Valamikor a tavalyi kiállítás körül kapta tőlem Karesz ezt a pandamacis készletet. Nagy erőkkel neki is láttunk, de egyszerűen nem érzett rá az x-elésre. Még egyik irányba csak-csak álltak a szárak, de, hogy elkészüljön a teljes x, az egyszerűen képtelenség volt. Végül, mint egy gobelint hímezte ki a gyerkőc, de ugye az nem egyezett a készleten található fotóval. Így végül igazi kulimunkával úgy készült el, hogy én böktem a tűt, ő meg utána húzta a szálat. huh! Nem volt kis meló és néha baromira nehezemre esett, de őt igazán boldoggá tette. Végül valahol az utolsó két sornál egyszercsak átszakadt a gát és rájött a titok nyitjára. Így a következő kutyusos kis készletet már ő x-eli egyedül. Én csak annyit mondok meg neki, hogy hány x-et kell egymás mellé ölteni:-D
Ilyen lett tehát az első mű:
3 ok, amiért szeretek imádkozni
16 órája
Szuper lett! Gratula a türelemhez és a kitartáshoz, mellyen ilyen nagy sikerélményhez juttattad Karcsit!
VálaszTörlésFantasztikusan sikerült Gratulálok Karcsi, nagyon ügyes vagy! :)
VálaszTörlésGratulálok Karcsinak na meg a Te türelmedhez. :-)
VálaszTörlésÓ de ügyes!Gratulálok Nektek!
VálaszTörlésKöszönjük mindketten:-D
VálaszTörlés