Két mozis élmény

Az első filmre mindenképp el akartam menni, már csak azért is, mert eddig az összes részt láttam. Persze mindegyik résszel kapcsolatban voltak és vannak kritikáim, fenntartásaim, de azért nekem tetszett mind. Az Underworld 4. részére mentünk egy csütörtök este Viktorral. Sikerült ellátogatnunk egy 3D-s vetítésre, mert Zsuzsi jött, hogy vigyázzon a srácokra. Komolyan mondom, én még ilyet nem pipáltam, hogy a több 100 főt befogadó moziteremben mindössze ketten ültünk. Ilyenkor inkább ki kéne adni egy kis kamaraszobát a tisztelt két fős érdeklődő csapatnak. Én még az ellen sem ágálnék, ha székek helyett egy heverőt kapnánk:-D Szóval csak nekünk levetítették dolby hangerővel, 3D-ben az ominózus filmet, ami jócskán alulmúlta a várakozásaimat. Egyre több ilyen típusú filmmel kapcsolatban érzem azt, hogy csalódok. Talán nem kéne többet néznem?!?! Talán. Vagy nem kéne várnom semmit.
Lényeg a lényeg, Kate Beckinsale visszatér, mint Selene a vászonra (nekem hiányzott a csajszi a 3. részből nagyon). Kiírtják az emberek a földön gomba módra elszaporodott vámpírokat és vérfarkasokat, majdnem az utolsó szálig. Selenet és szerelmét Michaelt pedig mindenféle kísérlet miatt fogságba ejtik és lefagyasztják:-D Selene kitör a fogságból, és megpróbálja összeszedegetni az elmúlt 12 év emlékmorzsáit (ennyi időre fagyasztották le), nameg azokból megfejteni a jelent. Na ezt jól elmeséltem. A sztori szerintem kissé laposra sikeredett. A látvány klassz, enyhén mátrixos beütésű. A szerelmi szálat ebben a részben számomra érthetetlen módon nem veszik fel, pedig szerintem sokat dobott volna rajta. Ennek is nagyon-nagyon folytatás szaga van, de be fogom érni a dvd-s verzióval. Iszonyúan dárga a mozijegy!!!!
Ja, és állati silány vérfarkasokat készített a jelmeztervező. Nem látták a 3. részt????

A második filmre Matyival mentünk. Ő nézte ki a filmet: Utazás a rejtélyes szigetre. Az előzetes alapján tetszett, szóval nem kellett kötélen rángatnia a moziba. A változatosság kedvéért ezt a filmet is 3D-ben néztük, de már volt szemüvegünk, így olcsóbb volt! A moziteremben kis számú közönség csücsült, de talán a matinéelőadás volt az oka. Szerintem egész jó kis sztorit kihoztak belőle, a látvány csúcs volt, az ötletek szépen kivitelezettek. Érdekes, de túl sok Verne könyvet én nem olvastam, de Matyi folyton kommentálta nekem a filmet, úgyhogy képben voltam én is. Vittük volna Laci barátját is, de sajna ő beteg lett.
Naszóval a sztori röviden: Egy kissrác a nevelőapjával nekivág az útnak, hogy megtalálják a rejtelmes szigetet. Na jó, a nevelőapa inkább annak reményében vág neki az útnak, hogy úgysem találnak semmit. Sziget megtalálva, eltűnt nagypapa megtalálva, sziget elsüllyedni készül, így gyorsan meglépnek a több száv éve halott Nemo kapitány még működőképes tengeralattjárójával. Van benne tiniszerelem, idióta figura, aki rémesen ripacs, és a slusszpoén, hogy a nevelőapa nem más, mint Rock. Igen, az a Rock, a Skorpiókirályból. Ezen a szerepén nehezen tettem túl magam! Iszonyúan idegesített ő is és a ripacs fazon is.
Matyi viszont eszméletlenül élvezte! Ez a lényeg! Övé volt a szombat, vasárnap pedig apa vitte a két kisebbet úszni. Miki hajlandó volt az ő napját megosztani Karcsival! Apa lekenyerezte egy tasak fociskártyával!