Vendégeink voltak

Kissé meguntam, hogy mindenről múltidőben számolok be, sőt, szinte régmúlt időben, mert azonnal, vagy minimális késéssel mára már szinte semmit sem írok meg. Így pl. Marika másfél éves beszámolója sem készült el, mert lusta voltam hozzá. Nameg valahogy mostanában meglehetősen keveset lógok a neten. Nagyobb háztartást kell rendben tartani, sok karácsonyi meglepetéssel készülök és a gyerekek is ezerrel ellepnek néha.
Nade most 1 napos késéssel megírom, hogy tegnap délután végre sikerrel összehoztuk Csédóráékkal az éves találkozónkat. Valamikor 2010 nyarán jártunk náluk utoljára, Marika még nagyon picurka volt. Nem tudom, hogy a költözés óta hányszor is napoltuk el a találkozót, de most végre minden gyerek egészséges volt, nekik is szabad volt a vasárnap, úgyhogy jöttek és hoztak nekünk sok-sok meglepit.

A gyerekek jól elvoltak, volt hangzavar, igazi pankráció, valamennyi közös játék is:-D Sikerült egy keveset dumálnunk a gyerekek mellett mindenféléről. Végignézegettük a hímzéseimet is, nameg a friss horgolásokat is. Kár, hogy ilyen messze lakunk egymástól, tudnék gyakrabban dumálni Csédórával. Csináltunk lángost, hol én sütöttem, hol Dóra. Recept továbbra is innen származik. Állati gyakran csinálom, szeretem, mert vendégeknek is hamar kész, a gyerekeknek pedig mindig bejön. Mindössze 1 maradt csak, azt elraktam ma Marikának ebédre:-D
Marika egyébként tök jót aludt a hangzavarban, kissé megilletődött volt ébredés után, a pazar állathangkollekcióját nem is volt hajlandó megmutatni, de szépen elüldögélt Pisti és Dóra karjaiban is. Tényleg jó volt látni, hogy Andris szintén 4 éves és hogy már sokkal könnyebben lehet terelgetni úgy a csipet-csapatot, hogy nincs totyis pelusos gyerek. Na, hamarosan már mi is ebben a periódusban leszünk Marikával, mert nagyon repül az idő.

A képeken valamennyi látszik a konyhánkból és a nappalinkból. Függöny még a jövő zenéje. Most lépcsőcserére spórolunk;)