Karcsival a Tropicariumban

  

 

Időről időre kell olyan programot rendezni, ami csak 1 gyerekkel valósul meg. Úgy éreztük, hogy Karcsi lelkén van mostanság nagy luk, így Viktor kitalálta, hogy menjünk el a Tropicariumba. Ragaszkodott ahhoz is, hogy Karcsi velem menjen, mert mostanában inkább apa barátja, kellett egy kis "alapozás" az anya-fia kapcsolatnak.
Annyira izgatott volt, amikor mondtuk neki, hogy képtelen volt várni egy kicsit is, azonnal kellett indulni szombat délelőtt a múzeumba. Nagyon szereti a halakat, a cápákat kifejezetten. Eszméletlen boldogan, harsogva nézett végig mindent. Pózolt a fényképezőgépnek, fotózott ezerrel, egyet még rólam is kattintott, hasonlóan homályos, mint a többi. Mindent kérdezett, mindent megnézett, aztán valahol a tropicarium közepén egyszerre csak telítődött a kismókus. Az egyik akvárium előtt elkezdett zokogni, hogy: "Olyan gyönyörűek a halak!" Azt hiszem kicsi lelke eddig bírta az izgalmat. Megszeretgettem, aztán néztük tovább a halakat. Utána egy közöset ebédeltünk, kínait választott ő is és én is. Persze az enyémet ette meg inkább:-D

Vasárnap délután apa vitte el a Karcsit és Mikit uszizni. Vasárnap este karcsi közölte, hogy ez volt a világ legjobb hétvégéje. Hétfő reggel pedig zokogott, hogy nem akar oviba menni. Most kivételesen túl jó volt a hétvége:-D