Na még van laza fél órám munkakezdésig, gondoltam írok pár sort magunkról. Zajlik az élet Selmeciéknél. Per pillanat nálunk van a nagypapa, mert a családunk 2/3-a beteg. Múlt héten kezdte Marika a sort. Gondoltam talán csütörtökön, hogy itthon tartom, mert nagyon csúnyán köhögött és ezerrel taknyolt. De aztán hajnalra be is lázasodott, úgyhogy nem is volt kérdés, maradt itthon. Én kértem egy nap szabit, Júliát megszerveztem péntekre gyerekvigyázónak. Marika hamar jobban lett, most már csak köhög, a taknyolás is múlóban. Aztán bekapcsolódott Karcsi a menetbe. Ő is nekilátott iszonyköhögni hétvégén. Mivel hétfőtől megkértük a Selmeci nagypapát, hogy jöjjön, így két főre duzzadt a felügyeletet kívánó gyermekek száma. Hétfőn reggel persze Miki is lázasan ébredt. Fájt a füle, a hasa. Fülét nézegettem, de mondta, hogy nem belül fáj neki, hanem kívül. SOS-ben rohantuk a bőrgyógyászatra, mert olyan ronda volt a füle mögötti rész. Még ma is szégyenlem magam, hogy ennyire nem vettem észre a dolgot. Szólt ő vagy két hete, hogy fáj neki ott valami. Mindössze egy piros folt volt, első blikkre kezdődő pattanásnak néztem, mondtam, hogy ezzel nem lesz semmi gond. Na a piros foltból lett egy frankó kiterjedt ekcéma, aminek az úszásoktatással járó heti két alkalmas fürdés plusszba jót tett. Még szerencse, hogy Miki nem látta a fülét, asszem ő is kétségbe esett volna. Kaptunk antibiotikumos krémet a bőrgyógyásztól (feltételezem neki is megvolt a gondos anyukáról a véleménye...), mert már-már ótvarra hajazott a dolog, elég rendesen be volt gyulladva a környező szövetek nagy része is. Most kenjük, javul, de még mindig iszony ronda a gyerek füle. Viszont már nem lázas, lassan az étvágya is megjött. A hétre lemondtam neki a sulit, Marikának a bölcsit, Karcsinak az ovit. Karesz ma reggel belázasodott. Ő köhög a legcsúnyábban. Ha masszívabban lázas lesz, akkor csak elhívom doktorbácsit, hogy nézze már meg a bandát, ránk fér asszem egy orvosi vizit. Pláne, mivel kedden apa is kidőlt. Ő csak lájtosabban, valszeg a múlt héten kapott influenzaoltás is megtette a hatását (az egész cégüket végigoltották) és a meggyengült immunrendszer csak benyelte a családi friss vírust. Nagypapát két napra hívtuk, helyette most már csütörtökig kértük, hogy maradjon. Péntekre valszeg elhívom Erzsi nénit, szombaton meg apa már szabin lesz, hiszen év elején az összes munkacserés szombatot kivette.
Na ez nálunk a harci helyzet. Matyi meg én tartjuk a frontot.
Folyt. köv.
Gyerkőceim életkora
2012. november 27., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Minden elismerésem a nagypapáé, aki három beteg gyerekkel tartja a frontot. És a Tiéd is!!!!Éppen tegnap este elmélkedtem róla, milyen összpontosítást igényel, hogy kézben tartsd a gyerek minden, még a legkissebb baját is - ma fogorvos, holnap fulorr gégész, holnapután valami más. Kettőnél is elég, bevallom magamra már nincs is energiám. Ne legyen lelkiismeret furdalásod, ha munka, háztartás és 4 gyerek mellett elcsúszik egy piros fülfájás. Sokszor az ember nem is tudja most ez komolyan fáj-é, vagy csak odafigyelésre van szüksége a gyereknek.
VálaszTörlésMikor lazítasz? Már csak a szervezésre is sok energia kell.
Huhhh, jobbulást! Nem semmi a szervezés nálatok!
VálaszTörlésJobbulást mindenkinek! Nyugi nagyon szuper anyuka vagy!! Az én hipochonder lányom bármit mond fenntartással kezelem. Még akkor is ha tényleg fáj.
VálaszTörléshát csodállak és jobbulást a betegeknek:))
VálaszTörlésMihamarabbi gyógyulást a családnak!
VálaszTörlésJobbulást nektek!
VálaszTörlésKöszi mindenkinek a jobbulás kívánságokat. Alakul a csapat. Remélem hétfőre minden visszazökken az "eredeti" kerékvágásba.
VálaszTörlés