A nagyok

Igaz, hogy ez egy múlt heti történet, de akkor írok még pár szót arról is, hogy elkezdődött a suli. Mindkét fiam ünneplőben vonult el hétfő reggel. Mit mondjak, nem volt egyszerű az indulás, de azért csak összejött. A szombati napot a táska rendezésére, a cuccok rendszerezésére szántuk. Múlt héten beszereztük az ünneplő ruhát Matyinak, mert ő mindent kinőtt. Miki örökölte Matykóm ingét, de a nadrág még túl nagy volt rá. Hát maradt egy fekete valamiféle farmerutánzat. Belepréselték a lábukat az enyhén kinőtt cipőkbe és már mehettek is:-D Persze mindketten vittek váltócuccot, úgyhogy az évnyitó után máris átöltözhettek. Mikinek ebben még nincs akkora rutinja, ugyanis a fekete cipője talpát szépen az összehajtott fehér ing tetejébe helyezte. Moshatom megint a fehér inget. Matyié diszkréten gombócba volt gyűrve, úgyhogy bár nem koszos, mehet az is egy kört a gépben:-DD De őszintén szólva nem is nagyon számítottam másra.

Az első nap után Matyi lelkesen, Miki nyomottan ért haza. Már megint az van, mint tavaly. Matyi csacsog, ezer sztorit mesél, Miki meg hallgat. Kisebbik fiam elég nehezen rázódik bele az új kerékvágásba. Elment a legjobb barátja Tunéziába családostul. Ráadásul a másik legjobb barátja meg jövőre utazik Norvégiába. Ezt el sem mondtam neki, remélem Zsigmond sem fogja túl hamar elmesélni Mikinek, mert ő aztán tényleg jó nehezen teszi túl magát az ilyen dolgokon. A nyáron igyekeztem is meghívni azt a kis barátját hozzánk többször is, aki a szeptembert már Tunéziában kezdte. Apa olajfúró, annyit éltek külön a házastársak, hogy az idei évet már együtt akarták tölteni. Érthető. Nem tudom mennyit bír ki egy távkapcsolat, de jót egy házasságnak sem tesz.

Sajnos Balázs haverról nem készítettem képet, viszont múlt héten itt volt Miki két nagy haverja, Anti és Zsigmond, őket mindenképp lencsevégre kaptam. (balról jobbra: Zsigmond, Anti és Miki)Antit most hívtuk először, Zsigmond már aludt is nálunk régebben. A srácok jól érezték magukat.

Az egész onnan indult, hogy elég vacak hangulatban telt az utolsó hét. Nameg a nyár sem volt olyan fergeteges móka barátok híján. Volt olyan nap, mikor 5 családot hívtam fel, hogy jöjjenek át játszani, de mindenki nyaralt. Mi sem ültünk itthon sokat, de nem tódultak a meghívások és amennyire lehetett próbáltam lekötni a bandát, csak hát mindig kiderül, hogy a 2 éves és a 11 éves nem ugyanazon dolgok iránt érdeklődik:-DDD Szóval legjobb a kishaverok áthívása játékra. Így aztán amolyan suli előtti bemelegítésképp mondtam, hogy szerdán legyen kisbarátdömpinges nap. Kedd estére ottalvósra meg is hívtuk Matyi két barátját Lackót és Danit. Sajnos Dani is másik suliba jár idén ősztől. Na őt aztán tényleg sajnálom, mert az az igazán jólnevelt és nagyon korrekt kissrác, aki jó lett volna még Matyi közelében pár évig.
Na ilyenek voltak kedden este a nagyok (balról jobbra: Lackó, Dani, Matyi):Szerda reggel sajnos Lackónak (Matyihaver) sietnie kellett haza. Viszont helyette érkezett Zsigmond (Mikihaver) kora reggel. Anyukája nagyon örült a meghívásnak, pont egy másik fiát is vitte kishaverokhoz (4 fia van). Munka előtt letette Zsigát, meló után felvette. Otthon a legnagyobb gyerek vigyázott náluk egész nyáron a többire, ha épp nem táborban voltak. Még szerencse, hogy nem az az átlagos kiskamasz a legnagyobb, hanem szeret vegyülni a tesóival. Miki másik kishaverja, Anti ebéd után csatlakozott be a bandába.

Matykóm másik haverja Dani szerencsére maradhatott még játszani szerdán is. Mivel anyukája az ikertesóját nem tudta hova tenni, így reggel befutott még Gréti is. Viszont gondoltam, hogy Grétinek ennyi fiú között nem lesz túl izgi a móka, ezért meghívtam egy másik kislány osztálytársat, Bogit is. Így a legnagyobb forgalom akkor volt, mikor egyszerre 10 gyerek játszott nálunk:-D Nade ez rövid időszak volt, mert Bogi anyukája jött a kislányért és hozta még a kistesót is. Viszont pont itt volt már az ikrek anyukája is, így aztán hárman anyukák leültünk kávézni, szörpözni és dumáltunk. Érdekes volt meghallgatni a lányos pletykákat a suliból. Egész másképp értékeltek jópár gyereket, mint én az alapján, amit Matyi mesélt el nekem. Pletykáltunk, a srácaink játszottak, és én meg állati jól éreztem magam. Tőlem tényleg jöhetne hozzánk egy csomó gyerek játszani, csak én is találkozzam más anyukákkal. Igaz estére úgy kidőltem mint a nagyalföld, pedig semmit sem kellett csinálnom, csak etetni és itatni a bandát. Ja, meg figyelni, hogy sehol se legyen semmi gikszer:-D

Suli. Ovi. Bölcsi. Az idei őszünk nagyrészt erről fog szólni. Megindultak a szülői értekezletek, óraegyeztetések. Na nekem ezeket a legnehezebb leszervezni. Felfogadtam néninek a fiúk nyugdíjas óvónénijét. Szeretem Erzsi nénit, végülis laza 6 évig vitte a srácaim az oviban, így aztán régi ismerősként jön hozzánk vigyázni majd a srácokra betegség vagy bármi elfoglaltságom miatt. A nyugdíjas ajándéka a kollégáktól egy wellnessezés volt. Persze pont akkorra esik, amikor a nagyok szülőije lesz, így Viktornak korán el kell majd jönnie a melóhelyről. Ma viszont tud jönni Erzsi néni, én meg megyek Marika bölcsis szülőijére. Remélem a címmizériám nem fog szóbakerülni...
Matyinak idén a zenén kívül csak két elfoglaltságot engedünk. Valami sport (röplabdát választotta) és cserkészet a legjobb barátjával. Ez utóbbi péntek esténként lesz majd.
Miki idén indul a szolfézzsal és a focisulit kérte mellé egyéb elfoglaltság címen.
Karcsi is focizni fog majd járni.
Anya úszni és havonta egyszer masszíroztatni.
Többiekről nem tudok nyilatkozni:-DD