Nem szülésem története

Tegnap kellett befeküdnöm a kórházba, mivel a dokibá szerint számolt szeptember 28-ai terminust már jócskán túlléptem. Menzesz szerint pedig a kalkulátor a szeptember 26-ot dobta.
Én itthon már mindent bedobtam, hogy babácska útnak induljon, de valamiért nem akart. Végülis a szülésznőmmel abban maradtunk, hogy péntek reggel igyak meg egy bábakoktélt (szülész is javasolta), ami majd egyrészt jó kis hasmenést csinál, vagyis alaposan kipucol (megúszom így a beöntést), és a hasmenés talán meghozza a fájásokat, így nem kell feltétlenül indítani Laci babát.

Hát kissé idegesen még péntek reggel feltettem az utolsó kérdéseim a szülésznőmnek, hogy ugye nem fogok két fosás között a wc-be szülni stb, aztán benyomtam a cuccot. És utána semmi. Állítólag 2-6 órán belül jelentkezik a hatása a koktélnak, engem épp csak egy picit meghajtott (semmi görcsös hasfájás, csikarás és egyebek), de valamiféle fájásokat csinált. Délután fél négyre már benn is voltunk a kórházban, addigra már el mertem távolodni a wc közeléből. Csináltak egy ctg-t, amin ígéretes feszülgetések, fájácskák voltak, mindenki bizakodva nézte, hogy ebből baba lehet, aztán dokibá megvizsgált és elkezdte csóválni a fejét. Méhszáj továbbra is szűk 1 ujjnyira nyitva, ráadásul nem is érte el rendesen, mert baba megint ferdén fekszik.
Felvázolt 3 verziót:
A. Várunk, hogy baba helyezkedjen és magától elinduljon. (Ő erre szavaz)
B. A ferde fekvés miatt teljesen indokolt a császár, de ő nem szívesen vágna bele, hátha kijön ez a gyerek magától, csak kis türelem kell hozzá.
C. Megindítja a szülést, de a ferde fekvés nem sok jót ígér, lehet sürgősségi császár lesz belőle. (Ő ezt elkerülné)

Végül azon kezdett el aggódni, hogy ha engem benn tart a kórházban és valaki olyan orvos lesz hétvégén ügyeletben, akit zavar a ferdén fekvő baba és a jó kis túlhordás, az simán megcsászároz. Úgyhogy elővette az összes UH leletemet, részletesen kifaggatott a ciklusomról, meg hogy mikor voltunk együtt stb. Osztott-szorzott és abban maradtunk, hogy a terminusom inkább október 2 legyen. Így csak holnap töltöm a 41. hetet és nyugodtan hazamehetek. Hétfőn UH, kedden ctg, szerdán meg befekvés ha addig nem történik semmi. Szóval hazacuccoltunk, a fájáskák szépen elmúltak, hajnalra brutális hasmenésem lett, aztán most már az is tűnőfélben.

Őszintén szólva nagyon fáradt vagyok már. És elegem van a várakozásból, abból, hogy mi lesz ha... Érzem, hogy egyre jobban húzza magát harántba a baba, hiába simogatom és mondogatom neki, hogy a pici kerek fejét tolja lefelé, mert ott tud kijönni. Mi van, ha oka van annak, hogy ez a gyerek így szeret feküdni és nem akar indulni? Mindenki mondta, hogy a baba remekül érzi magát odabenn, minden oké vele, nekem semmi gondom, nem vizesedek, nem magas a vérnyomásom. Várjunk, aztán majd meglátjuk. Ennyi.