ez olyan jó. Nagyon szeretem, ő meg láthatóan nagyon szereti, ha szeretgetem. Most már Karcsi ölelgetését is megszokta (ő inkább présel, mint ölel), mindenen nevet, mosolyog, hangosan kacag. Ha csak valaki ránéz, azonnal huncut vigyorra húzza a száját. Hihetetlenül szép mandulavágású szemei vannak, bár még mindig nem alakult ki, hogy milyen lesz a végleges színe, valahol szürke és barna között játszik.
Mozgásában eddig egész ügyes, de még nem forog. Mindössze kétszer fordult át hasáról a hátára, szerintem tök véletlenül volt. Nagyon szépen és végtelenül hosszan tudja tartani a kis buksiját. Szeret hason lenni, így is szeret inkább aludni. Ha háton altatom, mindig csak rövideket, felszineseket alszik.

Továbbra is élénk, keveset alvó baba. Délelőtt ha itthon vagyunk, akkor max fél órát alszik, délután akár két órát is képes egyben nyomni, de csak úgy, hogy melléfekszem Karesz ágyán (ott altatom délutánonként) és ha megébred, akkor visszadugom a cumit a szájába és kicsit simizem a homlokát. Este úgy fél nyolc körül szoktam fektetni, este 11-kor még van egy félig álomszopi, aztán hajnalban kelt fel és legközelebb már csak akkor jelentkezik, mikor a többiek átvonulnak a nappaliba. Ha kimegyünk a babakocsival, nagyon hamar elalszik és irtó jókat tud csicsikálni.
Szeret a játszójában lenni, még kicsit kószán nyúlajátékokért, de ha valamit elmar, azonnal tömi a szájába, rakja át a másik kezébe. Irtó sokat játszik a cumijával, kiveszi a szájából, átteszi a másik kezébe, forgatja, visszarakja a szájába. Persze egy csomószor elejti, ettől meg tök ideg lesz.

Még mindig képes vagyok akár éjszaka is csak úgy nézegetni, hallgatni ahogy szuszog. Nagyon örülök annak, hogy ő megszületett.