A vasúttörténeti parkban

Tök jó ez a hosszú hétvége. Igyekeztünk megadni neki a tökéletes felütést, tehát egy igazán mozgalmas szombattal indítottunk. Elmentünk a vasúttörténeti parkba. Velünk tartott Péter is a két fiúval. Állati meleg nap volt, mindenkit megkapott a nap. A gyerekek fáradhatatlanul felmásztak a mozdonyokra, mindent megnéztek, mindent megfogdoztak. Marika is mint a duracel nyuszi folyamatosan jött-ment. A kisvasútra vele kétszer kellett felülni, mert szabályosan zokogott érte, mászott át a sorompók, kerítések alatt, folyamatosan arra vonszolt engem. A második kör, szerencsére már elég volt:-D
Persze nem kevés időt töltöttünk a játszótéren is a parkban, szerencsére a homokozó árnyékban volt. Gyorsan repült az idő, nyitástól voltunk ott egészen délután háromig, tehát az ebédidő is a múzeumban ért minket. Kajáltunk egy cseppet a park vendéglőjében, ittunk egy kávét, aztán elhívtuk a srácokat hozzánk uzsira, vacsira, együttjátszásra. Persze Matyit és Kolost továbbra sem lehet kettesben felügyelet nélkül hagyni. Matyi szabályosan lelökte Kolost az emeleteságy létrájáról, mert nem hagyta abba a mászást, pedig ő szólt neki. Gáz! Kolos jól megütötte magát, lassan is vígasztalódott meg, mi meg égtünk mint a Reistag Péter előtt, hogy az okos nagyfiunk, milyen frankót alakít. Ezt leszámítva minden oké volt a srácokkal, ők fenn játszottak, mi lenn dumáltunk, sütit sütöttünk, melegszendvics készült. Persze, hogy mik történtek ott fenn, arról sokat nem tudunk, de Marika kiságyának a rácsos betétje kettétört. Apa megszerelte, de a srácok semmi magyarázattal nem tudtak szolgálni a kárra:-DD
Marika hihetetlen energiával csinálta végig az egész napot. Mindössze a kocsiban aludt egy negyed órát hazafele a parkból. Délután még velem gyalog eljött a boltba és vissza. Tombolt a fiúk között és este is alig dőlt ki. Talán túlpörgött...?
Fárasztó, de nagyon klassz nap volt.A kedvenc képem a srácokról. Nagyban folyik a kürtőskalácsozás. Helyben sütötték, úgyhogy tényleg friss és ropogós volt.