Gyerkőceim életkora

2015. december 29., kedd

Karácsonyi bejegyzés

Gondoltam, hogy mivel ma van a szünetem utolsó napja, gyorsan megírom mi is történt velünk mostanában. Nameg persze hozom a képeket, amiket szenteste kattintottunk.
Az idei adventet próbáltam kicsit ügyesebben csinálni és lelkiekben gazdagabban is megélni. Persze a családom is igyekszik lenyesegetni rólam a görcseim:-D Igazából már évekkel korábban lemondtam arról, hogy a szenteste tiszta lakásban érjen minket. Megelégszem a nagyjából renddel és a legalább 2 szoba majdnem toppon van verzióval:-D Pár éve az egyik karácsonyi menü felett - amit lazán turkált a 4 kölyök - kiakadtam és kimondtam, hogy jövőre zacskós leves és halrudacska lesz. Beláttam, hogy a srácaimnak hiába a rácponty, a narancsos kacsa, a gesztenyés töltött hús. Jobb a milánói, a kakaós csiga, a palacsinta. Idén simán szimplán brassóit csináltam. Aztán pont.
Szóval végülis akarva-akaratlanul is, de egész jól döntöttünk, hogy nem totál kipukkadva érkezünk a fa alá. Van idő nagyjából mindenre. Pláne, ha az ember lánya úgy tervezi a programot, hogy csak 24-én ül otthon. Így aztán a karácsony előtti taknyolós-köhögős vírusból szép apránként felgyógyulva (előtte természetesen Viktorra átragasztottam a vírusom!), kis takarítással, sok-sok sütivel készültünk a szentestére fizikailag. Lelkileg meg csodaszép rorate misékkel, közös esti bibliaolvasással (bár néha pár napot egyben olvastunk, mert szörnyű, de rohanunk és van, hogy a gyerekekkel hullunk az ágyba), sok elmélkedéssel készültünk. Sajnos az utolsó szentségőrségemet és a szentségőr találkozót is le kellett mondanom a nyavajám miatt, de talán annyira nem is gond, mert mivel még csak párszor voltam őrségben, így talán nem is voltam annyira tag. Januártól újra zargatom Zsuzsit, hogy számolhat velem is a templomban a pénteki szentségimádáson megint.
Csodaszépek a Szent Mihály templomban Albertfalván a rorate misék. Korábban is nagyon szerettem, de idén a fényekkel/mécsesekkel is varázslatosabbá tette Henrik atya a hangulatot. Egész más egy hajnali mise után munkába indulni. És a nap végén meglepő visszanézni, hogy milyen hosszú volt az eltelt idő, hogy mennyi minden belefért és más lelkülettel csináltam végig. Sajnálom, hogy a betegségem miatt teljes 2 hét kiesett, az elsőben húztam-vontam magam, aztán végül legyűrt a baj és kiírt a háziorvos.

A gyerekek már hetekkel korábban kitették az ablakba a Jézuskának a listákat. Mindet rendesen begyűjtöttünk, és igazából én is a kanapéról intéztem mindent. Sokat segített a bookline, az e-ticket iroda és a többi webáruház. Szeretek a boltokban lófrálni és keresni a megfelelő ajándékot, megtalálni a leginkább személyhez illő meglepit, de egyszerűen alig van rá időm. És Nellit nem is tudom hányszor mondtuk le, hogy ki van épp rosszul és inkább ne jöjjön csütörtök este, amikor legalább pár dolgot intézhettünk volna Viktorral együtt. Így aztán amit csak tudtam a neten vettem és max elfutottam érte az átvevő pontra.
Egyetlen ajándékkal nem boldogultunk netfelületen. Karcsi fiam idén állatkát kért. Igazából szíve szerint hörcsögre vágyott, de mi azt nagyon nem akartunk. Végülis beadtuk a derekunk, hogy oké, legyen állat, de akkor már más. Szóval a képek alapján lehet látni, hogy új családtagunk mi is lett. A neve hihetetlen agymunka után: Csőrike. Én máris inkább csak Csőrinek hívom... Karcsi azóta irtó boldog, pedig a madár csak a 2 ünnep között érkezett hozzánk, mert a tervek szerint nem lettünk volna itthon egészen a mai napig...
25-26-án Szolnokra utaztunk a Selmeci nagypapáékhoz. Ott ünnepletük apósom feleségének a fiának a 30. szülinapját. Hát ez a rokoni levezetés elég macerás:-D Szóval Gyuszi 30 éves lett és összejött a család. Sajnos volt a dologban egy kis bibi. Egy félig felgyógyult gyerkőccel érkezett az egyik rokon, aki akaratlanul is végigfertőzött mindenkit, aki ott volt. Szombaton este körbejárt nálunk is a vödör. Két wc majdnem folyton foglalt volt, én Marikát hánytattam, Viktor Mikit, közben Matyi és mi ketten lelkesen rohangáltunk ki a mosdóba. Csak Karesz maradt ki a jóból, de mint várható volt, mindent bepótolt ő is, csak két nappal később. Így viszont sajnos nem tudtunk elmenni Ajkára a szüleimhez. Majd 1-én megyünk csak, addigra remélhetőleg Karesz sem lesz már fertőző. Biztos ami biztos, a szilveszteri szomszédolós közös ünneplést is lemondtuk, ne friss vírussal kezdjék a többiek az új évet:( Ez van. Viszont így megérkezhetett Csőri hozzánk, a húgomék meg tovább tudtak maradni Ajkán.

Holnap már dolgozom. Annyira nem várom... Inkább hozom a képeket. A családi közös képeket apa állvánnyal és időzítővel készíti. A harmadikra nem ért oda:-DDDD Egyébként az készült legelőszőr. Megjegyzem a képeket nézve fogynom kéne...
És nagyon szeretem a mi kis mindenféle fánkat. Alapban nem volt egy nagy durranás, mert elég féloldalas volt, de megvettük, hisz a csúnyácskát is haza kell vinnie valakinek. A csúnya részét beforgattuk az ablak felé. Mi minden díszt felpakolunk a fára, nincs olyan, hogy csak piros, vagy csak arany, vagy csak ezüst. Ott vannak az ezer éves papírdíszek is, amikor csak olyanra tellett. A fűzért papírból még én csináltam lánykoromban az első karácsonyfánkra Szegeden. De rég volt. Van ott fordított angyalka, amit Matyi eszkábált ezer éve, ovis díszek, amik az évek folyamán gyűltek fel. Mindet felismerik a srácok és boldogan aggatják a fára.

A szünetben sajnos sokat kockultak, nagyon nehéz őket kirángatni a lakásból, de igyekszünk őket minden nap kihajtani. Ez van. Amíg nem zárom el a gépeket, addig nem hajlandóak mást játszani.

 
 
 
 
 
 

3 megjegyzés:

  1. Nagyon klasszak a fényképek! :-)

    VálaszTörlés
  2. A csudába, eltűnt minden amit írtam :(

    Mit írtam?!?! Hogy nálunk is mindenféle díszes fa van, és nekem is így tetszik, pont mint gyerekkoromban.

    Ja, a másik a Roraté, hogy hogy oldod meg, de gondolom úgy hogy addig még Viktor van otthon a gyerekekkel. Én is filóztam rajta, csak én így is olyan korán kelek, hogy péntekre mindig halálosan hulla fáradt vagyok és megyek a gyerekekkel aludni, úgyhogy úgy éreztem nem fér bele az energiába, pedig tudom hogy milyen feltöltő, mikor engem egy Szív magazinos reggeli olvasgatás is képes feltölteni, akkor mit adhat egy rendes Roraté!

    VálaszTörlés
  3. Élménygazdag, szép ünnepetek volt.

    VálaszTörlés