Gyerkőceim életkora
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Fifth Birthday tickers

2016. június 20., hétfő

Helene Tran: Beautiful Hats (5)

Őszintén szólva sokkal de sokkal hamarabbra terveztem, hogy ez a hímzés elkészül. Megnéztem mikor kezdtem, majdnem kerek 2 éve. Valahogy meglehetősen keveset hímeztem az utóbbi időben. Viszont kitartóan csak és kizárólag ezt a képet böködtem. Az utóbii pár hétben meghajtottam, hátha be tudok vele nevezni a kiállításra. Holnapra lesz kész a keretezés, ha minden klappol, akkor Marika kiskakasával együtt elviszem és leadom a kiállításra.
Az első két nőcit nagyon élveztem öltögetni. A rózsaszín csaj viszont nagyon feladta a leckét. Irtóra untam, mondhatni már csak azért csináltam, hogy végre kész legyen. Aztán jött a kalapja, ami végre újra tetszett és jó volt látni, ahogy szépen alakult öltésről-öltésre. Mariann azt mondta, hogy kis kontúr van benne. Én teljes 3 napig kontúroztam, a bullion öltésektől meg néha teljesen kész voltam. 3 ujjam érzéketlen lett, mire az utolsó bullion is elkészült, pedig vagy 10 tutorialt megnéztem róla, szóval nem csináltam rosszul.
Mónika, a keretezős csajszi átköltözött a Ráday utcára. Természetesen megint az történt, hogy mentem valami elképzeléssel, és valami totál más megoldással jöttem el tőle, de maximálisan elégedetten. Rábeszélt egy sokkal visszafogottabb keretre, mint amit én néztem ki. Nagyon kíváncsi leszek az összhatásra holnap. Igaz még nem tudom, hogy mikor megyek a képekért, mert Matyit viszem egy újabb gasztrós körre, amit már mindketten ununk, de kaptam időpontot Dr. Veres Gáborhoz, aki az egyik legjobb gasztros gyerekorvos Budapesten. Teszünk még egy próbát, hátha tud valami megoldást Matyi időszakos hasmenéseire. Matyit félig megzsaroltam, hogy jöjjön el velem, de letettem a nagyesküt, hogy ha ennél az orvosnál is minden negatív lesz, akkor én többet nem piszkálom, csak barátkozzon meg azzal, hogy az élete többet forog a mellékhelység körül, mint az normális. Ez van.

Nade jöjjenek a képek, amik persze nem a legjobbak, de csütörtökön hajnalban ilyen tellett tőlem csak:-D

 
 
 
 
 
 
 

12 megjegyzés:

  1. Az ilyen képek ugyan nem az én stílusom, de a végeredmény tetszik. A jó munkához pedig idő kell. :) A bullion rózsáid is tökéletesek, nem mondanám meg, hogy először csináltál ilyet.
    Ja, és az előző bejegyzésednél elfelejtettem írni, hogy Marika is milyen szépen hímez! Büszke is lehet a munkájára.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen!
      Hát azért a 2 év kicsit sok(k)!
      Büszke vagyok Marikámra nagyon:-D

      Törlés
  2. A rózsák tökéletesek. Nagyon szép!

    VálaszTörlés
  3. Válaszok
    1. Szeretném, csak még nem tudom hogy zsúfolom bele a programomba a nevezést is. Megpróbálom mindenképp!

      Törlés
  4. Mi lesz a baba neve? Javasolhatom az Olivért? az Olivérek olyan tündériek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lassan egy hónapja befutó a Sándor név. Az urammal már csak Sanyinak hívjuk pocaklakót. Gyerekek szerint a Sanyi gáz név:-D Nekem nagyon tetszik!

      Törlés
  5. Nekem olyan kevésnek tűnt tényleg a kontúr :) De lehet hogy más a mércénk csak szimplán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem én gyakrabban leöltöm a kontúrt, talán azért tartott olyan sokáig. Nem szeretek négynél nagyobb egységet ugratni a szállal, mert félek, hogy keményítésnél majd csálén fog állni. A bullionok meg megkínoztak ujj-ügyileg.
      Saját képem nem fotóztam, Beátánál találsz egy olyan fotót, amin a háttérben látszanak a kalapos csajszik a zsűri mögött. Én boldog voltam, hogy szemmagasságba került, mert az már jelzi, hogy nem lett olyan rossz;) Viszont késő este keményítettem és vasaltam és mivel türelmetlen voltam és a karok közötti rész nem simult ki rendesen, így színéről is levasaltam. Utána nagyon bántam, mert szerintem ez sokat rontott az összhatásán az x-eknek. Na mindegy, a végeredmény nekem így is csodaszép.
      Megvan neked valahol a Nimue Palacsintás minta leszámolója?

      Törlés
    2. Hát igen, ez mindig jó kérdés, hogy mekkorát ugorjon az ember. Én sem szeretek túl nagyot, viszont néha meg kimondottan bután néz ki attól, hogy leöltött az ember, mert az úgy megtöri a vonalat. Meg attól is függ, hogy az ábrán milyen átlót rajzol, ha nem érint sarkot én akkor akármilyen hosszú, nem szoktam leölteni. Aztán lehet hogy igy gáz. Egy ilyen volt ahol ez jelentős volt, a fuksziás képem, de az meg dobozban van, be sincs keretezve még :(

      Törlés
  6. Hu, a palacsintás? Hát megnézem... de hirtelen nem tudom hol is keressem, szóval megvan az esélye, hogy nincs meg. Annyi gépcserém volt az elmúlt években, simán lehet hogy valahol félúton nyomaveszett.

    VálaszTörlés