Kereteztettünk

Már csütörtökön elhoztam a képeket a keretezőtől és már tegnap le is fotóztam őket (jó bénán), de csak most van egy szusszanásnyi időm, hogy mutassam is őket. A főzelék forrogat, az élesztő dolgozik, gyerekek apával a játszón. De azért nem leszek hosszú;)
Kissé nehezen szerveztem le, hogy sikeresen eljussak a keretezőhöz és még Mariannal is sikerüljön összehozni a találkozót. Valahogy úgy érzem, ha ő is ott van, akkor tuti jó kereteket találok el. Én nem igazán látom át, hogy mi a jó keret, inkább azt tudom biztosra, hogy mi nem tetszik, vagy mi nem stimmel. Neki viszont ahhoz is van jó érzéke, hogy a megfelelőt megtalálja. Ha meg a keretezős csajszi is segít, akkor teljes a siker. Így született meg ez a három keretezett kép. A tündér valami csodás és hatalmas. A MillHill készletnek annyira meleg árnyalatokat sikerült összevadászni, hogy az csak na. A cseh városi kép (szégyen gyalázat, de nem tudom melyik városról van szó, majd apukám megkérdem, mert tőle kaptam a kis metszetet) meg először egy hihetetlenül sötőtzöld alapra volt ragasztva. Egyszerűen nem találtunk hozzá megfelelő paszit és keretet, így aztán lebontották és az alkotó neve, nameg a cím a kép hátuljára került. Nekem mindhárom kép nagyon tetszik. Már ott figyel a Lónyay utcán a Canadamaros készlet is. Kéknek álmodtam, zöld lesz belőle:-DD Szerettünk volna egy kávézást összehozni Mariannal, de csak nem fért bele az időbe, pedig ő is gyorsan kiválasztotta a tündérének a keretet, én is gyors voltam. Szerintünk a keretezős csajszi dumálta el az időnket. Na majd egyszer talán ez is összejön:-D

Múlt héten sikerült találkoznom a bátyámmal is. Úgy örültem, hogy beugrott hozzám, megfogadtam, hogy igyekszem gyakrabban hívni a jövőben. Megetettem, elrángattam ügyeket intézni az OTP-be, vettünk úszásra hátizsákot Matykónak. Beültünk egyet kávézni is, csak sasolt a tesóm a budapesti árakon:-DD Szerencséjére pont akkor érkezett, mikor Júlia befutott hozzám, hogy vigyáz az alvó srácokra, amíg én a tartozásigazolásért talpalok az OTP-be.

Na és itt van egy extra kép a keresztanyám kérésére az Obiban beszerzett karnisunkról. Annyit hozzátennék, hogy egy ici-picit lóg, mert a közepén lévő résznél valami nagyon kemény rész volt a falban és nem sikerült elég mélyre fúrnia Viktornak.Na futok is tovább! Mindenkinek jó hétvégét! Nagy sétákat és jó öltögetést végre igazi napsütésben! Imádom a tavaszt!!!!

MillHill Capuccino (3)

Na, gondoltam, ha már a Bluebell-lel ilyen szépen haladtam és kész a DMC része, valamit gyorsan befejezek. Íme, itt egy teljesen kész MillHill készlet vastagon megszórva gyönggyel. Már majdnem teljesen kész voltam vele, mikor beütött az RR dömping nálam, ezért félretettem. Ma éreztem először kedvet hozzá, hogy befejezzem. Gyorsan felvarrtam rá még úgy 100 db gyöngyöt és már mutathatom is. Kivételesen nem gyűrött, mert ugye kartonra hímeztem:-DD
Azokkal a nagyon pici barna gyöngyökkel rendesen megszenvedtem, mert azokat mindkét oldalról le kellett ölteni, hogy ne ferdén álljanak, hanem szépen sorban, katonásan.
Igyekeztem több képet is csinálni, hogy visszaadja a színeket és a gyöngyáradatot. Na most jöhetne a párja...

MillHill Capuccino (2)

Igaz, hogy alig pár napja tettem fel erről a munkámról fotót, de nem bírtam ki, mutatnom kell, hogy milyen szép lett, miután az összes DMC-t belehímeztem. Most aztán jöhetnek a gyöngyök! Direkt egy olyan fotót készítettem, amin látszik, hogy szép mennyiségű gyöngyöt mellékeltek a készlethez. Remélem bőven túlméretezték, mert nekem ez így elég nagy kihívás lesz. Igaz, most nem láthatatlan cérnával fogok gyöngyözni, hanem a készlet által előírt cérnákkal. Kíváncsi leszek a különbségre.
Természetesen megint elkapott a türelmetlenség, ami minden aktuális hímzéskor megkörnyékez, ha már közeledek a végkifejlethez. Na ilyenkor kell kitartónak lennem, különben valami mást veszek a kezembe, ahelyett, hogy a már majdnem készet befejezném. Így aztán, miközben szorgalmasan böködöm ezt a Capuccinot, közben azon filózom, hogy a kötelező három RR-em mennyi időt fog felemészteni és hogy vajon utána gyorsan elkészítsem a Lattet, vagy inkább egy régóta félkész munkámat böködjem? Végülis ezek tényleg édes gondok, ahogy ezt egyszer valaki egy kommentben írta. És sokkal jobb ezeken gondolkodni, mint a lakásvásárláson izgulni, nameg a jövőn, meg azon, hogy most épp Miki beteg. Elmondhatom, hogy a kedves kis vírusunk az összes gyereket ledöntötte a lábáról, kit így, kit úgy, eddig Miki verziója tűnik a leglájtosabbnak. Mondjuk annak nagyon örlök, hogy nem egyszerre dőlt ki mind, hanem mindig volt egy beteg között egy-két nap szusszanásnyi időm.

MillHill Capuccino (1)

Na mutatom végre, hogy min is ügyködtem az utóbbi napokban. Miért jó blogokat nézegetni? Mert az ember elkívánja mástól a dolgokat:-DD Így jártam ezzel is. A MillHill Lattet láttam meg Dorottya blogján, miközben épp azon vergődtem, hogy mibe is bökjem a tűmet, ami kicsi is, haladós is és mutatós is és nem mellesleg vagány színei vannak. És hogy ne legyek teljesen "utánozós majom", így aztán a párját vettem elő. Eddig jutottam a Capuccinoval. Élvezet erre a fura kartonra öltögetni. Szerintem talán egy cseppet nagyok a lukak, nameg az x-ek sem lesznek olyan szépek, mint anyagon, de nekem tetszik az összhatás eddig. Csak arra kell figyelnem, hogy ne szorítsam ezerrel az kartont. Néha azt veszem észre, hogy már-már fehérek az ujjaim:-DD Még két színt kell beleöltögetnem, aztán jöhetnek a gyöngyök, ami szintén nem kettő darab lesz...

Most sorolhatnám, hogy kitől mit kívántam el, de sajna nincs több kezem, hogy azokba is sikeresen böködjek jó pár x-et, úgyhogy ezekről inkább nem nyilatkozom;) Nameg ahogy hallom, újabb RR dömping tart felém. Szóval örülök, ha ezzel a kis mintával sikeresen megbirkózom.