Karcsi, az egyéniség

Csak pár szót legkisebb fiamról. Régebben már írtam, hogy ő egy kifejezetten nehezen kezelhető gyerek az én mércém szerint. Talán egy picivel könnyebb lett a dolog ősz óta, de még most is kemény dió Karesz. Viszont minden érdekli, mindent ki akar próbálni, mindenben ügyes akar lenni. És általában az árral szemben úszik, de ezt már megszoktuk mindannyian.

Hétvégén az Epam Partyn arcfestés is volt. Soha egyetlen gyerekemet sem vonzotta ez a dolog eddig. Karcsi csak kerülgette az arcfestő csajt, végignézte, ahogy az ezredik kis pillangót és virágot pingálja a kislányok arcára, aztán megnézett pár pókembert és batmant is. Végül csak kibökte, hogy ő is szeretne festetni. Kiválasztotta egy rém idétlennek tűnő kép alapján (én szinte meg sem néztem) egy halas mintát. Szerintem haláli lett! Egy napig tilos volt lemosni, aztán amikor már teljesen elmaszatolódott a halacska pofija, akkor kisebb unszolásra végül lemoshatta apa. A csaj nagyon örült a kérésnek, mondta, hogy halat még sosem festett, végre egy eredeti kérés. Ki is csicsázta rendesen, nem kapkodott:-DD Karesszel aztán elmentünk megkeresni a rendezvényfotóst is, hogy a friss munkát lencsevégre kapják. Pózolt ezerrel a kölyök:-DD A vicc, hogy az ő szájával együtt mozgott a halacska szája is. Na én ilyen fotókat nyomtam róla (a nyakában a szintén Epam délutánon gyöngyözött nyaklánc, amit magának készített kitartó munkával):Kikövetelte az első keresztszemes készletét. Nagy erővel csinálja, ha épp eszébe jut, eszméletlen kitartó a srác. Egy pandamaci lesz majd belőle. Hamar ráérzett a hímzésre. Úgy tűnik a génjeikben van a hímzés:-DPár fotót még hoztam a focibemutatóról. Nagyobb még lelkesedése mint az ügyessége. A meccsek alatt viháncolt és rohangált a pályán, a labda túlzottan nem érdekelte:-D Emlékszem anno Attila bácsi, az edző azzal fogadott egy tél eleji napon, hogy Karcsi sokat fejlődött mind fociban, mind mentálisan:-DD Milyen lehetett az elején?