Gyerkőceim életkora

2017. október 13., péntek

Az utolsó kettő

Már jó ideje érlelődött a keretezőnkben, hogy váltani akar. Igazából, ha mentem hozzá, mindig panaszkodott, hogy nem megy a bolt, nincs megbízható ember, aki rendesen dolgozna nála, majd megszakad, sokszor ráfizetéses az egész. Tavasszal még csak azt mondta, hogy gondolkodnak azon, hogy kimennek Németországba, most ősszel viszont meglépték a dolgot. A férje volt nagyon rajta, ő sokáig hezitált, nehéz volt itthagyni a kis keretezős műhelyt meg a kialakult vendégkört. Végülis nem is tudom hány éve jártam már hozzá, először a Lónyay utcába, most meg a Rádayba. De remekül keretezett, irtón értett hozzá Mónika, hogy előre látta a kész képet. Én mindig rettenetes ötletekkel mentem szerintem, aztán szépen apránként átirányított valami egészen más megoldáshoz.

Múlt héten csütörtökön Mariannal tartottunk egy csaj napot. Egyébként is megbeszéltük, hogy jó lenne havonta-kéthavonta összejönni, kibeszélni minden nyűgünket, bajunkta, örömünket stb. Én meg még nem is találkoztam vele azóta, hogy anyukája meghalt. És a temetésre sem tudtam elmenni, egyszerűen irgalmatlanul nehéz valamit ekkora családnál, mint az enyém leszervezni. Találkoztunk, beszélgettünk, én próbáltam kérdezgetni őt az érzéseiről, a családjukról, hogy hogy is vannak most, mennyire nehéz azt az űrt, amit az édesanyja halála hagyott hátra elviselni. Én meg meséltem a magunk hülyeségeiről, az öt gyerekes lét vígságairól, a kamaszkor szépségéről, kicsi lakásról, idegesítő társasházról. Közben kávéztunk, pizzáztunk, kereteztettünk. Nagyon bírom, hogy annyira egy hullámhosszon tudunk lenni, jó lenne, ha az élet nem sodorna el minket egymás mellől, vagy a sok tennivaló nem koptatna ki minket a másik programjából. Végülis kevés barátom van, azokhoz ragaszkodom, úgyhogy szerintem én rajta leszek a dolgon, hogy időről-időre találkozzunk, megbeszéljük a dolgaink.

Nade ha már kereteztettünk, akkor mutatom Mónika utolsó két keretét. Kivételesen most kicsit elégedetlen vagyok. Viktor mondta (ugyanis ő hozta el a képeim), hogy nagyon szét volt szerinte csúszva a keretezőnk, mikor először ment a képekért, akkor a boltban sírdogált, kicsit szinte elküldte, hogy mondta, hogy este jöjjünk a képekért. Este meg becsomagolva az uram kezébe nyomta őket. Csak itthon derült ki, hogy sikeresen más képét csomagolta be nekem, így Viktornak másnap volt még egy harmadik köre is.

Ilyen lett a Latte:

 

Ezzel a képpel csak annyi gondom van, hogy a párját évekkel előbb kereteztettem. Naná, hogy az a fajta keret már nem volt. A paszikat kiszedte nekem Mónika a készletből, az mindkettő volt. Aztán végül mivel a kék capuccinos bögre bordó keretet kapott, így gondoltuk legyen a bordó lattés bögre kék kerettel. Csak az alsó paszi meg bordó maradt. Szerintem jobban mutatna, ha azt is lecseréltük volna kékre. Na most már mindegy. Mutatom a két MillHillt együtt.

Ilyenek lettek a tündéreim keretezve:
 

Két napig néztem, hogy valami nem jó, valami bántja a szemem, aztán rájöttem. Szerintem maga a kék paszi is kisebb lett a megbeszéltnél, de az még nem gond. Viszont a kép totál nem középen van. Lemértem. Felül 5 centi van, jobb oldalon 1,5 cm, alul és bal oldalon 2,5. A megállapodás 3 centi volt a hímzés szélétől. Nem rossz, de folyton látom, hogy nincs a helyén a hímzés. A többi része egyébként tetszik, a keret is nagyon jó választás szerintem.

6 megjegyzés:

  1. Igen, bennem egyébként ott elmerült egy röpke pillanatra, hogy az alsó bordó paszit nem kéne-e kékre cserélni, de valahogy elillant a gondolat, elterelődött valamivel a figyelmem :D De szerintem így sem rossz, mert a csésze meg bordó.

    A tündéres tényleg kicsit zavaró... igazad van.

    Mi egyébként Attilával olyan fél 6 előtt 5 perccel voltunk nála, nem tudom Viktor mikor ért oda, de akkor még semmi baja nem volt Mónikának, úgy értem még búcsúzkodtunk egy sort, hogy akkor minden jót, meg ilyeket, és legyen minden jó velük odakint. Lehet emiatt lett kicsit bánatos? Azért biztos nagy döntés ez nekik.

    A kis szabadnapjainkat én is tök szeretem :) Legalább egy barátnőm legyen akivel el tudok járni valahova és meg tudok beszélni dolgokat. Nekem sajnos több nincs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor mindeképp megtartjuk a szabad napjainkat!
      Viktor dél körül volt ott első körben, ebédszünet alatt.

      Törlés
  2. Szépek lettek a keretezések!
    Szerintem a kávésnál nem zavaró a bordó paszi, mivel a hímzésben is van bordó.

    Nekem van olyan keretezett képem, ahol direkt nagyobb helyet hagytunk fent, mint alul, illetve alul nagyobbra hagytuk a paszit, mint felül, az optikai hatás miatt. Bár ehhez én nem értek, a keretezőnél javasolta a hölgy.
    Hogy oldalt miért nem egyformára csinálta...? Azért hidd el, nem lett rossz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Edit! Még a fenti nagyobb rész engem sem zavart annyira, csak aztán rájöttem, hogy a jobb oldal nagyon szűkre lett szabva. Szerintem nagyon kapkodott, nem szokott ilyen rövid határidővel dolgozni a Mónika. Csütörtökön vittük a képeinket Mariannal és keddre ígérte őket. És nem csak mi jártunk ott, mindenki, aki vitt, azt elvállalta. Szerintem éjjel-nappal dolgozott onnantól kezdve...

      Törlés