Gyorsan, hogy feledésbe ne merüljön!

Megint rohanok és megint nem bírom magam utolérni. Amikor van időm, akkor naná, hogy semmi kedvem sincs ideülni a gép elé, pedig tényleg lenne miről írnom. A legfontosabbról majd egy másik bejegyzésben, remélem mihamarabb sikerül összehoznom azt is, de most legyen egy ici-pici mesélés és hímzés:-D

Szóval most hétvégén szalma voltam. Elmaradt Szilárdéknál a farsangi buli, így itt álltunk egy szabad hétvégével. Viktor egy ideje mondogatta, hogy hazaviszi a fiúkat a Selmeci nagypapához. Hát szombat reggel összepakoltam őket és útra keltek. Én meg maradtam Marikával, mert a nagypapáéknál esélyünk sincs ottaludni, ugyanis még így, hogy csak a fiúk mentek, így is úgy alszanak, mint a heringek. Nagypapánál már tett Viktor finom utalást az ágyszám bővítésére, eddig még nem történt semmi...
Szóval szombat estére szerettem volna valami beszélgetős estét összehozni. Mariann hihetetlen módon, de szabad volt, eljött és itt is aludt nálam. Hozott persze hímzést is:-D Dumáltunk, vacsiztunk, filmet néztünk, iszogattunk, közben öltögettünk. Természetesen bűnbe estem. De most valahogy annyira jót tett a lelkemnek. Kicsit félreraktam az ajándékba hímzett Candamar készletet és ezzel foglalatoskodtam (Hesztia kedvéért mellékelem a fotót is).Azon az estén és még egy kicsi délutáni hímzés alkalmával ennyit haladtam, és csak remélem, hogy látszik a bal alsó sarokban a sok-sok szürkés félx is. A Dimensions készlet nagy része félx-ből áll, tehát jó haladós lesz, csak az időm lesz persze kevés hozzá. Viszont az 5 szálas hímzés nyírja rendesen a kezem, úgyhogy most kis pihi következik, olvasok, sokat alszom, mert megint fáradtnak érzem magam és jövő héten újult erővel fogok hozzá ennek és pár kötelezőmnek is. Eddig egyébként imádom és csodaszép színei vannak. Szerelemhímzés, ha mondhatom ezt.
Mariann elhozta a Lanarte: Fuchsia in watercolour hímzését. Én meg csak csorgattam a nyálam. Jól emlékszem, hogy ennek elkunyeráltam a maradékjait? Ugye? Annyira csodás, olyan finom minta és hát hatalmas!!!
Majdnem negyed éjfélig fenn voltunk, úgyhogy másnap kissé fáradtan, de időben keltünk, hála a telefonom ébresztő funkciójának. Mariann sietett haza, hogy családostul ott lehessenek a kilences misén. Én meg megfőztem itthon 4 személyre és a fél tizenkettes misére begurultunk Marikával. Egészen a szentbeszéd közepéig bírta csajszim. Onnantól hangosan rikoltozott, aztán mikor másodjára is jelentőségteljesen ránk nézett Attila atya, jobbnak láttam kimenni a hangoskodó babával.
Aztán csak úgy telt a délután, irtó jó volt magamban, Marikával játszottunk, egy csomót dumáltunk, énekeltem neki.

Hétfőn újult erővel estem neki a Candamar készletemnek. Ma be is fejeztem, az utolsó gyöngyöt is felvarrtam. Aki kíváncsi rá, az Viktor kivételével ITT megnézheti. Az uramnak meglepetés lesz, úgyhogy kérem, hogy ne kukucskáljon. Megküzdöttünk: én és a letisztult mintaféle. Szép lett, de belehalnék, ha újra el kéne készítenem, mert én nem ilyen ismétlődő motívumokra vagyok teremtve.
Figyelem! Aki elsőnek kéri, annak ingyen és bérmentve elpostázom a maradék fonalakat, maradék gyöngyöt és a leszámolómintát!
Egyébként csütörtökön viszem kereteztetni, hogy a házassági évfordulónkra készen is legyen. Akkor el is hozom a múltkori képeket. Húú, már nagyon várom!

És jaj, de kéne már egy csomót kommentelnem, remélem hamarosan odáig is eljutok!!! Annyi szépeséget láttam, gyerkőcöt és hímzést egyaránt!