Állatkertben

Most néztem, hogy szeptemberben mindössze két blogbejegyzést sikerült összehoznom. Hát most ennyi tellett tőlem, pedig volt eseményben eddigis bőven részünk. Egyet mindenképp megírok, konkrétan a múlt heti állatkerti túránkat. A történet ott kezdődött, hogy a sulikezdés első hétvégéjén úgy gondoltuk kimegyünk a veresegyházi medveparkba. Én voltam olyan balga, hogy mindezt előre beharangoztam a gyerekeknek. Na ez igazi műhiba volt. Hétvégén szombaton szakadt, vasárnap meg se nem jó, se nem rossz idő volt, amolyan lóg az eső lába félének mondhatnám. Úgyhogy addig vacilláltunk, hogy menjünk-e vagy sem, amíg itthon maradtunk. Rossz döntés volt, az eső nem esett, Karcsi pedig a fürdésnél döbbent rá, hogy átvertük, nem is mentünk a medveparkba, zokogott krokodill könnycseppeket hullatva. Utána egész héten arról beszélt, hogy na akkor hétvégén megyünk az állatkertbe.
Kedvenc könyve most a Bartos Erika féle Anna, Peti és Gergő. Minden este ebből kell olvasnom a mesét hetek óta. A könyvben természetesen Anna, Peti és Gergő is elmennek az állatkertbe, konkrétan az állatsimogatóba. Szóval mikor vasárnap délelőtt láttam, hogy hétágra süt a nap, közöltem kis családommal, hogy nem főzök, hanem nyomás ki az állatkertbe:-DD Villámgyorsan összeszedtük magunkat, kocsival hamar oda is értünk, nagyjából ugyanannyi időt kellett parkolásra pazarolnunk, de ügyesen az elefántketrec mögötti kapun mentünk be, ahol nincs soha sorbaállás, így nyertünk egy kis időt. Viszont még nem vagyunk igazán rutinos nagycsaládosok, mert nem tudtunk a tetrapack dobozos akcióról. 10 papírdoboz=1 gyerekbelépő. Na mindegy!
Erről már lecsúsztunk.
Összvissz azt hiszem úgy 6 órát töltöttünk az állatkertben. Minden gyerek élvezte, főképp Karcsi, aki ismét zokogott, mikor mondtuk, hogy most már ideje hazamenni. Matyi az elején közölte, hogy ő 3D-s mozit is szeretne nézni és leginkább a játszótér érdekli. Ez utóbbin velem jól össze is veszett. Miki csacsogott, mindent megnézett, Karesz meg rohangált, ordított, ha madarat látott, imádta az egészet. Marika, aki ezt kapta névnapi ajándékul (namegy egy szép keresztelői kisruhát) édesen végigaludta az állatkertezés 70%-át a maradékát pedig kézben töltötte (ki is csinálta szépen a bal karom megint, úgyhogy nem nagyon hímeztem a héten). Kétszer szoptattamis az állatkertben, az első választás nem volt túl jó. Mindaddig nyugis helynek gondoltam a zöld padot, amíg rá nem jöttem, hogy az oroszlánketrec és a hiénák közötti futtató közé sikerült befészkelnünk magunk. Szerencsére Marika villámgyorsan lerendezte a szopit, így mehettünk is hamar tovább. Legtöbbet a nagy tónál voltunk, hiszen itt voltak a madarak. Érdekes, de a nagyvadak sokkal kevésbé érdekelték Karcsit, mint a szürke gém, kárókatona és társai. Mielőtt bementünk volna az állatkertbe közölte, hogy ő leginkább a cigánycsukot szeretné megnézni. Hát ha ezt nem is, de cigányrécét láttunk;)
És még egy info. Karcsival nem volt egy baleset sem, de irgalmatlan sok bokrot meglocsoltunk útközben;)