Tavasz van!

Most már tényleg érezhető az igazi melegfront. Ennek köszönhetően bazi vacakul vannak a csuklóim. Szóval most épp parkolópályán vagyok hímzésügyileg, valszeg mostanság nem nagyon fogok mutatni semmi újabb alkotást. Nade ezen nem siránkozom, mert a meleggel együtt egy csomó jó dolog is ránk köszöntött. Mindenekelőtt elbuszoztam a srácokkal pénteken cipőt venni. Mindenki kivétel nélkül kinőtte az őszi félcipőjét. Miki lába durván 3 számmal lett nagyobb, Matyié alig kettővel, Karcsinak meg egyszerűen nem volt itthon használható félcipő a méretében, pedig vagy 20 pár cipőt tárolok a szekrényben "hátha" felirattal... Úgy tűnik, hogy az átmeneti cipőket a kismotorral, focizással a fiúk totál lestrapálják. Szóval nagy attrakciónak megejtettük a buszozást. Minden klappolt, Mikit is sikerült leszerelnem, aki a Hamzsabégitől egészen a Móriczig stresszelt, hogy nem fogunk tudni ennyien leszállni:-DD Sikerült! Bekocogtunk a Siestába, ugyanis cipőből csak nagyon jót vagyok hajlandó venni, amíg meg a középsőmnek szinte gágok a lúdtalpa, addig meg kifejezetten ragaszkodom is ehhez. Otthon kifosztottam a családi kasszát, amikor viszont megláttam az árakat, akkor tudtam, hogy na az kevés lesz. Kérdésemre, hogy lehet-e kártyával fizetni, igenlő választ kaptam. Szóval válogattunk és mindenkinek sikerült kb. fél óra alatt a megfelelőt kiválasztani. Marika is kapott egy pici kocsicipőt, mert azt, amit örökölt az ovi és a cipőbolt között valahol elhagyott. Pedig egy tök aranyos kis prémes piros kocsicipő volt:( Hazafele végigjártuk az utat megint, de nem akadtunk rá sajnos. Naszóval a fizetésnél szembesültem a ténnyel, hogy mindkét kártyám lejárt. Így aztán kp-vel csak két cipőt tudtam kifizetni, az utolsó cipőért apa visszautazott másnap reggel. Állatira égtem a boltban! De mára szép cipőkkel feszítenek a srácaim. Nekem meg apának jó lesz a régi is, a mi lábunk szerencsére már nem nő! Viszont lehet, hogy új csizmát most kéne vennem, amíg a leárazások vannak a téli készletekre...

Hétvégén kimentünk a játszótérre. Szerettünk volna valami jó kinti programot, de annyira szeles és lógazesőlába idő volt, hogy inkább maradtunk a környéken. Pár fotót csattintottam is, bár mindig olyan viccesnek találom a fényképezőgépes anyukákat a játszótéren:-DD Marika kifejezetten élvezi, hogy már többször nem kell bundazsákot venni. Ha a nagyot adom rá, akkor már üvölt, ha az átmenetit, akkor elviseli, ha kiskabátot, akkor pedig kifejezetten jókedvű. A képeken kiskabátban van!

És beindult az ingatlanpiac is a jóidőtől. Voltunk mi is pár házat nézni úgy két hete. Van egy kiszemelt házikónk itt Albertfalván. Persze ratyi, sokat kéne áldozni a felújításra, de megugorható az első körös megvásárlása, mert méretben is tök megfelelő. Viszont úgy tűnik hogy mások is ezt gondolják, mert a házra a héten teszik meg páran az ajánlatukat. Lehet, hogy erről lecsúszunk, mert a vevőnk lízingkérelmét még mindig nem bírálták el. Pedig most már a 4. hetet töltjük az ígért 2-3 hét helyett. Ma este azért Viktor elmegy Bogival megnézni a házat. Bogi építész, megmondja nekünk, hogy érdemes-e a házról álmodozni, vagy inkább hagjyuk. Nameg ő újítaná fel nekünk, amíg tarta a pénzünk, addig csinálná:-DD Annyira drukkolok, hogy ne vigyék el. Igyekszünk nagyon spórolni, hogy a vágyainkat megléphessük. És persze mikor, ha nem most törik össze a kocsink. Mariannéktól hazafele Viktor sietősre fogta a figurát, hiszen hátra volt a hajmosás a fiúknak. Siettünk, a Hungária-Thököly sarkán nekikoccantunk az előzőnek. Kicsi koccanás volt, szinte olyan volt, mint egy nagyobb fékezés, a kár mégis tetemes. Marika épp a kezemben aludt, nagyon megijedt, annyira sírt. Na ettől aztán a fiúk is sírni kezdtek. Végül este kilencre értünk haza, mindenki csak bedőlt az ágyba, én meg örültem, hogy még mindig aktívan szoptatáok, mert a nagy várakozásban az éhes Marikát sikerült megvacsiztatnom! Sajnálom, hogy a kocsink eltört, mert ha helyben vennénk házat, akkor a kocsit is beleforgatnánk. Így meg, hogy tört, még kevesebbet ér:( Igazán hozzánk vághatna valaki egy 6 személyes autót!

Még egy csomó mindent akartam írni, de Marika üvölt, mennem kell:-DD
Idegesít, hogy kéne csinálnom egy tavaszi nagytakarítást...