Húsvét

Egyszerűen nem voltam gépközelben egyáltalán a húsvéti szünetben, pedig mindössze tegnap voltunk csak házon kívül. Apósomékhoz látogattunk Szolnokra.
Gyorsan elrepült az a három nap, amit apa velünk töltött itthon. Sokat-sokat takarítottam, rengeteget időztem a konyhában. Örömmel jelentem, hogy a lábam végre bírja a kiképzést. Akár egész napot is talpon lehettem, nem fájt estére úgy, hogy újat akartam belőle. Szóval úgy tűnik, hogy az új lépcső bevált, rohangálok is rajta eleget.
Voltunk kirándulni is a kissé hűvös idő ellenére, játszottunk is, bár mi felnőttek már érezzük magunkon azt, hogy egyre kevesebb a lelkesedésünk. Azt a kis időt, amit magamra szánhatok néha nagyon nehezen áldozom be:-D Nameg valahogy a szünet estéit is házimunkára kellett fordítanom. Nem néztem egy jó filmet sem, mindössze egy könyvet olvastam csak el, (itt-ott loptam rá időt) az is ponyva, tehát szinte nem is számít (True Blood 11. része) Apropó, vagy 4 könyv beszámolóval lógok. Az 1, 2 és 4 számomra mind hatalmas élmény volt. Már megint egyébként óriási listáim vannak, hogy miket kéne olvasnom.
1. Ken Follett: Katedrális
2. Szabó Magda: Az ókút
3. C. Harris: True Blood - Véres leszámolás
4. D. Lessing: Az ötödik gyermek

A húsvétra szánt Tilda nyuszim csak nem készült el, pedig már csak össze kéne varrnom a kitömött részeket és ruhába bújtatni. Nagyon kevés időm jutott az utóbbi időben a hobbiimra. De mivel a legutóbbi horgolmányommal úgy széthorgoltam a kezem, egy kis pihenés nem nagyon árt.
Ja, és még mindig tart az életmódváltásom, de a szünetben nem jutott időm a tornára. A héten folytatom. Apósoméknál ráálltam a mérlegre, tudom, az ottani nem mérvadó, hiszen mindig ugyanazon a mérlegen kell mérlegelni, de megnyugodva vettem, hogy ebéd után 64 kiló voltam. Viktor meg 59. Vagy ezt inkább ne írjam le?

A húsvéti ünnepkör a templomban nekem idén valahogy igazán nagy élmény volt. Sikerült minden szertartásra elmennem, rengeteget énekeltem. Nagyon hiányzik az éneklés, a kórus, így hát a templomban élem ki magam, nameg a gyerekek örömére néha otthon is:-D A nagyszombati szertartás idén brutálisan hosszúra sikerült Albertfalván. Még kicsit nekem is sok volt és őszintén örültem, hogy Matyit nem vittem magammal, mert este fél 11-re értem haza. Igazából csak az a bajom ezzel, hogy lényegében lehetetlenné teszik, hogy kisgyerekkel részt vehessünk az egyik leglényegesebb szertartáson. Nem is volt ott gyerek, pláne, mivel szakadt az eső, így egyébként is nagyon kevesen voltak. A körmenet is csak a templomban volt. Ha kinn tartottuk volna meg, akkor éjfélre vajon hazaértem volna? Apa szerencsére hősiesen megvárt a tojásfestéssel. Nem tudom mikor feküdtünk le aludni...

Na jöjjenek a kédvenc képeim a hétvégéről. Most az apa és lánya szerintem a legjobban sikerült kép. Utálom, ha változtatnak a megszokott felületen. Na most akkor feltöltöttem a képeket, vagy sem???? Na kész, de ezzel eléggé megszenvedtem. Másnak tetszik az új arculat? vagy csak én vagyok ilyen nehézkes?