Monaldi - Sorti: Imprimatur

"Róma, 1683. szeptember 11.
A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják.

Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.

A sorozat további kötetei azóta sem jelenhettek meg Olaszországban. A világ más országaiban azonban az újabb könyvek népszerűsége is töretlen."

A sorozat első három kötetét kapta meg tőlem Viktor tavaly karácsonyra és a szülinapjára. Asszem csak az Imprimatum-on rágta át magát, de nagyon-nagyon lassan. A Secretumba belekezdett, de sosem fejezte be. Ahhoz képest, hogy az uram szereti a történelmi könyveket és micsoda hírverése volt a sorozatnak, nagyobb sikert vártam volna. Végig éreztem, hogy el kell olvasnom azért, hogy tudjam, tényleg ennyire élvezhetetlen-e.
Nem szeretem a történelmi könyveket. Mindig zavar, hogy annak ellenére, hogy töriből felvételiztem, annyira hézagos a tudásom. Persze a könyvben szereplő nevek azért sorra visszaköszöntek homályos tudásomból:-D
Nade a könyvre visszatérve. Lassú. Nekem néha túlzottan lassú és feleslegesen részletes volt. Néha kicsit untatott, de szerencsére az uncsi részeket gyorsan felváltotta valami esemény. Kellett vagy 150 oldalt olvasnom, mire végre kezdett összeállni a kép. A sok név, a sok részletes leírás valahogy tényleg hátráltatott abban, hogy igazán kíváncsi legyek. Aztán mikor végre már lassan-lassan összeállt a kép, kezdett minden a helyére kerülni a megoldása olyan csapnivalóan lelombozó és bocsánat de sz@r volt, hogy csalódottan tettem le a könyvet. Ha már minden ennyire hihető, ennyire megalapozott volt, akkor a megoldás nem lehet ennyire "mágikus". Szerintem!
Bizonyos alakok kifejezetten irritáltak benne. Zavart, hogy senkivel sem tudtam rokonszenvezni, még a mesélővel sem tudtam azonosulni.
De a történelmi része, a királyi ház intrikái és cselszövései, a pápák körüli botrányok, a kereskedelmi, hatalmi összefüggések nagyon tetszettek. Ezért mindenképp érdemes volt elolvasni a könyvet. Olyan emberi volt! Most kéne törit tanulnom, talán már látnám az összefüggéseket jobban. Nekem anno csak lógtak az évszámok a fogasokon, néha sikerült egy-egy eseményt mellé párosítani, de hogy mondjuk azzal párhuzamosan milyen más esemény zajlott Európában, vagy a világban, na az már teljesen megtanulhatatlan volt számomra. Valahogy az egész töritudásom olyan tankönyves volt. Őskor a 25-74 oldalig és így tovább:-D Gáz! Akkor nem érdekelt! Még szerencse, hogy egy kemény tételt húztam a töri szóbelin: A felvilágosodás kori művészetek. A vizsgáztatóval Didero, Voltaire műveiről beszélgettünk a Francia enciklopédiáról, a panteizmusról és egyebekről. Szerencsére az irodalom ment:-D